Húsvéttól jelenhetnek meg a betétdíjas palackok, és lesz olyan, amiért külföldön többet kapunk
A nagyobb magyar élelmiszerboltokban egy hónapja állnak a betétdíjas palackokat visszaváltó automaták – tökéletesen üresen. A polcokon ugyanis még nem jelentek meg azok az 50 forintos betétdíjjal ellátott termékek, amelyeket ezekbe be lehetne dobni. A jogszabály csak június 30-a után, azaz július elsejétől teszi kötelezővé, hogy a boltba már csak betétdíjas palackokban lehet kiszállítani az árut.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A Coca-Cola, a Dreher, a Tesco, a Lidl és a visszaváltó rendszert üzemeltető Mohu egyaránt azt választolta a G7 megkeresésére, hogy várakozásaik szerint körülbelül húsvéttól, azaz áprilistól várható a visszaváltás logójával ellátott csomagolások bolti megjelenése. A kifutó készletekkel számolva így biztosítható, hogy az év második negyedének végére már minden raktárban legyen megfelelő mennyiségű betétdíjas csomagolású termék, amellyel júliustól zavartalanul mehet tovább az értékesítés.
Ennek következtében azonban áprilistól kezdve várhatóan a nyár közepéig lesz egy elég furcsa átmeneti periódus a magyar kiskereskedelemben. Ebben az időszakban könnyen előfordulhat, hogy a polcokon ugyanazt a terméket (például egy ásványvizet, egy sört, vagy egy üdítőt) kétfajta csomagolásban és kétfajta árcimkével találja majd meg a vásárló.
Lesznek betétdíjas logó nélküli csomagolásban lévő termékek, és lehetnek mellette ugyanezek betétdíjas logóval ellátott verziói, 50 forinttal drágábban.
Valószínű, hogy a vásárlók jelentős része ezt árkülönbségként vagy a visszavétel miatti plusz maceraként éli majd meg, így a betétdíj nélküli verziók iránt nagyobb lehet a kereslet, ezért ezek fognak először kipörögni a rendszerből. Amint ez megtörténik, a boltokban már csak a betétdíjas csomagolás marad, ám egyelőre lehetetlen megbecsülni, hogy ehhez mennyi időre lesz szükség.
Külföldiként bedobás után érted meg a rendszert
Az automatákra mindenhol csak magyar nyelven matricázták fel a tájékoztató szövegeket. A Mohu kérdésünkre azt mondta, hogy a nem magyarul beszélő vásárlók a piktogramok alapján tájékozódhatnak majd, olyan helyekre pedig, ahol jellemzően több külföldi fordul meg, angol nyelvű plakátokat is kihelyeznek. Ha pedig a magyarul nem tudó vásárló eljut odáig, hogy beteszi a palackot a gépbe, akkor az automata kijelzőjét már átállíthatja angolra vagy németre.
Ismert, hogy a betétdíjat levásárolható utalvány vagy mobilapplikáción keresztül bankszámlára utalás formájában lehet majd visszaigényelni, illetve az automatákon jótékony célra is le lehet mondani róla. Az applikáció egyelőre még nincs kész, ezt a cég áprilisra ígéri, ami így nagyjából egybeesik az első visszaváltható palackok bolti megjelenésével.
Egy turista azonban nem tudja majd pénzben visszakapni a díjat, mert az applikáció nem fogja elfogadni a külföldi bankszámlaszámokat. A cég tájékoztatása szerint az ilyen utalásoknak túl nagy lenne a költsége.
Érdekes helyzetben vannak azok a boltláncok, amelyek a környező országokban is jelen vannak, és olyan saját márkás termékekkel (víz, üdítő, sör) is kereskednek, amelyek most Magyarországon betétdíjassá válnak. Ezek a láncok a saját márkás termékkel nem csak kereskednek, hanem ők a forgalomba hozói is egyben, így alapvetően ők dönthetnek arról, hogy milyen csomagolást kérnek hozzá a bérgyártóktól: olyat, amely csak az adott országban teszi visszaválthatóvá a terméket, vagy olyat, amely több országban is megadja ezt a lehetőséget.
Utóbbinak megvan az az előnye, hogy a gyártásnál nem kell országspecifikussá tenni a csomagolást, például egy adott országban legyártatott sör akármelyik palackja mehet az adott boltlánc bármelyik országban lévő boltjába. A Tesco adott erre egy jó példát.
Ma a komáromi Tescóban vett saját márkás termék, például egy aludobozos ital után nem kell plusz 50 forintot fizetni, de a Duna-hídon átsétálva a komárnói Tescóban ugyanezt 2022 óta 15 centes, azaz jelenlegi árfolyamon 57 forintos betétdíjjal árulják. Igaz, a Magyarországon vett dobozt a szlovákiai automata nem fogadja el, a Szlovákiából áthozott dobozzal pedig Magyarországon nem lehet semmit sem kezdeni, nem lehetett visszakapni a kint kifizetett 57 forintot. A doboz mozgatásának így sok értelme nincs.
Áprilistól azonban némileg változik a helyzet. A Tesco ugyanis kérdésünkre azt mondta, olyan vonalkódok lesznek a csomagoláson, amely a visszaváltást mindkét országban lehetővé teszi. Egyaránt rajta lesz tehát a terméken a magyar és a szlovák visszaválthatóságot jelző logó, ezeket minden palackra rányomatják a gyártóval, függetlenül attól, hogy a terméket hol hozzák forgalomba.
Ezentúl tehát a Komáromban vett saját márkás tescós termék palackjáért a vásárló 50 forint pluszt fizet, de ha például át szokott járni Szlovákiába is vásárolni, és ott viszi vissza a palackot, akkor 15 levásárolható eurócentet, azaz átszámolva 57 forintot kap vissza.
Honnan származik a vásárló 7 forintos nyeresége?
A magyar 50 forintot a gyártó vagy a terméket Magyarországon forgalomba hozó cég a Mohunak fizeti ki, majd a költséget áthárítja a kereskedőre, a kereskedő pedig a vásárlóra. Amikor a vásárló visszaadja a csomagolást, akkor épp azt az 50 forintot kapja vissza a Mohutól, amit a gyártó korábban odaadott a Mohunak. Ebből következően ha a palackot Szlovákiában adja vissza a vevő, akkor a Mohunak nem kell vissza-kifizetni a gyártótól kapott 50 forintot, az nála marad.
A Szlovákiában visszakapott 15 cent forrása tehát a szlovák rendszerből származik, vagyis ott lesz olyan plusz kiadás, ami mögött nincs korábbi befizetés. Természetesen a folyamat fordítva is igaz, ha valaki egy Szlovákiában vett palackot Magyarországon ad vissza, akkor 15 eurócent pluszt hagy Szlovákiában, és a Mohu úgy fizet ki neki 50 forintot, hogy amögött nem lesz befizetés. Amint láttuk, pénzt ebben az esteben csak akkor lehet nálunk kapni, ha van hozzá a vásárlónak magyar bankszámlája, de például Rajka környékén ez nem lehet túl szokatlan, hiszen ott a teljes régió Pozsony agglomerációjának számít.
Ha ugyanannyi palack megy ki a határon, mint amennyi bejön, az egyenleg akkor, de csak akkor lesz nulla. Amennyiben pedig a forint gyengül, akkor a két rendszer közötti rés nő, forint erősödésnél pedig szűkül. Négyszáz forintos eurónál például palackonként 10 forintra nő a különbség.
Esélyes, hogy hasonló jelenség az osztrák-magyar határon is lehet, hiszen ott is sok az ingázó és több nagy boltláncnak is van mindkét országban üzlete saját márkás kínálattal.
Mindez aonban inkább csak érdekes adalék, mert például nem vettük figyelembe, hogy a termékek betétdíj nélküli ára között is lehet országonként eltérés, és a gyakorlatban csak azokat gondolkodtathatja el ez a logisztika, akik a határ mellett laknak és mindkét országban szoktak saját márkás termékeket vásárolni.
Nekik azonban most már például a Napunk tavaly augusztusi riportja is sokkal érdekesebbé válhat, hiszen abból kiderült, hogy a szlovák automaták még a jelenlegi, betétdíj nélküli magyar palackoknak is simán benyelik nagyjából a felét.
Cikk és kép forrása: g7.hu