"Ecc, pecc, kimehetsz!" - mutogat az ipar a kereskedelemre. "Miért pont én? Te vagy a hunyó!"- bököd rögtön vissza a kereskedelem az iparra. Közben oldalvást serény minisztériumi nyelvcsattogások: a (volt) KTM és a (volt) IKIM mossa egymást. "Bocs"- szólt anno a fogyasztóvédelem és lement a pincébe (vajat csipegetni). Nehogy már pont rá mutogasson valaki.. És ez megy immár folyvást, tíz éve, rendületlenül. Miközben a Nagyurak tök jól elszórakoznak ezzel a körbemutogatós játékkal, a fogyasztót megint palira vették.

Milyen lehet a kedves mama?!

A játék célja egyébként az ünneprontó betétes csomagolás leváltása. De úgy ám, hogy felelõse ne legyen a dolognak, hiszen mégiscsak ciki egy, a környezet és a fogyasztó számára tetszõ dolgot eltüntetni. Önös anyagi érdekbõl, trükkel, erõszakosan. Szóval:"an-tan-té-nusz". Egyébként ez a betétes csomagolás tényleg idegesítõ egy valami. Már a neve is fúj, hát még a randa természete! Képzeljék csak: mikor kiürült -egy"elhibázott konstrukcióö folytán- elõbb-utóbb visszatér a boltba! A vásárlónak van képe visszahozni, ott jampizik, csörög vele a pultnál és holmi betétdíjat emleget . A megoldás egyszerû: nincs üvegvisszaváltás, idegesítõ macera, ha a pakkot betétdíjas helyett eldobóra csináljuk. Egyedem, begyedem, beépítjük az árba, kifizettetjük a vásárlóval oszt kalap-kabát. Méh hatásosabb ha ráfogjuk az egészet a csórikámra, hogy õ a hunyó, õmiatta van, õ lusta cipekedni, úgy kell neki.

Szóval betétes üveg ki - eldobó mûanyag és vegykódoboz be. A baleknak nézett Polgár azonban néha megmakacsolja magát. Miként annak idején a mûanyaghólyagokba forrasztott féldecis vegykópálinkáknál. Mivel a gusztustalan, nejlonízû piát nem vette be a magyar gyomor, kénytelenek voltak visszahozni a kisüveget. Aztán a svéd TetraPak ment át pökhendibe. Handabandált, hogy mit flancolunk mi itt a borosüvegeinkkel, megteszi nekünk a téglatestûre formázott asztali bor is. Megitta azt a spanyol paraszt, rászokik majd a miénk is. Ez sem jött be. A nyakas magyar ragaszkodott a flaskájához, a dobozos borok pedig ott buggyantak meg a polcokon?"Cérnára, cinegére". Na, idén meg a gyõri szesziparra jött rá..."Mi lenne, gondolt egy petyhüdtet- ha a kommersz pálinkákat betétes üvegek helyett eztán eldobó PET hólyagokba tölteném?" El is kezdte legott leváltani a hagyományos (golyvás nyakú) literes üvegeit. A fogyasztó gyomra most megint háborog. Beint a gyõrieknek és inkább márkát vált (a többi szeszgyár még nem hülyült meg).

A HUMUSZ nem iszik, nem számol, hanem figyel. Most például a 1997. évi CXXI. (bor)törvényre, ahol írva vagyon, hogy borpárlatot bizony csak üveg- vagy kerámiapalackban szabad forgalmazni. Márpedig a PET az mûanyag (polietiléntereftalát), a konyak pedig csillagos borpárlat. Nincs is számára tisztább, biztonságosabb érzés, mint a betétes üveg... Szóval ipi-apacs. A konyakos üveg kéretik a vissza a polcokra, a balhét pedig ezúttal az ipar lesz kénytelen elvinni (persze csak ha a fogyasztóvédelmi hatóság felmerészkedik majd a pincébõl?).

Bocs Nagyurak, hogy a csapos közbeszólt. Különben is: a játékotok zavartalanul folytatódik."Szõrös töke van a légynek, ha nem hiszed gyere nézd meg?"