Lakosság

Értékes retró relikvia lehet rövidesen a műanyag szívószál, műanyag tányér, evőeszköz, a nejlonzacskó és az üdítős palack.

Nagyon úgy néz ki, hogy műanyag van a testünkben. Mindannyiunknak. Ezt eddig is gondolhattuk, most viszont egy osztrák tanulmány igazolta is: mikroműanyagot mutattak ki emberi ürülékben. Nyolcból nyolcban – ugyanis ennyi 33 és 65 év közötti, különböző nemzetiségű ember vett részt a Bécsi Orvostudományi Egyetem és az osztrák Szövetségi Környezetügyi Hivatal vizsgálatában.

Mutasd meg mit teszel a Földért! Rajzolj, alkoss, építs, készíts/szerkessz videót, képet, az eredményt fotózd vagy videózd le, és küldd el a Cibi-nek, a sokszor használható, környezetbarát és élelmiszerbiztos szendvicscsomagolók gyártójának.

A műanyag csomagolóanyagok felhasználása globálisan egyre csak nő, amely egyre több környezeti és humánegészségügyi problémát idéz elő. 2015-ben az éves műanyagtermelés több mint 380 millió tonna (!!!) volt, ennek 40%-a műanyag csomagolás, ebből is kifejezetten élelmiszercsomagolás.

A műanyag csomagolások számos kártékony kémiai anyag forrásául szolgálhatnak mind a vásárlók, mind a velük kapcsolatos munkát végző dolgozók számára. A csomagolásokban található kémiai anyagok bejuthatnak az ételekbe, továbbá a gyártás, a használat, a hulladékkezelés valamint az újrahasznosítás során a környezetbe is. Ebből kifolyólag nagyon fontos, hogy tudjuk, mely kémiai anyagok találhatók meg a műanyag csomagolásokban, illetve, hogy ezek közül mely adalékanyagok jelentenek tényleges kockázatot. Fontos emellett, hogy azokat az anyagokat, amelyek károsak vagy veszélyesek, más, biztonságosabb anyagokra cseréljük a gyártási folyamat során.

Alulírott nemzeti, regionális és nemzetközi civil szervezetek, továbbá országok alulról szerveződő és közösségi csoportja, aggodalmunkat fejezzük ki, hogy a multilaterális fejlesztési bankok (MDB) támogatják a hulladékégetőket, beleértve az úgynevezett energetikai hasznosító műveket is. Fenntartjuk véleményünket, hogy a hulladékégetők technológiájuktól függetlenül részei annak a megbukott rendszernek, amely rossz vágányra tereli a bolygónkat és a társadalmunkat.

Dániában született egy törvényjavaslat, amely előírná, hogy az élelmiszereken jelölni kell, azok mennyiben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz. A környezetvédelmi miniszter szerint ezzel azt szeretnék elérni, hogy a fogyasztók a bevásárlás során könnyebben fel tudják mérni a termékek környezetre gyakorolt hatását.

Dobd ki a szemetest! Ez a címe Tóth Andi új könyvének, a Háztartásom hulladék nélkül háziasszonyának, amellyel segítséget kaphatunk hulladéktermelésünk csökkentésére.

2020-tól fogva betiltják a naptejek és egyéb UV-szűrős kozmetikai készítmények használatát a Fülöp-szigetektől keletre fekvő, 20 ezer lakosú Palau szigetállamban. Az intézkedés oka, hogy a naptejekben található vegyi anyagok egy része károsítja a korallokat, illetve veszélyes a halakra, a hínárokra és a tengeri sünökre is. A tilalom egy sor naptejösszetevőre vonatkozik, és a gyártást, az importot, illetve az árusítást is magában foglalja.

"A nagyvilágban évente mintegy egymillió tonna efféle melléktermék keletkezik, Izraelben mintegy harmincezer tonna. Elégetése környezetszennyező füstöt okoz, természetes trágyaként alkalmazása viszont rengeteg gonddal jár, mert ehhez komplikált és drága eljárásokkal elő kell készíteni. Biztos komoly felkészültséggel, tudással sikerült megalkotniuk a bogyóbenzint, de ezzel a projekttel is az a baj, mint mindegy ilyen hasonló, világmegváltónak hirdetett eljárással. NEM LESZ BELŐLE SEMMI!