Augusztus 21-ére kimerül a természet idei költségvetése

A GFN magyarországi partnerszervezete, a Dandelion Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. hétfői közlése szerint az “ökológiai túllövés napja” szemléletesen úgy értelmezhető, hogy ettől kezdve az év hátralévő részében az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásokat már a természeti tőke feléléséből fedezi, és már nem annak “kamataiból” él, hosszú távon is fenntartható módon.

“Ha valaki a teljes éves jövedelmét elkölti kilenc hónap alatt, annak valószínűleg igen komoly aggodalomra lehet oka” - hívja fel a figyelmet Mathias Wackernagel, a GFN igazgatója. “A helyzet nem kevésbé aggasztó, ha mindez az ökológiai költségvetésünkkel történik meg.(...) Tovább már nem finanszírozhatjuk fogyasztásainkat az - ökológiai értelemben vett - hitelből!” - hangsúlyozza Wackernagel.
A kutatóintézet számításai szerint a természeti erőforrások iránt támasztott emberi igények mértéke bő két évtizeddel ezelőtt lépte túl azt a szintet, amelyet a természet fenntartható módon biztosítani tud. Jelenleg majdnem másfél évre van szüksége a földi ökoszisztémának ahhoz, hogy előállítsa - megújítsa - azon erőforrásokat, amelyeket az emberiség egy év alatt elfogyaszt.

Az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) a nagy-britanniai székhelyű New Economics Foundation által kidolgozott koncepció. Az ökológiai költségvetés felélésének napját idén a 2007-es év statisztikai adataiból kiindulva vetítik ki a jelenre (mivel ez a legutóbbi év, amelyre globális szintű statisztikai adatok rendelkezésre állnak). Tavaly a túllövés napja még több mint egy hónappal későbbre, szeptember 25-re esett, igaz, a különbség egy része a számítási módszertan fejlődésével és a pontosabb adatokkal magyarázható. A legfrissebb adatok például azt mutatják, hogy világszinten kisebb a biokapacitás értéke, mint ahogy azt korábban becsülték, főként a legelőterületek tekintetében.
Andrew Simms, a New Economics Foundation szakpolitikai igazgatója a fogyasztás növekedését okolja a Túllövés Napjának korábbra tolódásáért. A The Daily Telegraph című brit napilap internetes kiadásának beszámolója szerint Simms a fejlődő országok, így például Kína lakosságának növekvő hús-, valamint autó- és más energiaintenzív termékfogyasztását említette példaként. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a zöld fejlesztések és az energiahatékonyság ellenére a gazdag országok is egyre többet fogyasztanak, mivel az emberek folyamatos keresletet mutatnak a legújabb technológiai újdonságok iránt.

Mathias Wackernagel szerint azért akad némi vigasztaló kilátás: a legtöbb technológia és megoldás, mellyel a problémák orvosolhatóak lennének, már léteznek, illetve elérhetőek bárki számára. Ezek közé tartozik az okos várostervezés, az energiahatékony házak, az ökológiai szempontú adóreform, a fosszilis energiahordozók támogatásainak eltörlése, a racionális népességpolitika, a kerékpárhasználat, a kevesebb húsfogyasztással járó étrend, valamint a termékek és szolgáltatások teljes életciklusát figyelembe vevő árszabások megjelenése.

Vagyis: a lábméretünkről ugyan nem tehetünk, de a lábnyomunk igenis rajtunk múlik!