"A tizenkét lakásos társasházban (...)... szokássá vált, hogy akinek valamiből többlete volt, kitette a folyosóra, és akinek szüksége volt rá, elvitte. Bár majdnem mindenki kertészdiplomával rendelkezett, nemcsak termékek, tárgyak, de tapasztalatok cseréje is teret kapott." A Szabad Föld komposztálásról szóló cikke, mely a diófalevél komposztálásának kérdését is érinti.
Szerdán postázzuk előfizetőinknek lapunk őszi számát. A tartalomból:
Igazságtalanságok a díjban
Környezetvédő szervezetként nem lehet más érdekünk, mint a magas színvonalú közszolgáltatás, és viszonylag pontos képünk van arról, hogy ez mibe kerül. Azt is látjuk, hogy a közszolgáltatási díjak messze elmaradnak az európai árszinttől, és a közeljövőben komoly emelések várhatóak. Ha a díjban az alábbiakban röviden említett (és további elemzésre szoruló) igazságtalanságok és aránytalanságok megmaradnak, komoly fogyasztóvédelmi és szociális feszültségek várhatók. Ennek szeretnénk elébe menni és kezdeményezzük a díjak kivetésének módját - az érintettek által lefolytatott társadalmi vita után - úgy megváltoztatni, hogy minden társadalmi szereplő számára elfogadható legyen, és a környezet érdeke se sérüljön. A jelenlegi rendszer senkinek nem jó!
Ősszel, Drávafokon, a Zöld Fiatalok nemzetközi táborában Németh Gyurka egy kiváló workshopot tartott, ahol kerékpáralkatrészekből készíthettünk magunknak öveket, mécsestartókat és más dísztárgyakat. Gyurka tárgyaiban az alázattal elsajátított szaktudás és a felszabadító kreativitás egyesül. Alább vele és az alkotásban is partner kedvesével, Nagy Orsolyával beszélgettünk, a Recyclemission Hungary aktivistáival.
(Olcsó és hatékony megoldás egy problémás hulladékfrakció lakossági kezelésére)
Négy évvel ezelőtt Egyesületünk Információs irodájába néhány telefon érkezett, melyben az elhasznált elektronikai hulladék elhelyezése iránt érdeklődtek.
A szlovák környezetvédelmi miniszter visszautasította egy veszélyes hulladékégető építését Szlovákiában. A projektet kritizálta a szlovák Föld Barátai is, akik emellett segítették a helyiek szerveződését, tiltakozását. A projektből hiányoztak a szükséges biztonsági intézkedések – de több más hiányossága is volt. Habár a helyi önkormányzat támogatta (Kohéziós Alapból nyert támogatásból, tehát közpénzből akarták fedezni a költségeket), az égető magánvállalatok hulladékát égette volna.
A természeti erőforrások a gazdasági tevékenységek alapját képezik. Ezért az azokkal való megfelelő és hatékony gazdálkodás kulcskérdése a fenntartható fejlődésnek - és része számos ágazatpolitikai kérdésnek, amelyekkel a kormányok egyre többször szembe kerülnek. Dr. Pomázi István (KvVM) írása.
Feszti körkép
Itt a nyár - indul a fesztiválszezon. Sziget, Volt Fesztivál, Kapolcs, Diósgyőr, Pécs - számtalan helyszín, számtalan látogató. És megszámlálhatatlan mennyiségű szemét. Bár évről évre egyre komolyabb erőket mozgósítanak a szervezők a hulladék eltüntetésére, a probléma nagyobb, mint álmunkban sejtenénk. Aki nem hiszi, járjon utána: érdemes bekukkantani a Hajógyári szigetre egy húzósabb estén. Az, hogy bokáig ér a műanyag és papír szemét, még tapintatos megfogalmazás. A színpadok előtt már évek óta nem a pogózás dívik - hanem a szemét rugdosása, ütemre. De vajon hogyan csinálják ezt mások?
Óriási a népsűrűség, rengeteg pénz és óriási fogyasztás, viszont nagyon kevés hely. High-tech hulladékgazdálkodás és más csővégi csodák: ez Japán.
Itten most jogilag besült ügyek következnek. Reklám-tényállásilag felvetődik ugyan a fogyasztók megtévesztése, de a felelősség érvényesítése reménytelen. Reménytelen, mivel a jogi szabályozások a gazdasági reklámokra érvényesek - nem vonatkoznak viszont a társadalmi célú reklámokra (TCR) illetve a választási (politikai) reklámokra. Nagy nevetség, de ezek jogilag leginkább megfoghatatlanok. Etikai elvárások emlegethetünk ugyan - feltételezve, hogy az erkölcsösségnek van egyáltalán találkozási pontja a politikai szférával...