Pedagógusok

A nyersanyagforrások végességéről, a hulladék-újrahasznosítás fontosságáról és új megoldásokról is beszélt Áder János államfő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Melyik megoldásnak kisebb a szén-dioxid-egyenértékben kifejezett környezeti terhelése: annak, ha az étteremből rendelt ebédet eldobható műanyag dobozban szállítják ki, vagy annak, ha visszajuttatható, elmosható acéldobozban hozzák ki? Mielőtt bárki rávágná, hogy az elmosható a jobb, gondoljon arra is, hogy a mosogatásnak (mosószer, víz + energia) és a folyamatos ide-oda szállításnak is van terhelése, illetve általában az acél is Kínából érkezik.

A 2020-as járvány alatti gyűjtőpontos lomtalanítás tapasztalatai szerint a hagyományos módon az utcákra kitett hulladék jelentős része, akár 30-50 százaléka nem lom, hanem olyan anyag lehet, amit ki se szabadna helyezni: háztartási szemét, sitt, textil, elektronikai- vagy veszélyes hulladék.

Megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában és az EUR-Lex.eu oldalon a az Európai Bizottság (EU) 2021/1752 végrehajtási határozata az egyszer használatos műanyag italpalackokból keletkezett hulladékok elkülönített gyűjtésével kapcsolatos adatok kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályokról.

A diákokat megérinti, ha arról mesélnek nekik, hogy más országokban gyerekeket dolgoztatnak ércbányászként. A Jane Goodall Intézet Passzold vissza tesó! nevezetű kampánya a mobiltelefonok visszagyűjtésére irányul, egyre komolyabb sikerekkel, együttműködésekkel. Kádár András főtitkárral beszélgettünk. 

Az amerikai műanyagipar az évtized végére több üvegházhatású gázt fog kibocsátani, mint a szénnel fűtött villamoserőművek – figyelmeztetett egy frissen közzétett jelentés, amelyet a The Guardian ismertetett.

2021-ben kilencedszer hirdetjük meg „Mozdulj a klímáért!" felhívásunkat. Idén a Föld áll kampányunk célkeresztjében, úgy is mint egyetlen és szeretett bolygónk, és úgy is, mint az életet adó termőföld. Az iskolai kampányhét megrendezésére ismét hosszabb időszak áll rendelkezésre, 2021. szeptember 6. és október 15. között. A diákok mellett ismét várjuk az oktatási intézmények pedagógusainak, munkatársainak jelentkezését is! A feladatok között a koronavírus miatt ismét szerepelnek olyanok is, amelyek akár otthonról is megoldhatóak.

A Népszavának maga a cég is megerősítette, hogy elindul a 35 éves koncesszióért zajló küzdelemben.

Évente annyi műanyaghulladék kerül hulladéklerakóra, illetve jut ki a környezetbe, hogy a kínai nagy fal jelenleg álló 6000 km hosszú szakaszát újra fel lehetne belőle építeni. És ez is csak az összes felhasznált műanyag 60%-a. A műanyagszennyezés itthon és világszerte is egyre növekvő probléma, ami a környezetszennyezésen túlmenően az éghajlatváltozást is fokozza a gyártási folyamaton keresztül. A megoldást sokan a bioműanyagokban keresik, azonban ezekből továbbra is nagyon keveset gyártunk, a világ műanyaggyártásának csupán 1%-át teszik ki. A kínálati oldal problémáit fokozza, hogy ezek a lebomlónak mondott műanyagok sokszor csak ipari körülmények között bomlanak le, de más környezetben (pl. óceánokban) nem. A globális műanyagproblémát biztosan nem oldja meg a bioműanyag, azt továbbra is csak a használat jelentős és gyors visszaszorításával tudnánk kezelni. 

Jurecska Laura írása.

Eredetileg újrahasznosításban (azaz, ahogy a környezetvédelmi fogalmat angolul nálunk is meghonosították „recycling”-ban) gondolkodott Szőke Tibor kohómérnök, végül kiderült, ebben az esetben újrahasználás (azaz a „reuse”) a jobb, a környezetkímélőbb megoldás. Hogy miről van szó? Hát az alumínium dobozokról, amelyeket eredetileg egyszeri használatra gyártanak – üdítőkhöz, sörökhöz – csakhogy a fogyasztás után iszonyatos mennyiségű hulladék keletkezik, amit muszáj visszagyűjteni, újrahasznosítani, ha élhető bolygót akarunk. Elvégre 600 évbe telik, mire az alumínium lebomlik!