Az ENSZ hulladékból-energiát tervei nem csökkentik a globális felmelegedés mértékét, ellenben elveszik a helyi szegények egyetlen megélhetési forrását. A hulladékgyűjtők - akik a világ szeméthegyein kutatva naponta több ezer tonna papír, műanyag, és fém újrahasznosítását segítik elő – az ENSZ elleni küzdelemre kényszerültek, mivel a szervezet tervei miatt elveszítik munkájukat. Ráadásul ezek a tervek a klímavédelmet sem segítik.
Magyarországon ugyan még gyerekcipőben jár, de olykorolykor előfordul az építési-bontási hulladék, hétköznapi szóhasználattal élve a sitt hasznosítása.
Módosították a csomagolásról és csomagolási hulladékról
szóló kormányrendeletet, így június 1-től az 500 m2-
nél nagyobb alapterületű üzletek kötelesek visszavenni
a kereskedelmi csomagolást. Ez a pórnép nyelvén – anyagtól
függetlenül – az italféleségek csomagolását és a műanyag bevásárlótáskákat
jelenti.
Régóta húzódik a nyergesi hulladékégető cementgyár ügye.
Hogy megakadályozzuk a hulladékok égetését a helyi civilekkel
és önkormányzatokkal közösen igyekszünk minden lehetséges
módon gátolni a cementgyár felépülését. Most éppen
a cementgyárhoz szükséges mészkőbánya ellen küzdünk.
A Budapesti Művelődési Központ (BMK) által szervezett
TeÉrted Akadémia keretén belül 2010 tavaszán hét hetes
környezetvédelmi foglalkozást tartottunk iskolai csoportok
számára. Lássuk a tanulságokat!
„Amikor néhány ember elhatározza, hogy megváltja a világot
és ezért létrehoz egy civil szervezetet, még olyan egyszerűnek
tűnik minden. Vannak céljaink, van lelkesedés,
gyerünk, csináljuk!
Ha jól csináljuk, eszközeink is lesznek. A szervezet elkezd
növekedni, és pár év után a csetlő-botló kisgyerekből helyét
kereső, lázadó kamasz lesz, kamaszkorának minden
problémájával. Tele van ötletekkel, kreativitással, de már
nem feltétlenül ugyanazok a céljai és az eszközei, mint a
szüleié, akik viszont nem merik elengedni, talán mert féltik
a bukástól, talán mert azt gondolják hogy egyedül az ő
elgondolásaik lehetnek az üdvözítőek.
Ismerős ez a helyzet?...”