Városi nyár
2050-re Közép-Európában olyan lesz az átlagos hőmérséklet, mint most Olaszország középső részein. Stockholm a mai budapestihez hasonló klímára számíthat, Madrid pedig arra, hogy a marokkóihoz hasonló lesz ott az időjárás.
A Der Spiegel a Plos One szakfolyóirat tanulmányát idézi, amelyben a Zürichi Műegyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan alakul az éghajlatváltozással a világ több, mint 520 nagyvárosának időjárása.
A kutatók az évszakok változását, a hőmérsékletet és a csapadék mennyiségét vették a számítások alapjául és – konzervatívan – abból indultak ki, hogy a Föld átlagos hőmérséklete 2050-ig 1,5-2 százalékkal emelkedik. A modellezés azt mutatja, hogy 30 év múlva az északi féltekén lévő mérsékelt, vagy hideg éghajlatú országok olyan időjárást tapasztalnak majd, mint ma azok, amelyek tőlük több mint ezer kilométerrel közelebb esnek az Egyenlítőhöz.
A drámai változások kihatnak a városok infrastruktúrájára is, amire a tervezők nincsenek felkészülve. Az a veszély fenyeget ugyanis, hogy „szivacsvárosok” alakulnak ki.
A klímaváltozással járó szélsőséges esőzésekkel lezúduló víztömegek a nagy települések lebetonozott felületén nem tudnak elszivárogni, a csatornarendszert pedig nem ilyen méretű csapadékra tervezték.
A feladat tehát minél több zöldfelület kialakítása, annak párolgása hűti is a környezetet. Emellett kevesebbet kellene betonozni, hiszen az anyag különösen jól tárolja a meleget.
Hőség és szárazság: egyre közelebb a katasztrófa
Az éghajlatváltozás immár napi szinten jelen van az életünkben és rendszeresen, egyre erősebben érezteti hatását. A nagy aszályok, árvizek és hőhullámok mára megszokott jelenségekké váltak. A WWF új jelentése feltárja, hogy az EU tagállamainak helytelen vízgazdálkodási gyakorlata tovább rontja a hosszú, pusztító szárazságok egyébként is súlyos hatásait.
