Nemzeti propaganda zöldrefestés sok-sok milliárdnyi közpénzből
A hvg360 elemzőcikke megpróbálja kibogozni a nemzeti propaganda által összebogozott kesze-kusza szálakat. Környezetünk védelme érdekében egyáltalán nem mindegy, hogy az olvasott hírportál mennyire hiteles, független, és próbálja minnél több szemszögből bemutatni a témát.
A kormány számolatlanul költi a milliárdokat, hogy jó hazafiként szeressük az akkugyárakat. Gondosan felépített kormányhű hálózat igyekszik blokkolni a környezetvédelemben mértékadó szakértői és civil hangokat, és próbál megágyazni az orbáni iparpolitikának. A HVG részletes cikke az orbáni zöldpropagandáról.
Áthallásosra sikerült, pedig aligha szánta annak minapi megszólalását Áder János volt köztársasági elnök. Miközben javában zajlik a vita az akkumulátorgyárak nyakló nélküli magyarországi telepítéséről és az emiatt fenyegető vízhiányról, Áder a Tisza 23 évvel ezelőtti ciánszennyezéséről tett közzé egy beszélgetést azon a honlapon, amely a vízválság aktuális kérdéseire keresné a választ.
Hacsak azt nem gondolta aktualitásnak, amivel a ciánszennyezésről szóló diskurzust zárta: „van értelme az ellenszegülésnek, még egy nagy multicéggel szembeni ellenszegülésnek is”, hiszen a verespataki bányavállalattal szemben is a civilek győztek. Derék dolog ez a kijelentés a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány létrehozójától, csakhogy édeskevés egy olyan pillanatban, amikor a volt államfő párttársa, a debreceni polgármester lehazugozza azokat, akik mást gondolnak az akkumulátorgyártás környezeti kockázatairól, mint a kormány, a helyileg illetékes hivatal oldaláról pedig eltüntetik azt a – Debrecen megrendelésére készült – tanulmányt, amely a civilek véleményét erősíti. Aztán jöttek a szavak: mérgező, kiszivárog, robbanás, Göd” – videóriport a debreceni akkumulátorgyár elleni tüntetésről.
Az Orbán-rezsim szisztematikusan építette ki az elmúlt években azokat az alternatív intézményeket, amelyek a kormányfő szája íze szerint értelmezik a fenntarthatóság követelményeit.
Áder alapítványa mellett a káderképző Mathias Corvinus Collegium (MCC) Klímapolitikai Intézete (KPI) és az MNB alapítványi rendszerében gründolt Budapest Center for Long-Term Sustainability (BC4LS) Kft. azok a kormányközeli műhelyek, amelyek a környezetvédelem „patriótának” mondott verzióját művelik – ha ugyan fogalmilag létezik ilyen megkülönböztetés. Ebbe az ő patriotizmusukba mindenesetre semmiféle kormánykritika nem fér bele, még akkor sem, ha esetenként szakmai alapon más javaslatokat fogalmaznak meg, mint amit azután a kormány törvénybe vagy rendeletbe iktat.
A rendszer átgondolt, kerek és zárt.
Ezeknek az intézményeknek a működése akár évtizedekre is biztosított, így kormányzati ciklusokon átívelve is alkalmasak a tudatformálásra és az alapítóik által kitűzött társadalompolitikai célok elérésére. Az MCC és a Kék Bolygó olyan közérdekű vagyonkezelő alapítványok, amelyeket Orbán Viktor állama tízmilliárdokkal stafírozott ki, és habár az Európai Unió – éppen a közpénzek politikai kisajátítása miatt – változást vár el a kormánytól ezeknek az alapítványoknak a működésében is, senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy e szervezetek hosszú éveken át a Fidesz érdekeit fogják szolgálni.
Alig különbözik ezektől a BC4LS, amelynek az egyik alapítója ugyan a Magyar Nemzeti Bank alapítványa (ennek a befektetései még az Alkotmánybíróság szerint sem veszítik el közpénz jellegüket), a másik tulajdonosa azonban a Neumann János Egyetem. Ez utóbbi intézmény ugyancsak vagyonkezelői alapítványi formában működik, és kuratóriumának élén az a Csizmadia Norbert áll, aki az MNB Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványának is a kuratóriumi elnöke. Ez azonban még csak egy apró jel az összefonódásokra.
Pókhálóként szövik át a közéletet a közpénzmilliárdokkal kitömött NER-közeli alapítványok.
A legszembetűnőbb „zöld patrióta” a Klímapolitikai Intézet, amely egyedül a tavalyi évben 67 rendezvényt szervezett, 82 tudományos publikációt és szakmai elemzést adott ki, és csaknem kétezer alkalommal jelent meg a médiában.
2022-ben még az MCC éves dzsemborijának a fókuszában is a környezeti fenntarthatóság volt. Az intézet már 2020-as alapítása óta az MCC égisze alatt tevékenykedik, és nem szerénykedik, amikor a saját tevékenységét ismerteti: „Részt veszünk a környezetpolitika formálását célzó, stratégiai szintű döntés-előkészítő munkában.” Annak ellenére, hogy a KPI tagad bármiféle kormányhoz köthető megbízást, gyakorlatilag nincs olyan rendezvénye, amely valamiképp ne függene össze kormánypárti körökkel. Az intézet a saját honlapján is közzétette, hogy 2021 decemberében az állami tulajdonú Hunatom felkérte, vegyen részt Magyarország nukleáris innovációs stratégiájának a megalkotásában.
A hvg360 teljes cikkét a GREENFO honlapján ide kattintva tudjátok elolvasni.
Cikk és kép forrása: hvg360/greenfo.hu