A szemeted térfogatának hányad része csomagolás?
Melyik a legjobb szelektív gyûjtési mód?
Hány szemétégetõ kéne ebbe az országba?
Mi legyen a szerves hulladékkal?
Persányi Miklós szerint 'hulladékforradalom' van. Szerinted?
Mit csinálsz a szerves hulladékkal?
Milyen csomagolást választanál?
Te kinek hiszel környezeti ügyekben?
Hány liter szemetet termelsz hetente?
Hány szemétégetõ kéne ebbe az országba?
Ezt kérdeztük olvasóinktól. A legrövidebb idõ alatt (56 nap) a legtöbb szavazat (590) jött be a honlap története során. Érdekes volt, khm, hogy sokáig erõsen többségben voltak a 3/4-es szavazók, aztán egy nap alatt sok-sok szavazat jött a 1/4-esek táborából. Most már elárulhatjuk: a miskolci egyetem tanulmánya szerint tömegben 25%, térfogatban 50% fölött van a csomagolások aránya az átlagos magyar háztartás szemetében. Vajon hogy csinálják a 1/4-es kattintgatók? Tanuljuk el tõlük! És ha valakinek érdeke, hogy kevésnek tûnjön a csomagolás aránya, ki az, és mi motiválja? Megfejtéseket kérjük a kiadóba. 
Skandináviában az italcsomagolások 85-90%-át visszagyûjtik lakosságtól, de nem úgy, hogy az emberek önkéntesen színes ufókba dobálják a palackokat, hanem visszaviszik a boltba, ahol pénzt kapnak érte. Hallottak már ilyet? Szilágyi László írása
Nem gyûjt szelektíven? Szégyellje magát! Ezzel a címmel jelent meg a vg.hu tudósítása. Szégyellje magát a harapós ló! Az szégyellje magát, aki bepalizta az országot a lehetõ legdrágább és legkevésbé hatékony gyûjtögetésbe! Egyelõre jóval többet beszélnek a gyûjtésrõl, mint amennyit valójában ér. A hasznosításról persze ritkán van szó, de ez egy másik kérdés. Szilágyi László jegyzete.
Mint tudjuk, a jogi szabályozás nem önmagában áll, hanem a társadalomban élõ más normákra támaszkodik. Ha az utóbbiak változnak, a jog igazodik, és saját kereteit feszegeti. A magamfajta érdeklõdõ jogász pedig segít neki ebben. Hátha… Dr. Kalas György jegyzeteImport zöldség - szállítással járó jókora zaj- és légszennyezés. Import zöldség - tiltott vegyszerek a tálban és a környezetben. Import zöldség - hiányos uniós szabályozás. Import zöldség - harmatgyenge fogyasztóvédelem.
Nagycsaládosként nem elõször találkozom azzal a kérdéssel, vajon mennyire vagyunk felelõsek Földünk túlnépesedéséért? Állítólag túl sokan vagyunk ezen a glóbuszon. Ökológiai lábnyomunk már messze lelóg róla, nem sok idõ kell hozzá, hogy ne tudja kielégíteni a Homo Consumens igényeit. De biztos, hogy ezért mi, több gyermeket nevelõ családok vagyunk a felelõsek? Nekünk kell, hogy lelkiismeret-furdalásunk legyen? Errõl leveleztünk nemrégiben az KukaBúvár Egyesület levelezõlistáján is.
Olvasóink a zöldeknek hisznek elsõsorban (összesen 454 szavazó). A nemrég közölt Eurobarométer felmérésbõl is ez jön ki, pedig az profi és elfogulatlan felmérés: Bedobnád magad a környezetért? Köszönjük a bizalmat, nagy felelõsség ez nekünk! 
Február 15-én délelõtt a Deutsche Umwelthilfe nevû környezetvédelmi szervezet munkatársa a HuMuSz Házban elõadást tart a német betétdíj rendszer tanulságairól. Nem véletlen, hogy éppen most. A téma Magyarországon ismét aktuálissá vált, mióta környezetvédelmi minisztériumunk (KvVM) verbálisan elszánta magát a kötelezõ betétdíjak bevezetésére. A KvVM nemes nekirugaszkodását a Hulladék Munkaszövetség fenntartással támogatja, a problémát okozó (évi kb. 840 ezer tonna hulladékot termelõ) csomagolóipari lobbi fenntartás nélkül támadja. A Népszabadságban is zajlik a vita arról, hogy a kötelezõ betétdíj tönkreteszi-e a szelektív gyûjtést. A vitatkozók - pro és kontra - a német példára hivatkoznak. Érthetõ, hiszen ott 2003-ban vezették be a kötelezõ betétdíjakat, azóta együtt él a két rendszer. Kalas György jegyzete.
Ne beszéljünk most a kóláról! Beszéljünk a kólagyártásról és a dunaharaszti telephelyrõl! A CC meghívására ott jártunk a napokban, megnéztük a palackfújást, a töltést, a telepi hulladékkezelést. Sok kérdésünkre választ kaptunk, csak a legalapvetõbbekre nem: Mi szükség erre a lére? Jobb lett a világ, mióta kólát gyártanak?