Televíziós műsorvezetők népszerűsítik a MOHU REpontjait

A szelektív hulladékgyűjtést és a hulladékvisszaváltó REpontokat népszerűsíti a MOHU, a cég kampányaihoz nagykövetként Ördög Nóra és Till Attila televíziós műsorvezetők is csatlakoztak.
A szelektív hulladékgyűjtést és a hulladékvisszaváltó REpontokat népszerűsíti a MOHU, a cég kampányaihoz nagykövetként Ördög Nóra és Till Attila televíziós műsorvezetők is csatlakoztak.
Szolnokon indult el Magyarországon elsőként a háztartási biohulladék szelektív gyűjtése, majd másodikként Székesfehérvár, most csütörtökön pedig Kaposvár lépett be a rendszerbe. Az idénre ígért 460 ezerből mintegy 60 ezer ember már megkapta a háztartási biokukáját, de a közeljövőben Miskolcon és Cegléden, márciusban pedig várhatóan Budapesten is elkezdhetik az érintett háztartások az élelmiszer-hulladék szelektív gyűjtését.
A Budai Ökofilmklub 2. alkalmán a NAGY BICIKLI-AUTÓ MECCS c. filmet és az "ÍGY TÜNTETTE EL GENT AZ AUTÓKAT A VÁROSBÓL" c. rövidfilmet vetítjük 2024. február 22-én, csütörtökön 17.30-kor a Valyo Bázison (Kosztolányi tér 7.). Hozd el barátodat, párodat és regisztráljatok, hogy biztos legyen helyetek: https://forms.gle/6HBdReJ2QjCjMHbCA
„A valóság az, hogy nincs egyetlen olyan város sem a világon, amelyik a mobiliási problémákat személygépkocsik révén oldotta volna meg."
"Gyönyörűen forgatott, bensőséges és erőteljes áttekintés arról, hogyan lehet eltávolodni az autóközpontú modellektől az élhető városok felé." (Hot Docs Cinema) Read more about Budai Ökofilmklub #2: A Nagy Bicikli-Autó meccs
Újraértelmezte a textilhulladék felhasználhatóságát és új életet adott a már nem használt, európai áruházaiból összegyűjtött munkaruháknak az IKEA a VÄXELBRUK nevű kollekciójában. A kísérleti projekt során a svéd bútoráruházlánc arra kereste a választ, hogyan lehet második esélyt adni a használt ruháknak, és miként kezelhetők az újrahasznosítási folyamatok a saját értékláncán belül. A VÄXELBRUK sorozat 2024 februárjától lesz kapható a hazai IKEA áruházakban.
A kutatók szerint csökkentenünk kell a palackozott vízfogyasztásunkat, miután megdöbbentő mennyiségű apró műanyagot fedeztek fel literenként.
Nem nyereséges az akkumulátorhulladék feldolgozása, viszont komoly környezeti veszélyeket rejt magában. Az Orbán-kabinet mégis erőlteti az újrahasznosító üzemek építését.
Amatőr természetbúvárok közösségi médiában megjelent fotói alapján egy lengyel kutatócsoport a Science of The Total Environment folyóiratban megjelent tanulmánya azt állítja, hogy a szárazföldi remeterákok (Coenobitidae) a világ egyre több régiójában használnak emberi szemetet a maguk álcázására – írja a BBC.
Belga kutatók új tanulmánya kimutatta, bizonyos “környezetbarát”-nak gondolt szívószálakban szinte 100% az esélyünk az örök vegyi anyag szennyezettségre. Másfélékben alig találtak.
Márciusnál előbb nem várható, hogy a nagyobb ismert márkák termékeinek új, logóval ellátott csomagolóanyagai megjelennének a polcokon. Addig pedig a kihelyezett, működésre képes visszaváltó automaták is kihasználatlanul várják az áttörést. Utánanéztünk az okoknak.
Egyedülálló innovációk sora – Plasztikkajak, Ivóvíz Cserebere Pont, GPS-szel ellátott hulladék nyomkövető palack, az első tiszai Folyómentő Központ – és több mint 100 tonna hulladék összegyűjtése az eddigi eredménye a PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Coca-Cola Magyarország közös programjának, a 2019-ben indult Hulladékmentes Tiszának, amely a The Coca-Cola Foundation, a cég globális alapítványának támogatásával valósul meg.