A betétdíj jobb!

1) Az italcsomagolás mennyisége elenyésző aháztartási hulladékban. Ez akkor sem igaz, ha tömegben mérjük, de ha térfogatban nézzük, még lesújtóbb a kép: egy városi háztartásban a hulladék térfogatának fele csomagolás, és ebből jelentékeny rész a pillepalack, az aludoboz és a Tetra Brik.

2) Az eldobó italcsomagolás olcsóbb, mint azújratölthető. Ez nem igaz. A bor esetében az új üvegára duplája a visszagyűjtött üvegének. Ma már a sör önköltsége kisebb, mint az aludoboz ára. A csomagolt víz árának nagy része a csomagolás ára. Arról nem beszélve, hogy a költségeket teljes mértékben ránk hárítják: mi fizetjük a csomagolás költségeit és a hulladékdíjat is.

3) Az újratöltésnek nincs környezeti előnye. Több környezeti előnye is van! Hétszer-tízszer több csomagolást kell gyártani (kőolajból), ha újratöltős PET helyett egyszer használatosba töltünk, és 40-szerannyit, ha visszaváltható üveg helyett használunk eldobó műanyagot. Az újratöltős rendszerekhez sokkal kevesebb természeti erőforrásra van szükség és sokkal kevesebb energiát használnak fel a palackok gyártására. Az életútelemzések azt mutatják, hogy kevesebb földfelszíni ózon keletkezik, kevesebb levegő és vízszennyezés történik és kevésbé sérül az élővilág változatossága, ha újratöltős csomagolásokat használunk.

4) Sokkal több CO2-ot bocsátunk ki, ha újratölthetőcsomagolásban szállítjuk az italokat. Azzal érvelnek, hogy egy kamionra sokkal több ital elfér eldobó palackban, mint visszaválthatóban. Ez önmagában igaz, de ez csak egy tényező. Több kutatás is bemutatja, hogy 100 km-es körzetben terítve, az újratölthető üveges rendszer kevesebb üvegház-gáz kibocsátással jár. Az újratölthető PET esetében 250 km-es szállítás esetén is kedvezőbb a helyzet.

5) A fogyasztók az eldobó csomagolást preferálják. Több olyan közvéleménykutatást olvastunk, ami nem ezt támasztja alá. A piaci adatok azt mutatják, hogy egyre több eldobó fogy. De nagyon sok helyen nem is lehet mást kapni! A rendszerváltás óta tudatos átnevelés zajlik, minden promóció és marketing trükk az eldobót tolja előtérbe. A kereskedelem mindent elkövet, hogy a visszaváltást nehezítse. A betétdíj igazságosabb, amennyiben az emberek visszakapják azt a pénzt, amit a csomagolásért kifizettek. Ebben az esetben a szemétdíjat sem nekikkell fizetni.

6) A szelektív gyűjtés megoldja a problémáinkat, nincs szükség újratöltésre. A szelektív gyűjtés önmagában nem old meg semmit. Azt üzenik, fogyassz csak, majd mi összegyűjtjük szelektíven. De nem lehet már ilyen mértékben fogyasztani, csak újrahasználattal és fogyasztás csökkentéssel lehet megoldani a hulladékos gondokat.

7) A hasznosítási kötelezettségek teljesíthetők az eldobó csomagolások betétdíja nélkül is. Mi ezt nem hisszük. Az üveggyűjtést nem lehet megoldani betétdíj nélkül, a műanyagok gyűjtését is csak legfeljebb azért, mert nagyon alacsonyak a kötelezettségek. A mostani begyűjtési rendszerrel az italcsomagolások kevesebb mint 12%-át képesek csak begyűjteni, és ilyen módon 20-35% fölé nem is nagyonlehet menni. Betétdíj alkalmazásával 90-95%-ot is el lehet érni!

8) A betétdíjas begyűjtés drága. Óriási beruházási és üzemeltetési költségekre volna szükség. A beruházások költségeit kétszeresen túlbecsülik. Számításaink szerint 16-20 Mrd forintból kiépíthető az egész rendszer. Az üzemeltetés pedig nem lenne drágább, mint a mostani begyűjtés. A jelenlegi rendszerben az ipar által fizetett hasznosítási díjak nem fedezik a költségeket, nagyon sok terhet ruháznakát az önkormányzati szektorra. A betétdíjas rendszerben minimális hálózati költséggel megoldható nagyon sok hulladék szelektív gyűjtése. A befektetés egyébként máshol megtérül, mert a betétdíj munkahelyeket teremt. Ha automata gépsorokon eldobócsomagolásba palackozunk, csak néhány emberre van csak szükség, míg a mosó- és töltő üzemekben, a visszaváltó pontokon, lényegesen több embert lehetfoglalkoztatni.

9) A betétdíj nem oldja meg a köztéri szemetelésproblémáját. Önmagában nem, de az italcsomagolások egycsapásra eltűnnének az utcákról és az árokpartokról...