Hírek téma szerint
A British Columbiai Egyetem kutatói egy növényekből kinyerhető anyaggal készítenének olyan szűrőt, amely gyakorlatilag az összes mikroműanyagot felfogja, ami a vízben található.
Több mint százmilliós büntetést kapott a cég, amelynek hordóin még a feliratok is hamisak voltak.
Harmadannyi helyen lehet csak roncsautót leadni az országban, miután az autóbontók kétharmada nem kötött szerződést a Mol hulladékkoncessziós cégével – írja a Szabad Európa. Ezért július elsejétől az autóbontók nem vehetnek át karambolos vagy olyan öreg autót, amit tulajdonosa kivonna a forgalomból.
6+1 állomásból álló Nulla Hulladék Tanösvényt mutat be a Humusz Szövetség. Újbuda zöld oázisában, nagy házak és lombos fák árnyékában bárki megismerkedhet a hulladékmentes életmód lépéseivel. Mi történik a tárgyainkkal ha nem vigyázunk, és mi történehetne, ha tudatos fogyasztóvá válnánk? Az ösvényt járva, a Patkós Stúdió gyönyörű interaktív tábláin keresztül eljuthatunk a hulladéklerakótól a komposztálásig, sőt még azon túl egészen a zöld otthonig.
A Kaliforniai Tudományos Akadémia és az Oxfordi Egyetem tudósait is magába foglaló nemzetközi kutatócsoport 85 korallzátonyt vizsgált meg a világ különböző pontjain, hogy kiderüljön, mennyire szennyezettek. Az eredmény mindenkit meglepett.
Varsó panaszt nyújtott be Németország ellen az Európai Bizottsághoz (EB) a Lengyelországba irányuló illegális szemétszállítás miatt – jelentette be szerdai varsói sajtókonferenciáján Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter.
Míg az utóbbi években gumiabroncsok jó pénzért történő behozatalán és feldolgozás nélküli illegális hátrahagyásán alapulhatott egy sor vállalkozás üzleti modellje, óriási veszély, hogy lesznek, akik az akkuhulladék lerakásában még ennél is nagyobb lehetőséget látnak majd.
Nyolc dél-amerikai állam vezetői találkoztak Belém városában Brazíliában, ahol megállapodtak abban, hogy küzdeni kell az amazonasi őserdők kipusztítása ellen, de közös program továbbra sincsen. Minden ország a saját útját járja, mert a gazdasági érdekek szembenállnak a környezetvédelemmel.
Hernádi Zsolt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett MCC Feszt pódiumbeszélgetésén a hulladékgazdálkodásra is kitért.
2023. július 1-től új időszámítás kezdődött a magyarországi szemétszállításban: a Mol olajcég leányvállalata, a MOHU Hulladékgazdasági Zrt. vette át a szolgáltatást. A legtöbb helyen megmaradtak az eddigi szolgáltatók, amelyek a hulladék elszállítását végzik. A TVE összeszedte, mit hova lehet vinni, ha lomtalanítanánk, mi változott, mi maradt.
Hétfőn startolt az új rendszer, már minden hulladékudvarban kilóra lemérik fajtánként a lakosság szemetét. Győr környékén napok óta mindenki kígyózó sorokat és zugszemétlerakókat vizionált. Volt is sor mindenütt, de nem hétfőn, hanem még a hétvégén, mert akinek sok szemete volt, időben meg akart tőle szabadulni. Hétfőn pedig jó páran hiába jöttek, fordulhattak is vissza, ha a szemét nem volt szétválogatva.
A július elsején hatályba lépő új hulladékgazdálkodási rendszerben ugyanazok szállítják el a hulladékot, aki korábban is tették, mivel a koncesszor MOHU Zrt. ugyanazokkal kötött szolgáltatói szerződést – mondta Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára az InfoRádió Aréna adásában.
A fast fashion miatt kidobott – pontosabban el nem adott – ruhák elképesztő mennyisége gyűlt össze Chilében. A hulladéklerakóban lévő óriási ruhakupacokat már egy műhold képén is látni lehet az űrből. A lerakat nagy része olyan termékekből áll, melyeket a gyártók nem tudtak eladni Amerikában, Európában és Ázsiában, ezért ideszállították őket.
Kecskére bízták a káposztát azzal, hogy július 1-jétől a Mol Nyrt. leányvállalata gyakorolja az országos hulladékkezelés koncessziós jogát. A Mol az utoljára elérhető, 2021-es adatok alapján a gödi akkumulátorgyárat üzemeltető Samsung SDI Zrt. után az ország második legtöbb veszélyes hulladékot termelő vállalkozása volt. A magyar kormányzat szerint tehát a körforgásos gazdaság alapjainak megteremtésére az ország egyik legnagyobb szennyezője alkalmas. A G7 újságírója eredt a téma nyomába.
A rossz mezőgazdasági gyakorlatok és a klímaváltozás miatt gyorsuló ütemben romlik a termőtalaj világszerte, amit a természetes folyamatok nem tudnak ellensúlyozni. A nagyobb terméshozam elérését jellemzően műtrágyázással próbáljuk megoldani: 2020-ban a világ műtrágya-felhasználása meghaladta a 200 millió tonnát, ez azonban rontja a talaj állapotát és a talajvíz szennyezettségét is növeli. Európa különösen kitett az orosz és marokkói importnak, az ukrajnai háború miatti áremelkedés pedig durván kihatott a műtrágya árakra is, így a kérdés ellátásbiztonsági szempontból is jelentős. A szennyvíziszap, amiből Magyarországon is évi 250 ezer tonna keletkezik, részben helyettesíthetné a műtrágyákat, azonban európai viszonylatban is nagy a szórás, hogy a helyi szabályozások milyen felhasználást engedélyeznek. A jelenlegi magyar szabályozás szerint a szennyvíziszap használata a mezőgazdaságban csak olyan növény esetén engedélyezett, amelynek termése az iszappal nem érintkezik. A szennyvíziszapban felhalmozódó nehézfémek, antibiotikum és gyógyszermaradványok jelentik a legnagyobb kockázatot, ami miatt nem tudjuk felhasználni a benne található többi értékes nyersanyagot. Megoldást jelenthetne, ha a nehézfémeket az iszapkezelés során eltávolítanánk a szennyvíziszapból, de az EU is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenti a mezőgazdaságban használt vegyszerek mennyiségét.
A Mol úgy nyerte el 35 évre a hulladékkoncessziót, hogy engedély sem kellett neki – írta a 24.hu a múlt héten. A mulasztásra a figyelmet felhívó cikk után jogszabály mondja ki: elég, ha az alvállalkozóknak van engedélyük.
1990-hez képest 90-95 százalékkal kellene csökkenteni a káros gázok kibocsátását már 2040-re, hogy esélyünk legyen tartani a párizsi klímacélokat. Ezt nem akárki mondja, hanem azok a tudósok, akikre az Európai Bizottság hallgatni fog, amikor kidolgozza a 2030 utáni klímacélokat.
A Roland Berger szerint a szigorodó uniós szabályozásnak és az új technológiáknak köszönhetően a közeljövőben várhatóan nő az újrahasznosított műanyagok aránya és javul azok minősége. A német tanácsadó cég tanulmánya azt mutatja be, hogyan tudnak mindebből profitálni a vállalatok – feltéve, ha képesek gyorsan reagálni.
Évente körülbelül 43-59 ezer tonna fabútorhulladék keletkezik Magyarországon, azonban a kiterjedten működő bútorhulladék-feldolgozó rendszer hiányában ennek a nagy része égetőkben végzi – derül ki az IKEA friss tanulmányából. Igény lenne a már nem használt bútorok fenntartható kezelésére, ugyanis a tanulmányhoz készült felmérés szerint a megkérdezettek többsége lecserélte valamelyik bútorát az elmúlt évben, és a válaszadók majdnem 8 százaléka a kommunális hulladék mellé tette ki a fölösleges holmit. Az IKEA körkörös szolgáltatásaival megoldást kínál a bútorok újrahasznosítására, és arra ösztönzi az embereket, hogy értékként tekintsenek a nem használt bútorra.
Hetven évvel ezelőtt jutottak fel először dokumentáltan a Föld legmagasabb pontjára, a Mount Everestre, de úgy tűnik, azóta teljesen megváltozott az ember természethez való viszonya. Körülbelül 8 ezer méter magasan hulladéktenger marad a mászók után, elhagyott sátrak, felszerelések borítják be a hegyoldalt.
Globális egyezményt javasol az Európai Unió azon a párizsi fórumon, amely megpróbálja felvenni a harcot az egyre növekvő műanyagszennyezés ellen, amely drámai mértékben megnövekedhet, ha a műanyagok előállítása a háromszorosára emelkedik 2060-ig.
A Magyar Közút kiemelt figyelmet fordít idén a kezelésében lévő utak menti területek karbantartására, így nemcsak a mintegy 200 millió négyzetméternyi zöldfelület kaszálási munkáira, hanem a szemétszedési munkákra is. A társaság korábban többször is eredményes szemétgyűjtési akciót szervezett, most pedig egy teljes hetet jelölt meg legújabb szemétgyűjtési kampányára. A június 12-ei héten így nemcsak saját mérnökségi és irodai dolgozóik gyűjtik majd az illegálisan kidobott út menti szemetet országszerte, hanem 2023. június 4-ig önkéntesek csatlakozását is várják a szervezők.
Az egyik legjobb tápanyag lehet a kertben, de csak akkor, ha ésszel csinálod. Különben többet árthat, mint használ!
A divatipar bevett módszerei és eszközei több módon és szinten károsítják környezetünket, mint azt elsőre gondolnánk. Egy-egy változásért kiáltó helyzet nem ritkán valami olyasmihez kapcsolódik, ami mára szerves része lett a mindennapi életünknek.
A Göteborgi Egyetem kutatói kimutatták, hogy a vízi lárvákra kifejezetten mérgező toxinok kerülnek a környezetbe a cigarettacsikkekből, egészen pontosan a szűrőkből, emiatt a teljes betiltásukat javasolják. Több ezer toxint és mikroműanyagot is azonosítottak.