FKF: A lomtalanításkor kirakott szemét nagy része nem lom

  • 2021. november 24.
  • Abigail
Szerző: 

A 2020-as járvány alatti gyűjtőpontos lomtalanítás tapasztalatai szerint a hagyományos módon az utcákra kitett hulladék jelentős része, akár 30-50 százaléka nem lom, hanem olyan anyag lehet, amit ki se szabadna helyezni: háztartási szemét, sitt, textil, elektronikai- vagy veszélyes hulladék.

Lomtalanításkor az FKF jelenleg még nem mérlegeli, hogy a budapestiek mennyi szabályosan kihelyezett és mennyi nem szabályosan kihelyezett hulladékot raknak ki a házak elé, köztisztasági és közegészségügyi okokból elvisznek minden, időben kikészített kupacot az utcákról – mondta lapunknak Nagy Gábor hulladék begyűjtési és -szállítási főosztályvezető. A 2020-as, koronavírus járvány miatt öt kerületben alkalmazott kísérleti gyűjtőpontos lomtalanítás adataiból azonban kitűnik, sokan nem arra használják a lehetőséget, amire szabad, hanem minden egyéb hulladéktól is megszabadulnak.

Lomtalanításkor szabályosan csak a háztartásban feleslegessé vált nagydarabos hulladék (pl. elhasználódott bútorok, ágybetétek, szőnyegek) helyezhető ki, szabálytalan viszont a háztartási és szelektív hulladék, elektromos és elektronikai hulladék, építési és bontási törmelék, textil, veszélyes és zöld hulladék kipakolása.

A koronavírus-járvány kitörése miatt 2020-ban öt kerületben (XII., XV., XVI., XXI., XXII.) a hagyományos lomtalanítás helyett egy új, Európában azonban már sok helyen elterjedt kísérleti módszert alkalmazott az FKF. A lakosság ebben az öt kerületben 2020 őszén a kerületenként kijelölt gyűjtőpontokra szállítva szabadulhatott meg a lomtól. Ez a begyűjtött lom mennyiségén is látszott: a szokásos éves mennyiség mintegy 30 százalékkal csökkent 2019-hez képest.

Ez az FKF számításai szerint azt jelenti, hogy aki meg akart szabadulni a lomtól, az megszabadult, még annak árán is, hogy magának kellett beszállítani a telephelyre. A gyűjtőpontokon az átadásnál ugyanis tényleg csak azt lehetett lomként leadni, ami „háztartásban feleslegessé vált nagydarabos hulladék” volt.

A fentiekből még nem lehetne egyértelműen arra következtetni, hogy az a hiányzó 30 százalék, ami 2020-ban nem került be a lomtalanításba, az mind egyéb hulladék lett volna. Elképzelhető, hogy az adott lakónak éppen nem volt ideje/szállítóeszköze/kedve elvinni a lomot a gyűjtőpontra.

Csakhogy 2021-ben már ebben az öt kerületben is újra hagyományos utcai lomtalanítást hirdettek meg. Várható lett volna, hogy azok a lakosok, akik tavaly bármilyen okból nem vitték el a lomjaikat a gyűjtőpontokra, azok idén kétszer akkora összegyűlt mennyiséget tesznek ki az utcára, de nem ez történt. Az adatok szerint az érintett öt kerületben idén 11 700 tonna lomot raktak ki, ami alig több a 2019-ben összegyűjtött 11 300 tonnánál.

Ez csupán 4 százalékos emelkedés, tehát a 2020-ban „eltűnt” 10 000 tonna lom 2021-ben sem jelent meg. Ebből az FKF azt a következtetést vonta le, hogy a járvány előtti lomtalanítások alkalmával kirakott hulladék jelentős része (közel 30-50 százaléka) vélelmezhetően inkább egyéb (nem szabályosan kitett vagy veszélyes) hulladék volt.

 

62 százalékkal több veszélyes hulladékot adtak le idén a hulladékudvarokban

 

A háztartásoknál keletkező veszélyes hulladékok átvételére 2020-ig az FKF Zrt. minden lomtalanításkor – kizárólag az adott körzetre vonatkozó lomelszállítás napjára – gyűjtőpontokat létesített. Az összesen 171 kijelölt gyűjtőponton alvállalkozó gyűjtötte a veszélyes hulladékot, de az átvételi nap elteltével még napokig hordták ki ezekre a helyekre az emberek az olajat, festéket, egyéb hulladékot. Ez gyakran áldatlan, nehezen kezelhető állapotokat eredményezett, mondta Nagy Gábor.

2020 év végén egy rendeletmódosítás nyomán az FKF megszüntette a fent említett módszert, és aki a veszélyes hulladékától – jellemzően festéktől és sütőolajtól -, meg akart idén szabadulni, annak lehetősége van elvinni a legközelebbi hulladékudvarba (ezekből 17 van Budapesten). Ez a tapasztalatok szerint tisztább állapotokat eredményezett a lomtalanításnál.

Bár félő volt, hogy a veszélyes hulladékot nem viszik el a hulladékudvarig, hanem például a lomtalanítási hulladék mellé pakolják, vagy egyszerűen illegális helyekre hordják, a tapasztalat szerint jellemzően nem ez történt. Az FKF kérését, hogy a veszélyes hulladékot szállítsák be a hulladékudvarokba, megfogadta a lakosság, tette hozzá Nagy Gábor. A hulladékudvarokban összegyűlt veszélyes hulladék mennyisége ezért idén 62 százalékkal (70 tonnával) nőtt a 2019-eshez képest. A pozitív trendhez hozzájárulhatott az is, hogy az FKF legnagyobb hulladékudvarai tavasztól már vasárnap is nyitva vannak.

 

forrás: telex.hu