Hova dobjam?

Az otthon keletkező lom- és veszélyes hulladék (vagy a nem lakossági, de kis mennyiségű veszélyes hulladék) évenkénti kidobási gyakorisága nem mindig bizonyul elégségesnek. Ilyenkor (lomtalanításon kívüli időszakban) vehetjük igénybe - szerencsés esetben - a hulladékgyűjtő udvarok által nyújtott szolgáltatást. A hulladékgyűjtő udvarok olyan hulladékok átvételére szolgálnak (mint például nagy darabos hulladékok és veszélyes hulladékok), amelyektől nem tudunk megszabadulni a közszolgáltatás keretein belül. A lakóhelyünkhöz legközelebb eső udvaron – szabály szerint ingyenesen – átadhatjuk használhatatlan elektromos berendezésünket, a leselejtezett kanapét, vagy max. 1m³ sittet.

De kukkantsunk a hulladékudvarok mögé egy pillanatra, az üzemeltetői oldal akadálypályájára. A hulladékudvar műszaki kialakítására, létesítésére külön jogszabály vonatkozik. A települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerinti engedélyezési tervdokumentációt a telepítés helye szerinti önkormányzathoz kell benyújtani. Az önkormányzat építési engedélyezési eljárás keretében fog dönteni arról, hogy az udvar létesítését a tervek szerint engedélyezi-e. Az eljárásban szakhatóságként a környezetvédelmi felügyelőség és az ÁNTSZ vesz részt.

A lakosság beleegyezésének megszerzése jelentheti az első komolyabb akadályt. Bármennyire üdvös a környezettudatos gondolkodás terjedése és a hulladékok megfelelő kezelése iránti igény, senki sem szeretné, ha a hulladékgyűjtő udvar a saját háza tájára kerülne. Márpedig a lakosság véleményét (általában ellenzését) az engedélyezés során figyelembe kell venni. A begyűjtés, vagyis az udvar üzemeltetése a telepengedélyezési eljárásról szóló jogszabály (358/2008. Korm. rendelet) alapján bejelentés köteles, ami azonban nem jelenti azt, hogy kellő lakossági nyomásgyakorlással ne lehetne akadályt gördíteni az udvar létesítése elé. Tipikus példája annak, amikor közérdek (a szelektív, környezetvédelmi érdekeknek megfelelő hulladékgyűjtési gyakorlat) és magánérdek szembeszegül egymással. Tipikusan ez a legnehezebben elhárítható akadály.

Az önkormányzatnál lefolytatott bejelentési és építésügyi eljárás után kezdetét veheti az udvar kialakítása, majd az üzembehelyezési engedélyezés. A tapasztalatok szerint az eljárás(ok) lefolytatása körülbelül 1 évet vesz igénybe. Ezen túl az üzemeltető is engedélyköteles: begyűjtési engedélyét a környezetvédelmi felügyelőségen lefolytatott eljárásban kell megszereznie, azokra a hulladéktípusokra és mennyiségekre, amelyeket az udvaron át fog venni. Az eljárás 90 napos.

A négy engedélyezési eljárás lefolytatása után a hulladékudvar megkezdheti működését. Jó tudni, hogy a budapesti lakosság az FKF Zrt. által működtetett udvarokon ingyenesen adhatja át a hulladékot. A Palota Kft. 14. kerületi veszélyes hulladékudvarában azok a lakosok adhatják le térítésmentesen a veszélyes hulladékukat, akik számára a lakóhely szerinti önkormányzat megrendelte a Kft.-nél a szolgáltatást. Amennyiben ilyen önkormányzati megállapodás nem jött létre a céggel, csak térítés ellenében adhatjuk le veszélyes hulladékunkat. Viszont nyugodt lelkiismerettel.

dr. Virág Annamária