Megelőzés: Környezettudatos vásárlás, fogyasztás

Írta: Lugosi Bea
Grafika: Villei Barbara
Kiadja: Hulladék Munkaszövetség

Többségünkben fel sem merül, hogy vásárlói döntéseink óhatatlanul befolyásolják a jelentős problémákat okozó, mindent elborító szeméthegyek kialakulását. Nem árt tudni, hogy a háztartásokban keletkező hulladékok térfogatának legalább a fele csomagolási hulladékból áll.

Hogyan lehetséges? Egyszerű. Az üzletekben kapható termékek javát jelentős mennyiségű többletcsomagolás fedi, mely a háztartásokba kerülve szinte azonnal a kukában végzi. A fogkrémet tubusán kívül kartondoboz és celofán óvja; a bonbonokat csillogó-villogó papírok, pukkanós műanyagok és kilométeres masnik közé rejtik; a lapkasajt minden egyes szeletét műanyag fólia borítja; a gyümölcsöt pedig vehetjük fóliával betekert habosított tálcán vagy esetleg öntapadós árcédulával ellátott zacsiban.

Ez a túlzásba vitt csomagolás kizárólag egyetlen célt szolgál: eladhatóvá kell tennie az árut. Minél színesebbnek, ígéretesebbnek tűnik külseje alapján a termék, annál kívánatosabb a vevő számára, aki a mai árukavalkádban már többnyire nem a tartalom, hanem az esztétikai érték és a márkanév alapján választ.

Szépnek tehát szép, de vajon jó is ez a sok csomagolás? Nos, a válasz rögtön két problémáról is szól. Az egyik a háztartási szemét jelentős mértékű növekedése, mely az amúgy sem rózsás hulladék-problémát tovább súlyosbítja. A másik, hogy a fogyasztó tulajdonképpen kétszer fizet a csomagolóanyagért: a boltban, amikor megveszi, majd otthon - a szemétdíjat - mikor a kukás elviszi.

Sosem szabad megfeledkezni arról, hogy minél szebb és "minőségibb" egy csomagolás, annál drágább volt az előállítása, ezt a költséget pedig - a termék árába beépítve - mindig a vevővel fizettetik meg. Az "agyoncsomagolt" termékek vásárlása tehát nem kifizetődő sem a vevő, sem a környezet számára. Ha mindezen változtatni szeretnénk, elegendő kicsit jobban odafigyelni arra, hogy mit is teszünk a kosárba.

Amit mi is megtehetünk

• A pénztárnál felajánlott műanyag szatyor (még ha ingyen vagy néhány forintért is adják) nagyszerűen helyettesíthető az otthonról hozott vászontáskával vagy fonott kosárral. Kerüljük az �agyoncsomagolt" termékeket. A polcokon nagy az árubőség, mindig akad valami, amit kevesebb csomagolóanyag borít. Pl. fogkrémet lehet kartondoboz, gyümölcsöt háló nélkül venni.
• Egyre több piacon árusítanak házi tejtermékeket (pl. tej, tejföl, túró). Ha ezeket otthonról vitt palackokba, dobozokba, üvegekbe kérjük, nem �termelünk" csomagolási hulladékot.
• Egyes nyugati országokban megszokott dolog, hogy a vevő a magával vitt, többszöri használatra alkalmas dobozba kéri a felvágottat, sajtot, savanyúságot, cukrászsüteményt � kiiktatva ezzel a csomagolási hulladékot.
• Kerüljük a társított - kombinált � csomagolásokat, mivel ezek feldolgozása és hasznosítása túlságosan drága vagy megoldatlan. Ilyenek pl. a reklámokban előszeretettel csak �italoskarton" néven emlegetett, valójában viszont papír, műanyag és esetenként alumínium rétegekből készült kombinált italosdobozok (pl. tej, gyümölcslé csomagolása); vagy a fémgőzölt műanyagok (pl. chipses zacskó).
• Az alumínium italos doboz előállítása nagy mértékben terheli a környezetet, gyártása közben jelentős mennyiségű veszélyes hulladék (vörösiszap) keletkezik és nagyon sok energiát igényel. Kerüljük a vásárlását.
• Gyümölcsléhez, üdítő italokhoz nem csak alu- vagy kombinált dobozon, PET palackon keresztül vezet az út. Gyümölcscentrifuga vásárlásával kb. 50 liter dobozos gyümölcslé árért folyamatosan csomagolásmentes, friss, valódi gyümölcsléhez juthatunk. Érdemes beszerezni egyet.
• Jelentősen megelőzhető a csomagolási hulladék keletkezése, ha a termékeket betétdíjas, visszaváltható kiszerelésben vásároljuk.
• Sok hulladék megspórolható, ha piacon � vagy máshol, közvetlenül termelőtől - vásárolunk, ahol az árut csomagolás nélkül adják.
• Ha piac helyett boltban kell megvásárolnunk egy-egy darab/fürt gyümölcsöt, zöldséget, ne tegyük azt külön zacskóba, hanem az elektromos mérleg által kiadott ármatricát ragasszuk közvetlenül a termékre. Ha mégis szükségesnek találnánk a zacskót, vagy például pékárut veszünk, vigyünk otthonról műanyag zacskót. Kicsi és könnyű, így nem jelent nehézséget egy-egy darabot mindig a táskánkban tartani.
• Ha választásaink alkalmával a tartós, javítható tárgyakat, berendezéseket részesítjük előnyben, ritkábban kell azokat kidobni, lecserélni. Ha valami elromlik, ne dobjuk rögtön a kukába - próbáljuk előbb megjavíttatni, és tovább használni. Számos kisiparos szerviz létezik még országszerte.
• Vannak olyan áruféleségek, melyeknek egyszer illetve többször használatos változatát kínálják (pl. borotva, evőeszközök, stb.) ezeknél jobb az utóbbit választani. Az eldobható termékek praktikusnak és kényelmesnek tűnhetnek, ám jelentős nyersanyag- és energiapazarlást, valamint hulladéktöbbletet jelentenek.
• Vigyázzunk a nyereményjátékokkal! Leginkább üdítőitalokhoz kapcsolódnak, folyamatos kupakgyűjtögetésre serkentenek. A baj az, hogy ezek az akciók általában az egyszer használatos kiszerelésekre vonatkoznak, így � a fokozott fogyasztáson túl - fokozott szeméttermelésre ösztönöznek. Ráadásul a nyeremények értéke jobbára alacsonyabb, mint amennyit az (üdítők megvásárlásával) valójában kifizetünk értük.

Ha segítségre lenne szüksége, keressen meg minket!

Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz)
Cím: 1111 Budapest, Saru utca 11.
Telefon: (06-1)38-62-648
e-mail: [email protected]