Lakosság

1998. májusában a HuMuSz küldöttsége ellátogatott a pécsi Biokom Kft-hez megtekinteni azokat az eredményeket, amelyeket a csomagolóeszközök termékdíjából jelentõsen támogatott cég a szelektív hulladékgyûjtés terén eddig elért. A látogatásra szóló meghívást a Biokom Kft-tõl kaptuk, válaszként azokra a bírálatokra, melyek részünkrõl az elmúlt hónapokban a termékdíjas pályázatok teljesülésével kapcsolatban megjelentek. A bírálatok elsõsorban arra vonatkoztak, hogy a HuMuSz nem látja a gyakorlatban az 1996. õsze óta kiutalt milliárdok hatását a szelektív hulladékgyûjtés látványos bõvülésében.

A holland tulajdonban álló és a Tetra Pak-os tejcsomagolás egyik fellegvárának tekinthetõ Hajdú Tej Rt 1997. õszén megvásárolta a szeghalmi Sárréti Tej Rt részvényeinek többségét. A Hajdú Tej nem vállalkozást, hanem piacot vett. 1998. február végével bezárta a Sárréti Tej Rt szeghalmi üzemét, elbocsátott több, mint 200 dolgozót, leállította a sajt és tejtermékgyártást és megszûnt a Magyarországon ezideig egyetlen üveges tejgyártás is.

Ön mit kérne, kedves Olvasó, ha egyszer csak megjelenne egy európai vágású környezetvédelmi miniszter, szellem képében? Ilyenkor, kormányváltás közepette, aggodalommal figyeljük a híreket. Latolgatjuk a koalíción belüli erőviszonyokat, becsülgetjük a győztes pártok környezeti érzékenységét, találgatjuk, hogy kitől féltenénk legkevésbé a környezetvédelem ügyét. Figyelve az eseményeket, komoly illúzióink nem lehetnek.

Az egyik legnagyobb mítosz, amit a biotechnológia ipar terjeszt, hogy a génmanipulált növények fognak megoldást nyújtani a világ éhezõinek. Habár a génmanipulált növények rövid távon nagyobb terméshozammal rendelkeznek (a hosszú távú eredmények még nem ismertek), van jó pár érv arra, hogy miért nem igaz a biotechnológiai ipar állítása, és miért valószínû, hogy a világ szegényeit inkább kedvezõtlenül érintik ezek a változások:

Az alábbi összeállítással azoknak a kollégáknak kívánok gyakorlati segítséget nyújtani, akik környezeti oktató munkájukban érdeklõdéssel fordulnak a hulladékgazdálkodás problémájának iskolai feldolgozásához. A téma ugyan összetett, feldolgozása idõigényes, de a az iskolai környezeti nevelõ tevékenységbe való szerves beillesztése kiemelkedõ jelentõséggel bírna. Összeállításom elsõsorban a téma "színezésére", az iskolai akciókra összpontosít. Általában kevésbé eszközigényes, viszont az általános iskola bármelyik évfolyamával véégezhetõ, játékos tevékenységi formákat vonultatok fel. Szakmailag-logikailag szorosan kapcsolódik alapítványunk "A bezöldült pedellus" c. alapfüzetéhez illetve az egyes hulladékos részterületek iskola feldolgozását segítõ korábbi brosúráinkhoz (ld. az ajánlott irodalom).