Attól nem lesz „fagyilkos”, ha kidobja a karácsonyfát

„A kukoricát is elvetik, majd betakarítják, a fenyőfa miért lenne más?”

A fenti mondattal tulajdonképpen röviden össze is foglalta nekünk egy fenyőfa-kereskedő, miért felesleges aggódni amiatt, hogy karácsony közeledtével fák ezreit vágják ki az országban. Mégis, a kidobott, lecsupaszított fenyők látványa évről évre fellobbantja a vitát arról, árt-e a környezetnek, ha néhány hétig egy feldíszített fa áll a nappalink közepén, amit (a szokásnak megfelelően Vízkeresztkor, vagyis január 6-án) végül az utcára dobunk.

Ha tömören kellene megfogalmazni, a válasz egyszerű: ha regisztrált és legális kereskedőtől vesszük, nem kellene, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen. De persze ennél némileg bonyolultabb a dolog.

A karácsonyfa hagyománya valószínűleg Skandináviából származik, de Magyarországra csak a 19. század második felében gyűrűzött be a szokás. Az első „magyar” karácsonyfa Brunszvik Teréz, a hazai óvodák megteremtőjének nevéhez kötődik, ő 1824-ben díszített először fát, amely akkor még minden bizonnyal egy erdőből került az otthonába.

Az elmúlt kétszáz évben aztán annyira elterjedt a karácsonyfa, hogy ma már szinte nincs olyan lakás, ahol ne állítanának. Ezzel párhuzamosan egy egész iparág is kialakult, melynek fontos része a fenyőfa-kereskedelem, ezen belül a telepítés, amelynek a mai napig Zala, Somogy és Vas megye a központja. A karácsonyfa-ültetvények területe az országban összesen 1500-2000 hektár, ez nagyjából egy 4×4 kilométeres területnek felel meg.

A hazai karácsonyfák 60%-át egyébként Surd községben termesztik.

Ültetnek és vágnak

Azt valószínűleg már senki nem gondolja, hogy Zalában erdőket vágnak ki a karácsonyi roham miatt, de még mindig rengeteg a félreértés a témában. A helyi kereskedők mindenesetre már megszokták, hogy évről évre vannak olyanok, akik „fagyilkosoknak” nevezik őket.

Akikkel mi beszéltünk, azok mind azt állították, ma már ritka, hogy valaki ne megrendelésre vágjon. Ráadásul mindig többet ültetnek vissza, mint amennyit kivágnak.

„Persze ennek ellenére előfordul, hogy marad valamennyi, de ez a teljes állomány fél százalékánál soha nem több” – tette hozzá forrásunk.

A fenyőfával foglalkozók mindegyike kiemelte, hogy a munkájuk egész éves elfoglaltságot jelent, hiszen a csemetéket permetezni, gyomirtózni, metszeni kell. Az egész ugyanúgy működik, mintha haszonnövényeket termesztenének, amiket egyébként szintén learatnak, de azért senki nem panaszkodik – tették hozzá.

Ráadásul a megmaradt fenyők sem vesznek kárba, az utolsó szálkáig hasznosítják őket, akár már a telephelyen. A zöld ágak a virágkötőknek jönnek jól, a törzset és az ágakat pedig hőerőművekbe viszik. Ha kisebb ültetvényről van szó, akkor az is előfordul, hogy a család saját használatra használja fel a tüzelőnek valót.

Akkor sem kell aggódnunk, ha a Budapesten az árusoknál látunk megmaradt fenyőt. A hivatalos kereskedők (ezért is nagyon fontos, hogy ne feketén vásároljunk) azokat is elszállítják és hasznosítják. Az ünnepek után kidobott, csupasz fákról már a Fővárosi Közterület-Fenntartó Nonprofit Zrt. gondoskodik. Elszállítás után először felaprítják a fákat, majd Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba kerülnek. A fenyőfa a magas gyantatartalom miatt kitűnő tüzelőanyag, melyből az elégetéssel több tízezer budapesti háztartás számára biztosítanak fűtési gőzt, és villamos áramot.

Előfordul az is, hogy házaknál aprítás után komposztálják a fát (bár érdemes zöld hulladékkal keverni, hogy ne legyen túl savanyú a komposzt), de készülhet belőle mulcs is. A Csongrád megyei Bordány településen például a lakosságtól begyűjtött fenyőkből is ez készül, amit a közterületeken használnak fel.

Jobb a műanyag?

Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lennének módszerek arra, hogy – ha szeretnénk – környezettudatosan ünnepeljünk. A Greenpeace szerint például érdemes arra odafigyelni, hogy őshonos fát vásároljunk, és kérdezzük meg a kereskedőket, hol termesztették. A Dániából érkezők a hosszú út miatt például szennyezőbbek, mint hazai társaik.

Bár sokan ezt hiszik, a gyökeres fenyők és a műanyag fák nem minden esetben jelentenek jobb megoldást, mint termesztett társaik. A kereskedők külön kiemelték, hogy a cserepes példányoknak sajnos csak fél százaléka éli túl az első hónapokat ültetés után, hiszen a meleg szobában feldíszítve „stresszt kapnak”, ami igencsak lecsökkenti a túlélési esélyeiket.

Műanyag fenyőt vásárolni sem ideális, egy 2009-es kutatás szerint ugyanis egy-egy ilyen fenyőt legalább húsz évig kellene ahhoz használni, hogy környezetkímélőbb legyen, mint a vágott fenyőfa, a legtöbben azonban ennél sokkal hamarabb megszabadulnak tőlük.

A Humusz szövetség lapunknak megküldött tájékoztatása szerint a műfenyő gyártása, szállítása és hulladékká alakulása jóval nagyobb ökológiai/karbon lábnyommal bír, mint az erre a célra nevelt valódi fenyőké. Arról nem is beszélve, hogy általában nem újrahasznosítható PVC-ből készülnek, így a hulladéklerakóra kerülnek, ahol tovább szennyezik a környezetet. Ezért ha ellenezzük a fenyőfák vásárlását, akkor a legjobb, ha alternatív fákat készítünk.

forrás: zoom.hu