Újrahasznosítási fiaskó
Az Európai Számvevőszék szerint az EU újrahasznosítási céljait már most veszélyezteti a gyenge iparági háttér, a rosszul kezelt források és az alulfinanszírozottság – miközben csak néhány tagállam halad érdemben a 2025-ös hulladékcsökkentési és újrahasznosítási célok felé. Az újrahasznosítás életképességi válsága.
Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és Szlovénia állnak az élen. Ők várhatóan elérik az 55%-os települési hulladék-újrahasznosítási és a 65%-os csomagolási hulladék-csökkentési célt, amelyet az uniós szabályok írnak elő – írta az Euronews.
Az uniós hulladékpolitika 50 éve létezik, mégis komoly problémát jelent a gyenge ellenőrzés és végrehajtás. A lakossági, irodai és bolti hulladék még mindig a teljes uniós hulladék 27%-át teszi ki, és sok ország továbbra is lerakókban égeti el a szemetet. Ráadásul számos, EU által társfinanszírozott hulladékkezelési projekt késik, vagy túllépi a tervezett költségkeretet.
A vizsgált tagállamokban – Görögországban, Lengyelországban, Portugáliában és Romániában – lassan halad az előrelépés az eredményes hulladékgazdálkodás felé. Az akadályok között szerepel az elégtelen közfinanszírozás, a visszaváltási rendszerek teljes körű bevezetésének hiánya, a lerakási díj növelésének elmaradása, valamint az olyan hulladéktarifa alkalmazása, amely a keletkező hulladék mennyiségén alapul.
A lakossági, irodai és bolti hulladék még mindig a teljes uniós hulladék 27%-át teszi ki, és sok ország továbbra is lerakókban égeti el a szemetet.
„A körforgásos megközelítés kulcsa annak, hogy az EU elérje fenntarthatósági céljait. Ehhez azonban életképes újrahasznosító iparra van szükség” – hangsúlyozta Stef Blok, az auditért felelős számvevőszéki tag. „Ha nincs működő piac és iparág, az újrahasznosítási célok is veszélybe kerülnek.”
Az európai műanyag-újrahasznosítók korábban már jelezték: az ágazat válságba sodródott a magas energiaárak miatt megugró működési költségek, valamint az olcsó, ellenőrizetlen import miatt. Közben a kereslet is alacsony az EU-ban előállított újrafeldolgozott műanyag iránt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség egy korábbi jelentése is megerősíti, hogy a műanyag-értéklánc fenntarthatatlan, túl sok kibocsátást és hulladékot termel. A megoldás szerintük egy teljes átállás lenne a körforgásos, fenntartható műanyagrendszerre.
Romániában és Lengyelországban a hulladékkezelő üzemek arról számoltak be, hogy alig van olyan feldolgozóüzem, amely megvásárolná a visszanyert anyagokat. A gyenge kereslet lenyomja az árakat, és hosszú szállítási távolságokra kényszeríti az üzemeket – ami újabb kibocsátásokat generál. Az ECA példaként említette, hogy egy üzemnek 590 kilométerre kellett elszállítania az üveghulladékot, míg másik 570 kilométerre adta el a papírt, az alumíniumot pedig több mint 910 kilométerre vitték.
A Bizottság szigorítja az ellenőrzést
- A számvevők azt is kifogásolták, hogy az Európai Bizottság több mint 10 éve nem végzett helyszíni ellenőrzést a tagállamoknál – miközben támogatja őket a hulladékkezelési szabályok végrehajtásában.
- A Bizottság ráadásul „nagyon későn” indított kötelezettségszegési eljárást azon tagállamok ellen, amelyek nem teljesítették a 2008-as újrahasznosítási célokat – erre csak 2024 júliusában került sor.
- A jelentés rámutat: mivel a tagállamok a referenciaévet követő 18 hónapon belül kötelesek adatot szolgáltatni (például a 2020-as adatokat 2022 júliusáig), így a Bizottság két év késéssel lépett, hogy eljárást indítson 17 tagállam ellen.
2029 januárjától kötelező lesz a betétdíjas visszaváltási rendszer bizonyos csomagolástípusokra, 2025 januárjától pedig a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer minden csomagolás esetében érvényes. A Bizottság 2026-ban egy új Körforgásos Gazdaság Törvényt is bemutat majd – ez lehetőséget ad arra, hogy végre valódi üzleti modellt kínáljon az újrahasznosítóknak.
Forrás: greenfo.hu
