Hírek téma szerint
Az 50 kilométeres diéta egy klímavédő életmód változtató program, amelynek legelszántabb résztvevői azt vállalják, hogy október 10-től kerek egy hónapig csupán 50 kilométeren belül előállított élelmiszereket fogyasztanak. A kenyerüket vagy maguk sütik, vagy 50 km-en belüli sütödében, sőt azt is tudniuk kell, hogy a liszt honnan került a kovászukba.
Sokan gondolják úgy, hogy az adakozás valójában nem más, mint egy évközbeni extra lomtalanítás.
A Magosfa Alapítvány Vackor-Váckör környezeti nevelési klubjának októberi összejövetelén Fóris Dóra élménybeszámolóját hallhatjuk a München-Harlaching-i erdei óvodában töltött fél évéről. Az élménybeszámoló egyben ötletadó előadás pedagógusoknak, leendő és gyakorló szülőknek is.
A regionális (Pécs, Szeged, Miskolc) műhelybeszélgetések témája a kompetenciafejlesztés, valamint a szülők és az iskola együttműködése az alapfokú nevelés-oktatás során.
Egy angol környezetvédelmi szervezet legfrissebb kutatása szerint sokszoros előnyökkel járna, ha visszaváltható rendszerben vásárolhatnánk az italokat.
A Föld Barátai (FoE) környezetvédelmi szervezet jelentése szerint a hulladékok 70 százalékának újrahasznosítása legalább 500 ezer új munkahelyet teremtene az Európai Unióban.
Olyan európai ipari hulladék irányelv előkészítését kell megkezdeni, amely kötelezi a vállalatokat a kockázatok pontosabb felmérésére és kezelésére, működésük alatt a leszerelési alap felhalmozására – fordult kérésével az illetékes Európai Bizottsághoz Herczog Edit, Európa Parlamenti képviselő. Mindemellett a megfelelő mértékű biztosítás megkötésére, és az ipari baleset során okozott kár elegendő és gyors pénzügyi kezelésére is biztosítékot kért.
Egy hazai médiaügynökség, a reklámszövetség és egy civil szervezet által kiírt pályázat arra ösztönzi a fiatalokat, merjenek foglalkozni a környezetvédelem témájával. A fő kérdés: „Öko-e vagy?”
A bunkósbot és mézesmadzag taktikával érte el Belgium északi tartománya, Flandria azt, hogy a háztartások szemetének szinte háromnegyedét szelektíven gyűjtik. Magyarországon sehol sem kötelező szétválogatni a hulladékot, ugyanakkor a hulladékkezelésben érdekelt cégek rájöttek: jobban járnak, ha házhoz jönnek a válogatott szemétért, főleg, ha ezért pluszpénzt lehet kérni.
Idén 20 éves a gyártói felelősség elvén működő szelektív hulladékgyűjtési koordináció az Európai Unióban. Az európai szelektív hulladékgyűjtési modell sikerességét jól mutatja, hogy az elmúlt években túllépett az Európai Unió határain és immár Kanadában is bevezetésre került, így annak keretein belül világszerte 33 ország több, mint 400 millió állampolgára gyűjtheti anyaga szerint elkülönítve az otthonában keletkezett csomagolási hulladékokat. - áll a magyar koordináló szervezet közleményében.
A Humusz Szövetség arra kéri az ökoiskolák pedagógusait és tanulóit, hogy segítsenek felmérni egy magyar (átlag) háztartásra jutó „szemétposta” mennyiségét. A november 1-től 30-ig terjedő időszakban az Ön magán-postaládájába bedobált reklámanyagok súlyát szeretnénk megtudni, amiből ki tudjuk számolni az éves szinten felhasznált nyersanyag mennyiségét és a reklámanyagok gyártásával járó környezetterhelést.
2010 ősze folyamán újra három helyszínen szervezünk hálózati találkozókat. Ezeken már működő Nulla Hulladék jó gyakorlatokból és a kapcsolódó útmutatókból ihletet merítve, közösen gondolkodunk a helyben megvalósítható hulladékcsökkentési lehetőségeken.
Sally Davies, egy kortárs manhattani fotóművész csendélet-sorozaton be kívánta mutatni, milyen egy szétrohadó gyerekmenü, de nem sikerült sokkoló képeket készítenie - hiába várt, a menü fél év után sem kezdett penészedni, rohadni. Ehelyett csupán kiszáradt és fényessé vált.
Az első hazai zöld beruházásokkal foglalkozó találkozón megállapították: kevés a jó minőségű projekt, gondok vannak az árazással, bonyolult és kiszámíthatatlan a szabályozási környezet hazánkban. Az eseményen mintegy 250, a megújuló beruházások iránt érdeklődő szakember vett részt.
Kanada az első ország a világon, amely a vegyipar ellenkezésének dacára toxikusnak nyilvánította a számos termékben megtalálható vegyületet, a biszfenol-A-t (BPA).
Az elmúlt héten bekövetkezett kolontári-devecseri katasztrófa után a hvg.hu igyekezett összesíteni a környezetre és az emberekre legveszélyesebb ipari létesítményeket. Az üzemek mellett - amelyeket a katasztrófavédelem is listába rendezett - a fontosabb nukleáris, kommunális és ipari hulladéklerakókat is számba vettük, akárcsak a vörösiszap-tározókat. Ez utóbbiak egy részét ugyanis a jelenlegi katasztrófavédelmi törvény nem sorolja a veszélyes hulladékok közé.
Ismét egy cég végezhet hulladékszállítást Szigetváron, miután a baranyai kisváros képviselő-testülete szerdai ülésén semmisnek nyilvánította azt a szerződést, amelyben Rodek Gyula (SZDSZ) korábbi alpolgármester testületi jóváhagyás nélkül bízott meg egy társaságot a közszolgáltatással.
További 16 évig a Remondis Kétpó Kft. üzemelteti a kétpói hulladéklerakót. Erről határozott a közelmúltban a 24 település által létrehozott konzorcium. E döntést azonban még októberben meg kell erősíteniük az érintett önkormányzatok képviselő-testületeinek.
Az e-hulladékok kezelésére rendkívül szigorú jogszabályok vonatkoznak. A vállalatokat, az ipari üzemeket és természetesen a magánembereket is komoly felelősség terheli, hogy leselejtezett számítógépeik, monitoraik és egyéb elektromos berendezéseik bekerüljenek a törvény által előírt folyamatba.
Ami most folyik, nagyobb próbája a demokráciának, mint Gyurcsány őszödi beszéde – kommentálta a hulladékipar egyik meghatározó szereplője lapunknak az ajkai iszapkatasztrófa nyomán induló felelősségre vonást.
Több milliárd forint folyt már el a magyar vörösiszap-temetők ártalmatlanítására. A legnagyobb tározó, az almásfüzitői rekultivációját egy olyan cég végzi évek óta, amelynek tulajdonosa Cipruson van bejegyezve. Az offshore-kapcsolat mellett az is érdekes, hogy a Tatai Környezetvédelmi cég egy másik helyen, Balatonfűzfőn közösen működtetett eddig hulladékégetőt a Mal Zrt. egyik résztulajdonosával, Bakonyi Árpáddal.
Törvénymódosítást kezdeményez a környezetvédelmi államtitkár, hogy a nagyobb ipari létesítményekkel kapcsolatos, továbbá a veszélyes anyagok gyártására, tárolására vonatkozó elsőfokú építésügyi hatósági jogköröket vegyék el a jegyzőktől, és adják át a katasztrófavédelemnek vagy a környezetvédelmi főfelügyelőknek, illetve az erre kijelölendő vagy létrehozandó hatóságnak.
Több mint duplája pénzt szedne az állam a gyártóktól a környezet védelmére a tervek szerint. Azt még nem tudni, pontosan hogyan fog januártól átalakulni a hulladékhasznosítási és termékdíjrendszer. A bizonytalanság miatt év végére összeomolhat a hulladékhasznosítás, ami mintegy tízezer munkahelyet veszélyeztethet.
A vörösiszap veszélyes anyaggá minősítését fogja kezdeményezni Magyarország - közölte Illés Zoltán környezetvédelemért felelős államtitkár, aki a katasztrófa sújtotta kolontári terület sajtóbejárásán beszélt erről vasárnap délután, újságírók előtt. A vörösiszap Magyarországon korábban veszélyes hulladéknak minősült, de ez az uniós csatlakozáskor megváltozott , mivel az uniós szabályok szerint nem minősül veszélyes hulladéknak.