Lakosság

Saját jövőnket csak mi és csakis mi tudjuk felelősségteljesen a kezünkben tartani. Te is így érzed? Lelkes segítőket várunk egy nagyon jó csapatba az ország egész területéről!

Bolygónk szennyvíztermelése folyamatosan növekszik, a környezetbarát elhelyezésre, felhasználásra viszont egyelõre csak kezdetleges megoldások születtek. A világméretû probléma enyhítéséhez háztartási szennyvizeink „megszelídítésével” mi is hozzájárulhatunk.

Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás tengeren is túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, valahol a messzi Katalóniában, élt egy Joan Rovira nevû kisfiú. Ügyetlen gyerek volt, olyannyira, hogy késõbbi munkahelyén, a szalámigyárban sem figyelt fel rá senki. Azt sem vették észre – utólag már biztosan bánják - , hogy Joan lelkében nagy dolgok vannak születõben.

Aki látta az Európai Unió REACH nevû vegyipari szabályozásának vaskos tervezetét, az tudja, hogy a jogszabály nagyon sokféle vegyi anyaggal foglalkozik. Így sem fértek bele többek között az élelmiszer adalékanyagok, a gyógyszerek és a növényvédõ szerek. Az Európai Bizottság ezért az élelmiszeriparban használt vegyi- és egyéb adalékanyagok szabályozásának egységesítése és egyszerûsítése érdekében négy rendelet elõterjesztése mellett döntött.

Változik a termékdíjas szabályozás. A környezetvédelmi minisztérium kezdeményezése elõremutató, de már látszik, hogy a kormány többi szereplõje másban érdekelt... Elképesztõ számunkra, hogy egyes tárcák csak bizonyos lobbicsoportok érdekeit hajlandóak szem elõtt tartani, a kulcsszereplõ pénzügyi tárca pedig nem hajlandó felvállalni az ezzel kapcsolatos konfliktusokat, és még a plusz költségvetési bevétel sem érdekli! Ha a KvVM nem tudja keresztülvinni akaratát, éveken belül egyetlen italt sem hoznak forgalomba újratöltõs palackban. 

Külföldrõl már jó ideje szivárognak a hírek az égetõk új generációjáról, és az azokat követõ botrányokról. Az új hullám immáron elérte kis hazánkat is. Ezek igazából nem is égetõk, hanem energiatermelõ üzemek - állítja az ipar. A valóság azonban az, hogy ezek még az égetõknél is rosszabbak. 

A szervezõk a „Tiszta és zöld országért - Lettország születésnapi ajándéka a független állam kikiáltásának 90. évfordulója alkalmából" mottóval az ország teljes lakosságát kívánták megszólítani és részvételre ösztönözni. Lettországban több mint 86 ezer zsákot töltöttek meg szeméttel szeptember 13-án, az országos hulladékgyûjtõ napon.

Rudolf Wiedner osztrák származású hulladékos szakemberrel egy konferencián ismerkedtem meg. Már akkor is sokat beszélgettünk, figyelemre méltó dolgokat mondott hulladékról, hasznosításról, üzletpolitikáról. Több hazai céget tömörít a tulajdonában lévõ HUKE cégcsoport, amely sok tekintetben kiemelkedik a magyar közszolgáltatói piac átlagos színvonalából. Elhatároztam, hogy az elsõ adandó alkalommal felkeresem.

Elektromos palackzsugorító, aludoboz visszaváltó automata, számítógép-vezérelt lakótelepi szemétledobó. Eljött volna a „digitális szelektálás" ideje?!

Sorra dõlnek be a puccos bankok, sebaj, hiszen nekem nincs se’ hitelem, se’ betétem. 125 dolláros kõolaj? Hát aztán, én vonattal és kerékpárral járok! Emelkedik a gáz, a távfûtés ára? Nem veszem igénybe egyiket sem. A szemétdíj emelkedése sem érint, hiszen szépen komposztálok, szelektálok. Magas az áramtarifa? Már tervezem a napkollektort a tetõre.  Emelkednek az élelmiszer árak? Legfeljebb majd komolyabban kihasználom a kertünk adottságait.