Róma, 2018. szeptember 14. – A világot behálózó élelmiszerellátó rendszerek nem tudják az egészséges élethez szükséges étrendet biztosítani, viszont hozzájárulnak a túlsúly és elhízás terjedéséhez, különösen azon országokban, melyek javarészt élelmiszerbehozatalra szorulnak – mondta az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgatója, José Graziano da Silva.
Úgy tűnik, a magyar kormány most már tényleg nekimenne a környezetre veszélyt jelentő műanyag termékeknek. Na de akkor mit lehet majd helyettük használni? Például bioműanyagot. Bemutatjuk, hogy egyáltalán mi ez és milyen előnyökkel járhat, ha elterjed, na meg hogy ha ilyen szuper, akkor ez miért nem történt még meg. Bemutatunk néhány magyar céget is, amelyek bioműanyagból készült termékeket árulnak. Mi van, ha nem is a műanyaggal van baj, hanem velünk?
Műanyag krízis: az adószabályok meghatározó módon segíthetik a szennyezés visszaszorítását, azonban az EU tervek elégtelennek bizonyulnak a legfrissebb tanulmányok szerint.
Bár globálisan elég élelmiszert termelünk, mégis több százmillióan éheznek, és ez a szám a klímaváltozás miatt növekszik, derült ki az ENSZ friss jelentéséből.
A csak kukaholdingként emlegetett NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-nél áll a bál. Azt se tudják megállapítani, pontosan hány milliárdos a hiány, így az állami cégnek nincs elfogadott mérlege a múlt évről.
2018-ban a sport, a kultúra, a honismeret, az egészséges életmód, a hagyományőrzés és a kézművesség mellett a környezettudatosság is kiemelt szerepet kapott az ország legnagyobb táboroztatási programjában. Az Erzsébet Táborok adta élmények a közösségépítésre és a tudásszerzésre épülnek.
A Magyar Telekom kreatív pályázatot hirdet a 11. Fenntarthatósági Naphoz kapcsolódóan. A vállalat szeptember 14-ig három kategóriában várja fenntarthatósági témakörben azokat a pályaműveket, melyek választ adnak az idei év központi kérdésére: „Te mire ugrasz?”.
A Telekom 2018. szeptember 29-én tizenegyedik alkalommal rendezi meg a Fenntarthatósági Napot az Akvárium Klubban. Az idei fesztiválkonferencia központi témája az „elevenség”. A szervezők a szekcióbeszélgetések során a fenntarthatóság pillérei mentén azt vizsgálják, hogy környezetünkben, társadalmi-, gazdasági- és egyéni szinten mi és milyen formában vált ki hatást, mi az, ami megmozgat. A téma kapcsán kiírt pályázat fő kérdése: „Te mire ugrasz?”, ami további kérdéseket is felvet. Vajon csak akkor mozdulunk, ha már betelt a pohár, vagy instant érkeznek a tettek? Read more about „Te mire ugrasz?”
Élete során minden nő átlagosan 3000 napot, átszámítva 8,2 évet menstruál. Ez alatt az idő alatt átlagosan 12.000 betétet használ el, amely körülbelül 150 kg fejenként, vagy ha máshogy nézzük, pont elég arra, hogy megtöltsünk vele két minibuszt. Az átlagok alapján számítva minden menstruációs termék 90%-ban műanyagból áll. Ez azt jelenti, hogy egy csomag betét közel annyi műanyagot tartalmaz, mint négy műanyag szatyor.
Ahhoz hogy véget érjen az emberiség jelenlegi természetpusztító ámokfutása, elengedhetetlen, hogy minél többen megértsük, részei vagyunk a minket körülvevő világegyetemnek, és megéljük a „nagy egésszel” való egységünk örömét. Ehhez azonban meg kell mozgatnunk a jobb agyféltekénket!
Használt halászhálókból és egyéb műanyag hulladékokból készít fürdőruhát két magyar vállalkozó. A budapesti Tóth Móni és a Kanári-szigeteken élő Szomolányi Szandra márkája az Undersea Bikini nevet kapta.