Papírkönyv VS E-könyv - Melyik a fenntarthatóbb megoldás?

A hagyományos könyvek esetén a kézzelfoghatóság és maradandóság nagy előnyt jelent. Az emberek szinte áhítattal kezelik, nagy becsben tartják a köteteket, vigyáznak rájuk. Hiszen értéket társítunk hozzájuk, gyűjtjük, polcra sorakoztatjuk őket. Sokan még az illatukra is esküsznek, vagy nem tudnak ellenállni az aranyozott, bőrkötéses kiadásoknak. Azonban előállításukhoz sajnos fákat kell kivágni. Ez a világ erdőállományának folyamatos csökkenése idején nem jó hír.

Igaz, a papír − a műanyaggal ellentétben – akár 5-7 alkalommal is újrahasznosítható, a könyvek esetén azonban eszmei értékük okán nem szoktunk ismételt felhasználásról beszélni. Pedig egy tonna papír újjászületésével 17 fát mentenénk meg a kivágástól és mintegy 1360 liter vizet tudnánk megspórolni.

Megvédjük a fákat, de milyen áron?

Ha ebből a megfontolásból inkább e-könyv-olvasót választanánk, jobb, ha előbb minden tényezőt megvizsgálunk a helyes döntés meghozatala érdekében. Ha az élettartamra vetített károsanyag-kibocsátást nézzük, a The Guardian szerint egy hagyományos könyv 7,46 kilogramm szén-dioxid-kibocsátásért felel, míg egy átlagos, mondjuk Kindle e-olvasó 168 kilogrammért. Igen ám, azonban az olvasón több száz alkotás is elfér. Tehát a számokat tekintve már 22-23 kötet elektronikus elolvasásával megérheti az eszköz. Bár ebben az esetben még nem számoltuk hozzá az e-könyvek előállításához szükséges energiát, valamint a legfontosabb tényezőt: azt, hogy a használt, eldobott eszközök tovább növelik a föld műanyagszemét-mennyiségét. Az e-könyv-olvasókat ráadásul csomagolni, szállítani kell, valamint a használatuk során óhatatlanul újra meg újra feltölteni. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen eszköz gyártásához átlagosan minimum 15 kilogramm kobaltot kell bányászni. A kobalt nagy részét a Kongói Demokratikus köztársaságból szerzik be, ahol nem jól fizetett, sokszor még gyermek munkások dolgoztatásával bányásznak. Ugyanez a helyzet a telefonok és laptopok, egyéb elektronikai készülékek előállítása során is: a hozzájuk szükséges ásványok kitermelése az erőforrások kimerüléséhez, ökoszisztémák pusztulásához vezet, nem is beszélve a gyermekmunka etikai aggályairól.

Akkor miként olvassunk?

Láthatjuk tehát, hogy míg mind a két olvasási módnak megvannak a másikhoz viszonyított előnyei, ugyanúgy sajnos mindkettő jelentősen negatív hatással van a környezetünkre. De akkor mi a megoldás? Hiszen, ha sok dologról le lehet és kell is mondanunk a bolygónk érdekében, az olvasásról nem szabad.

Szerencsére van egy harmadik, sokkal fenntarthatóbb opció is: a kölcsönzés. A könyvtárak évezredek óta az emberiség rendelkezésére állnak, és a mai napig a legkörnyezetkímélőbb módját jelentik a könyvolvasásnak. Ugyan a köteteket ebben az esetben is le kell gyártani, ami óhatatlanul fakivágással jár, ugyanakkor egy-egy műből elég pusztán néhány példány, nem pedig tíz- és százezrek. Sőt, minél több ember olvassa el ugyanazt a könyvet, az annál zöldebbé válik.

Ugyanígy követendők a könyvcserélő programok is, melyek során az általunk már elolvasott kiadványt tehetjük újra hasznossá valaki más számára, miközben mi is jól járunk, hiszen egy új történettel lehetünk gazdagabbak.

(A Humusz Ház Rukkola happontként is funkcionál, illetve könyvek kikölcsönzésére is biztosítunk lehetőséget szerény könyvtárunkból - Szerk.)

Aki pedig a cikk elolvasását követően azonnal a könyvtár felé veszi az irányt, és szívesen olvasna többet a bolygónkról, annak ajánljuk az alábbi kötetek kikölcsönzését:

David Attenborough: Egy élet a bolygónkon

Peter Wohlleben: A fák titkos élete

Cikk és kép forrása: korkorosgazdasag.hu