Egy követ fúj az aranybánya cég és a magyar zöld tárca?
A Védegylet, a Greenpeace és a Csongrád Megyei Természet és Környezetvédõ Egyesület (CSEMETE) aggodalmát és tiltakozását fejezi ki amiatt, hogy a romániai Verespatakra terezett környezetpusztító bányaberuházás ügyében most zajló közmeghallgatások a demokrácia játékszabályainak semmibevételével történnek.
Ez főként a beruházó cég számlájára írható, azonban a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium is sokat megtesz a közmeghallgatások eljelentéktelenítése érdekében - amivel az őrült terv megvalósulását segíti.
Résztvevők beszámolója szerint botrányosra sikeredett az augusztus 7-én, hétfőn Kolozsvárott tartott közmeghallgatás a Verespatakra tervezett aranybánya beruházásról. A beruházásban érdekelt cég, a részben kanadai és amerikai tulajdonban lévő Rosia Montana Gold Corporation fizetett aktivistáival ellehetetlenítette az érdemi vitát. Szervezeteink aggodalmukat és tiltakozásukat fejezik ki a vállalat eljárásával kapcsolatban, különös tekintettel arra, hogy augusztus 28-án Szegeden, és augusztus 29-én Budapesten is lesz az ügyben közmeghallgatás.
A magyarországi közmeghallgatásokat az indokolja, hogy a beruházás óriási környezetpusztítással jár, és beláthatatlan kockázatokat rejt magában hazánk számára is, így az Espoo-i Egyezmény értelmében Magyarországnak joga van részt venni a beruházás engedélyezési eljárásban. Meggyőződésünk, hogy ezt arra kell felhasználnunk, hogy minden erőnkkel megakadályozzuk a hazánk számára is roppant veszélyeket magában rejtő esztelen bánya-projektet.
Úgy tűnik azonban, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ezt nem így gondolja.
A magyar polgárok pontos tájékoztatása a KVVM kötelessége lett volna. Szervezeteink úgy ítélik meg, az illetékes minisztérium ennek messzemenően nem tett eleget: az 5000 oldalas hatástanulmányból csupán 24-et fordított magyarra, olyan elsődleges fontosságú kérdésekről, mint például az esetleges ciánszennyeződések, ebben a 24 oldalban nem esik szó: ezt a közmeghallgatás elbagatellizálásának és ellehetetlenítésének jeleként tudjuk csak értelmezni. Ugyancsak az érdemi felkészülést nehezítette, hogy a budapesti közmeghallgatás helyszínét hosszú lebegtetés után csak 14 nappal a találkozó előtt hozták nyilvánosságra.
Felszólítjuk a Rosia Montana Gold Corporation-t, hogy a demokrácia és a jogállamiság európai normáit kövesse az engedélyezési eljárás során. Továbbá ismételten felszólítjuk a magyar kormányt, hogy az Espoo-i Egyezmény nyújtotta lehetőségeket felhasználva kövesse az Európai Unió környezetvédelmi normáit és Magyarország biztonsági, környezeti érdekeit, és tegyen meg mindent ezen súlyosan környezetromboló és óriási veszélyeket hordozó beruházás megakadályozása érdekében.
Mint ismeretes, a Verespatakra tervezett bánya Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányája lenne. Két falu - házak, templomok, temetők, továbbá római kori régészeti lelőhelyek - teljes elpusztításával járna. A külszíni fejtés során gyakorlatilag bedarálnák a környező hegyeket és a kőzúzalékból ciános technológiával nyernék ki a kis koncentrációban még fellelhető aranyat. A keletkező 250 millió tonna zagyot, amely cianidot, és más, az egészségre súlyosan veszélyes nehézfémeket tartalmaz, a szomszédos Szarvaspatak helyén létrehozandó, 600 hektáros tározóban helyeznék el. A zagytározót úgy hoznák létre, hogy egy 180 méter magas fallal lezárnák a szarvaspataki völgyet. Az így létrejövő tározó negyvenszer akkora lenne, mint az a nagybányai ciántározó, amelynek gátszakadása 2000 februárjában a Tisza ökológiai katasztrófáját okozta. A tervezett tározó sem csak a környék számára jelentene folyamatos veszélyforrást, hanem az onnan alig 190 km-re található Magyarország számára is, hiszen a terület a Maros és a Tisza vízgyűjtőjének a része. Szeged városa így közvetlenül veszélyeztetve lenne.
Greenpeace, Védegylet, CSEMETE
