Sajnos egyik sem. Az Illatos úti, valamint a hortobágyi szennyezések után most Kiskunhalason került elő több tonnányi veszélyes hulladék egy telepen, amit 5 éve záratott be a környezetvédelmi hatóság. A hulladékok begyűjtését végző céget azóta megszüntették, a terület kármentesítését várhatóan adófizetői pénzből kell elvégezniük a hatóságoknak. Az Együtt törvénymódosítást javasol a hasonló esetek megelőzése érdekében.

A következő hetekben rengetegen teszik majd rendbe otthon vagy a hétvégi háznál a kertet - égetik el az avart, vagy például a megmetszett, elszáradt növények ágait. Nem árt azonban tisztában lenni az új tűzvédelmi szabályokkal; az előírás szerint ugyanis már tilos a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése. Aki a szabályt megszegi, nagyon komoly bírságra is számíthat.

Légszennyezésből származó apró szemcséket talált emberi agyszövetmintákban egy új kutatás - adta hírül BBC News. Az új kutatás az első, amelyik bizonyítékot talált arra, hogy a légszennyezésből származó szemcsék megtalálják útjukat az agyba is. A kutatók "félelmetesnek és döbbenetesnek" nevezték felfedezésüket.

Hamarosan hivatalosan is kimondhatják, a 11.000 évig tartó holocén után új földtörténeti korba léptünk: az ember korába. A tudósok által antropocénnak, vagyis az ember korszakának nevezett földtörténeti korral kapcsolatban már csak az a kérdés, mikor is kezdődött.

Egy friss felmérés szerint, ha Földünk lakossága a jelenlegi ütemben nő, 2053-ra eléri a tízmilliárd főt – most összesen 7,4 milliárdnyian vagyunk. De a népességnövekedés nem lesz egyenletes, egyes területek lakossága megduplázódik, míg máshol, így Európában is folyamatosan és rohamosan fogy. A részletek itt , számunkra most az a lényeg, hogy így vagy úgy, de kijön a matek: 37 év múlva 10 milliárd ember él majd a Földön.

Múlt héten zajlott Budapesten az ötödik Nemzetközi Nemnövekedés Konferencia, ahova a világ számos részéről érkeznek a résztvevők, hogy arról beszéljenek, milyen lenne egy nem a növekedés fogalma köré felépített világban élni.

Egy Földünk van, de jelenlegi életmódunk mellett ez nem elég. Idén augusztus 8-án jött el a túlfogyasztás napja. Mindazzal, amit holnaptól év végéig fogyasztunk, már a bolygó tartalékait éljük föl. Itthon egy évben 1,3 Magyarországnyit fogyasztunk, ha pedig mindenki úgy élne, ahogy mi, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk. De csak ez az egy van. Ráadásul a Föld éghajlata melegszik, olvadnak a gleccserek, emelkedik a tengerszint és az időjárási szélsőségek (aszály, ciklonok, áradás) is egyre gyakoribbak. Mi a közös ezekben? Többek között az, hogy bolygónk legszegényebb rétegeit sújtják a legerősebben, akik így egyre nehezebben tudnak élelmiszert termelni, veszélyeztetve ezzel a célt, hogy 2030-ra teljesen felszámoljuk az éhezést. Pedig tehetünk ez ellen. Már kis odafigyeléssel is képesek lehetünk nagy változást elérni. Kövessük hát a FAO tanácsait!

A műanyagszemét mennyiségének csökkentése ugyancsak kívánatos volna. Egyes számítások szerint 2050-re sikeresen eléri az emberiség, hogy több hulladék úszik majd a vizekben, mint amennyi hal, márpedig az apró plasztikdarabkák elég hatékonyan csökkentik a halak mennyiségét is. A hulladék nagy része csomagolóanyagokból származik, például a zsugorfóliázott élelmiszerek borításából.

A fejlesztési minisztérium arról tájékoztatta a Narancsot, hogy nem tartják indokoltnak új szélerőművek létesítését.