Pedagógusok

A Humusz az elmúlt években a hulladékcsökkentéssel kapcsolatos programjait egy csokorba rendezte és Nulla Hulladék Program néven indította útjára. A szlogen – Teljes élet – Nulla hulladék – talán jelzi, hogy itt közel sem csak komposztálásról és betétdíjas üvegekről beszélünk. Keressük az emberek legmélyebb motivációját, mert hiszünk abban, hogy eredményt csak akkor fogunk elérni, ha az emberek magukkal és másokkal békében, komoly akadályt jelentő lelki terhek nélkül képesek élni. Próbáljuk megérteni, hogy hogyan lehet aktivizálni az egyéneket, hogyan lehet olyan működőképes helyi kisközösségeket létrehozni, vagy hogyan tudunk már élő közösségek munkájába bekapcsolódni és így elérni azt, hogy kialakuljanak a fenntartható életmódot segítő minták és társadalmi rendszerek. Most tanuljuk a közösségeket, amelyben tapasztalt előadóink voltak segítségünkre.

A Magosfa Alapítvány Vackor-Váckör környezeti nevelési klubjának októberi összejövetelén Fóris Dóra élménybeszámolóját hallhatjuk a München-Harlaching-i erdei óvodában töltött fél évéről. Az élménybeszámoló egyben ötletadó előadás pedagógusoknak, leendő és gyakorló szülőknek is.

A regionális (Pécs, Szeged, Miskolc) műhelybeszélgetések témája a kompetenciafejlesztés, valamint a szülők és az iskola együttműködése az alapfokú nevelés-oktatás során.

Egy hazai médiaügynökség, a reklámszövetség és egy civil szervezet által kiírt pályázat arra ösztönzi a fiatalokat, merjenek foglalkozni a környezetvédelem témájával. A fő kérdés: „Öko-e vagy?”

Sally Davies, egy kortárs manhattani fotóművész csendélet-sorozaton be kívánta mutatni, milyen egy szétrohadó gyerekmenü, de nem sikerült sokkoló képeket készítenie - hiába várt, a menü fél év után sem kezdett penészedni, rohadni. Ehelyett csupán kiszáradt és fényessé vált.

Kanada az első ország a világon, amely a vegyipar ellenkezésének dacára toxikusnak nyilvánította a számos termékben megtalálható vegyületet, a biszfenol-A-t (BPA).

Az elmúlt héten bekövetkezett kolontári-devecseri katasztrófa után a hvg.hu igyekezett összesíteni a környezetre és az emberekre legveszélyesebb ipari létesítményeket. Az üzemek mellett - amelyeket a katasztrófavédelem is listába rendezett - a fontosabb nukleáris, kommunális és ipari hulladéklerakókat is számba vettük, akárcsak a vörösiszap-tározókat. Ez utóbbiak egy részét ugyanis a jelenlegi katasztrófavédelmi törvény nem sorolja a veszélyes hulladékok közé.