Nem bővíthető a tervezett hatalmas hulladékégető cementgyár
mészkőbányája. Ezzel a hatósági döntéssel talán nemcsak
a bánya, de a gyár sorsa is megpecsételődött. Egy olyan
gyáré, amilyet tőlünk nyugatra már 25 éve nem építettek.
Mire költik a település pénzét? A képviselőtestület kinek ad zöld utat és milyen beruházásra szól az engedély? Mekkora beleszólásuk van a helyieknek a fenti döntésekbe? Tudják-e az érdekeiket érvényesíteni? Megvan-e a tisztességes tájékoztatás? Értik-e az emberek a lehetséges alternatívákat, az érveket és ellenérveket? Időben kapják-e az információkat, hogy legyen idejük tájékozódni és felkészülten vehessenek részt a döntési folyamatokban? VAGY mindezek helyett megvezetik őket késve adagolt félinformációkkal, hogy manipulálni tudják a döntések elfogadását, illetve hogy elvegyék az emberek kedvét a részvételtől?
Izgalmas kihívás írni valamiről, amiről nincs személyes tapasztalatunk, főleg, ha az a bizonyos valami még nem volt, hanem csak lesz. Ez a helyzet az augusztusra tervezett eperjesi kalákával is. Legyen hát a cikk műfaja riport a kaláka szervezőjével, Tóth Miklóssal. Remélem, az olvasókkal is találkozhatunk augusztus 12-20. között a Mezőgyán melletti tanyán.
Egyre többen alakítjuk életünket
a valódi fenntarthatóság elvei szerint. Közösségi
gazdálkodással, élőfalvak létrehozásával felelünk a „Hogyan
éljünk úgy, hogy ne zsákmányoljuk ki az utánunk jövő
generációkat?” kérdésre. Válaszainkat most megoszthattuk
egymással a május közepi, kétnapos konferencián.
Ez az útmutató az Egészségügy Ártalmak Nélkül (Health Care Witout Harm) által 2001 augusztusában kiadott „Egészségügyi hulladékok ártalmatlanítására szolgáló nem égetéses technológiák Európában: útmutató kórházigazgatók, létesítményvezetők, egészségügyi szakemberek, környezetvédelmi ügyvédek és a lakosság számára” című jelentés alapján készült. Míg a hulladék minimalizálásával és a hulladék kategóriákkal foglakozó fejezeteket lerövidítettük, nagyobb teret szenteltünk az Európában használatos technológiák bemutatásának.
2001 elején egy napon Grignon falu tanácsnoka megdöbbenve nézett kollegáira a hihetetlen egybeesésen elámulva. Leukémiája volt. Felesége nemrég hunyt el rákban és a tanács további négy tagján nemrégiben diagnosztizálták ugyanezt a betegséget.
Az ENSZ hulladékból-energiát tervei nem csökkentik a globális felmelegedés mértékét, ellenben elveszik a helyi szegények egyetlen megélhetési forrását. A hulladékgyűjtők - akik a világ szeméthegyein kutatva naponta több ezer tonna papír, műanyag, és fém újrahasznosítását segítik elő – az ENSZ elleni küzdelemre kényszerültek, mivel a szervezet tervei miatt elveszítik munkájukat. Ráadásul ezek a tervek a klímavédelmet sem segítik.