A jelenlegi gyakorlat általában a hulladék vegyes gyûjtésére, szállítására és lerakására terjed ki, míg a korszerû rendszernek tartalmaznia kell a szelektív gyûjtés különbözõ formáit, a hulladék elõkezelését, utóválogatását, a szerves hulladékok komposztálását, a hulladékok hasznosítását, korszerû kezelõmûvek, lerakók üzemeltetését. Mindehhez kapcsolódnia kell egy megfelelõ jogi szabályozásnak országos, térségi és helyi szinten. Egy olyan együttmûködésnek kell kialakulnia a különbözõ szereplõk között, amely az egész hulladékgazdálkodási rendszert átszövi a megelõzéstõl a lerakásig. A társadalom szereplõinek feladatát és szerepét pontosan meg kell határozni, csak így kerülhetõk el azok a félreértések, amelyek az elmúlt években számos beruházás létesítésekor felléptek és azokat meghiúsították.

Elhatároztuk, hogy a térség szereplõit is (önkormányzatok, hulladékos cégek, helyi vállalkozások, civil szervezetek, lakosság, közintézmények, hatóságok, stb.) megpróbáljuk bevonni a program készítésébe. A helyzetértékelést, a célok, prioritások és a hozzájuk tartozó feladatok meghatározását is közösen végeztük. Bevontuk a helyi sajtót, elkészült egy lakossági felmérés, megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot civil szervezetekkel, valamint a nyolc település (Csömör, Gödöllõ, Isaszeg, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród, Nagytarcsa, Szada) önkormányzatával és hulladékos cégeivel, szolgáltatóival. Már az elején kiderült, hogy hatalmas igény van a jelenlegi problémák hatékony megoldására.

Öt fázis

• Elõzetes helyzetfelmérés (önkormányzati adatok begyûjtése, címlisták készítése, adatbázisok feltárása, önkormányzatok írásos tájékoztatása a programról)
• Elõzetes helyzetértékelés (munkamegbeszélés, a programkészítés ismertetése, egyéni igények felmérése, helyi média, egyéb szereplõk tájékoztatása)
• Részletes helyzetfelmérés (lakossági kérdõíves felmérés, személyes megkeresések, adatbázisok kiértékelése, helyszíni bejárások, hulladékos cégek megkeresése, régebbi kezdeményezések feltárása, stb.)
• Elõzetes alprogram, projekttervek készítése, értékelése (általános és település-specifikus célok, prioritások és feladatok meghatározása, megvitatása, véleményezése)
• Program elkészítése (további egyeztetések, részletes anyag összeállítása)

Megállapításaink

• Jelenleg egy korszerû hulladéklerakó mûködik a térségben (Gödöllõn), ez 2-3 éven belül megtelik, bõvíteni kell.
• A hulladékdíj változó, alapja az ingatlan vagy háztartás. Szada kommunális adóval rendelkezik.
• Az isaszegi lerakót részletes vizsgálat után be kell zárni és gondoskodni kell a megfelelõ rekultivációról.
• Számos szelektív hulladékgyûjtési kísérlet volt és jelenleg is folyik a térségben, de minden gyûjtési rendszer esetében gondot okoz az építési törmelék és a nagy mennyiségû zöld hulladék.
• Közel száz illegális lerakót találtunk, de számuk valószínûleg ennél magasabb.
• A lakosság több helyen jelezte igényét a változásra, együttmûködési készségét a szelektív hulladékgyûjtésben való részvételre.
• Gondot okoz a településeknek a nagyszámú üdülõ, a hétvégi kertesek, a nyári idõszakra kiköltözõk. Speciális probléma a Hungaroring, amely egyre kevesebb bevételt és egyre több kiadást jelent az önkormányzatoknak.
• Egy korszerû hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, illetve az elvárásoknak megfelelõ üzemeltetése akár 10-15 évet is igénybe vehet. Csak lépésrõl-lépésre szabad elõre haladni (fokozatosság elve), több alprogram, projekt látszólag külön, egymástól függetlenül mûködik majd, valójában késõbb összekapcsolódnak egységes lánccá.
• Az egyik legfontosabb elem a megfelelõ szintû és folyamatos tájékoztatás, a nyilvánosság és a partnerség.

Környezeti érzékenység?

A lakossági felmérésben megkérdezettek közel egy tizede panaszkodott a helyiek által elégetett szemét bûze és füstje miatt. Ez fõleg Mogyoródon kapott nagyon nagy hangsúlyt. Itt egy lakos jelezte, hogy mindenki éget, a füst néha elviselhetetlen. Ezután megkérdeztük (a kérdõív erre is kitért), hogy mit csinál a különbözõ hulladékaival, a következõ választ kaptuk: "A papírt, a kerti hulladékot elégetem. Azt is tudom, hogy nem szabadna, de a mûanyagot is elégetem." Egy tipikus jelenséggel állunk szemben: tudatában van, hogy helytelenül cselekszik, mégsem próbál ellene tenni.

Hasonló tapasztalat volt egy gödöllõi autószerelõ mûhelyben is. Itt a megkérdezett az olajtól szennyezett kezét törölgette éppen és állította, hogy fáradtolaj nála nem keletkezik.

Az újrahasznosítást, komposztálást csak úgy lehet megvalósítani, ha a hulladékot külön gyûjtjük vagy válogatjuk. Az utólagos válogatásnak számos hátránya van: szennyezõdnek, keverednek a különbözõ anyagok, ezért célszerû már a keletkezés helyén szétválasztani a hulladékot. Ez csak odafigyeléssel, többletmunkával valósítható meg. A szelektív hulladékgyûjtés önmagában nem olcsóbb, sõt drágább, mint a hagyományos gyûjtés és szállítás, ezért fontos annak jó elõkészítése.

Felméréseink szerint a megkérdezettek 84%-a vállalná a szelektív hulladékgyûjtést, természetesen ezt egy részük csak a hulladékdíj csökkenése, illetve a külön válogatott hulladékért járó juttatás mellett tudná elképzelni. A megkérdezettek nagyobb része csak abban az esetben hajlandó ezt vállalni, ha a házától viszik el (48%) a külön válogatott hulladékot. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a helyi lakosok az önkormányzat helyében milyen eszközökkel, módszerekkel csökkentenék a hulladékok által okozott környezetszennyezést. Azt vártuk, hogy elsõsorban az anyagi eszközöket fogják elõnyben részesíteni, ezzel szemben a szigorúbb jogszabályok (23%) és a gyerekek megfelelõ oktatása (22%) került az elsõ helyre. A rendelkezésre álló források növelését mindössze 12% tartotta fontosnak.

Illegális lerakók

A nyolc település egyik legnagyobb problémája az illegálisan lerakott hulladék. Ennek számos okát látják a településeken élõk, így többek között:

• a fõváros közelsége,
• a hétvégi kertes részek rendezetlen hulladékgyûjtése,
• a lakosság helytelen magatartása,
• a jelenlegi gyûjtési és szállítási rendszer hibái,
• nem megfelelõ engedélyezés és ellenõrzés.

A fenti okok egymással összekapcsolódva, egymást erõsítve jelentkeznek. Az illegálisan lerakott hulladékok részben nem helyi keletkezésûek, feltételezhetõen a fõvárosból származnak. Az illegális lerakás leggyakoribb formája, hogy a gépkocsiba rakott zsákokat átutazóban helyezik el az utak, erdõk és földutak mellé. Hasonló típusú hulladék származik a helyi lakosoktól is. A nagy mennyiségû szemetet tartalmazó illegális lerakók már szervezetten "épülnek" egy-egy felelõtlen vállalkozás jóvoltából.

A fõvárosiak rendszeresen látogatják a térséget turistaként, de nagyon sokan rendelkeznek hétvégi házakkal, telkekkel. Emellett egyre többen kiköltöznek késõ tavasztól kora õszig, és innen járnak Budapestre dolgozni. Gondot okoz az üdülõövezetek hulladékkezelése, a hulladék települések belterületétõl eltérõ gyûjtése és szállítása. Sok esetben itt csak idõszakos a hulladékgyûjtés, szállítás, ezért az önkormányzatok gyakran a több ponton kihelyezett konténereket részesítik elõnyben.

Részben a jelenlegi hulladékgyûjtési és -szállítási rendszer hibája az építési törmelék és a növényi maradványok illegális lerakása. A forgódobos gyûjtõjármûvek nem alkalmasak az építési törmelék elszállítására, mert az tönkreteszi a forgódobot, valamint a törmelékkel teli kukák nagyon nehezek, így nem ürítik ki. A növényi maradványok pedig nem férnek be a kukákba, a konténer mellé helyezve viszont a szállítók nem viszik el.

Számos cég vállal építési és bontási munkákat. A keletkezett építési törmeléktõl vagy saját maguk szabadulnak meg, vagy a legkevesebbet kérõ alvállalkozóra bízzák. Az alacsony árakat pedig csak az illegálisan lerakott hulladék költségmegtakarításaiból lehet biztosítani. Jelenleg csak a veszélyes hulladékok hazai szabályozása megoldott, mégis számos visszaélésrõl szerzünk tudomást a sajtó révén.

Hasonló okok, azaz a költségmegtakarítás és ismeretek hiánya miatt kerülnek ki természeti környezetbe a kisiparosok által termelt hulladékok (textil, használt gumi, autó alkatrész, stb) is.

A nyolc település kül- és belterületén 87 illegális hulladéklerakót találtunk. Emellett felvettük, mint potenciális veszélyforrást, a mogyoródi régi törmeléklerakónak, a volt gödöllõi lerakónak, a kistarcsai építési törmelék lerakónak, valamint a nagytarcsai ideiglenes építési törmelék tárolónak az adatait. Illegális lerakók számát tekintve a legtöbbet Gödöllõn (32 db), majd Mogyoródon (23 db) és Csömörön (17 db) találtuk.

Jól látszik, hogy a mennyiségi értékeket vizsgálva Mogyoród és Kistarcsa helyzete a legrosszabb. E két településhez kapcsolhatjuk Csömör külterületét is. A három település által bezárt háromszög bányagödröktõl szabdalt, szinte egybefüggõ hulladéklerakó.

Fontos információ az illegális lerakók esetében, hogy mind felszámolásuk elõkészítéséhez, mind keletkezésük megelõzéséhez tudnunk kell, milyen típusú hulladékból tevõdnek össze.

Az illegálisan lerakott hulladék legnagyobb részét a vegyes háztartási hulladék (41%) és az építési törmelék (22%) teszi ki. Túl magas arányt nem ért el, de a program szempontjából fontos a zöld hulladék (8%), a gépkocsi alkatrész (5%), a gyorsétkezõk és büfék hulladékai (5%), valamint a használt autógumi (4%). Az egyéb kategóriába a 2,5% alatti hulladékokat soroltuk be, így a textilt, papírt, mûanyagot, festékes göngyölegeket, gépkocsi roncsokat, háztartási eszközöket, aszfaltot, kátránnyal szennyezett hungarocellt, híradástechnikai kábeleket, valamint az állati tetemeket.

Figyelmet érdemel az is, hogy egyes települések határában milyen hulladék a leggyakoribb. A legnagyobb arányban háztartási hulladékot Gödöllõn és Mogyoródon, míg építési törmeléket Mogyoród, Gödöllõ és Kistarcsa határában találtunk. Növényi eredetû hulladék Gödöllõ és Szada illegálisan lerakott hulladékai között a legtöbb. Nagy mennyiségben mûanyag és papír tányér, pohár, üdítõs doboz, 0,5 l-es mûanyag palack, sörös és üdítõs fémdoboz, azaz a gyorsétkeztetés hulladékai egyedül Mogyoród határában fordultak elõ. Külön figyelmet érdemel, hogy ebben a körzetben volt a legtöbb használt autógumi és alkatrész lerakat is.

Három település (Isaszeg, Mogyoród, Nagytarcsa) határában találtunk olyan felelõtlenül leborított aszfaltkupacokat, melyek útépítésbõl (nem bontási hulladék) maradtak vissza.

Hungaroring

Amíg minden augusztusban három napig a mogyoródi pályára figyel a világ, addig a környék települései komoly gondokkal küszködnek. Ezt támasztották alá az illegális lerakók felmérésének eredményei, valamint az utolsó egyeztetõ megbeszélésen tapasztalt vita és indulatok is. A települések mintegy 20 ezer lakosára zúdul 2-300 ezer látogató minden szemetével együtt. Ez több problémát is okoz:

• A településeknek (Mogyoród, Kerepes, Kistarcsa, Csömör) nincs kapacitása az ilyen nagy mennyiségû hulladék összegyûjtésére, valamint a köztisztasági feladatok ellátására.
• A külön összegyûjtött hulladék ártalmatlanítása a településeket terheli.
• A pálya területe jól szabályozott, a körülötte levõ magánterületek viszont már nem áttekinthetõk.
• A pálya területén keletkezett szennyvizet a legtöbb esetben a vállalkozók nem szennyvíztelepre viszik, hanem a környezõ erdõkbe (mogyoródi tapasztalatok).

Jól érzékelhetõ, hogy gyors megoldásra van szükség. Ennek érdekében Mogyoród önkormányzata már különbözõ intézkedéseket hozott, sorra keresik fel az illetékes minisztériumokat, szakmai szervezeteket. Bár mindenki azt hangsúlyozza, hogy a Hungaroring az ország egyik legfontosabb rendezvénye, az önkormányzat ennek ellenére süket fülekre talál, sok esetben válaszra sem méltatják õket.

A munkát folytatjuk, most kezdõdik csak az igazi harc: a megvalósítás. A további együttmûködésrõl meg kell gyõzni az önkormányzatokat, segítségül kell hívni a térség civil szervezeteit, és fel kell készíteni a lakosságot.