Hírek téma szerint
Haladéktalanul szállítsák vissza a szemetet Kanadába! – ezt az utasítást adta ki Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek elnöke.
Az Európai Unió által nyilvánosságra hozott adatok szerint rekordmennyiségű papírt és hullámkartont hasznosítanak újra Európában. Magyarország az átlag alatt teljesít.
Bejut a ghánai táplálékláncba az Európából érkező, illegálisan hasznosított elektronikai hulladékból származó néhány igen veszélyes vegyi anyag - mutatták ki környezetvédők a nyugat-afrikai ország fővárosa, Accra egyik nyomornegyedéből származó tyúktojások vizsgálatából.
Azóta, hogy 2018 elején Kína kitiltotta a szétválogatatlan és megtisztítatlan műanyagszemét importját az országból, a lusta nyugati világ nem javított az újrafeldolgozási arányon: még mindig inkább elküldjük Ázsiába a hulladékunkat, hogy ott újra feldolgozzák azt, egy részüket pedig elégessék. A helyi üzemek persze engedély nélkül működnek, és környezetszennyezők.
Az Európai Bizottság bejelentette, hogy végrehajtotta a körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2015-ben elindított 54 pontos cselekvési tervét. Ezek után három jogos kérdés merülhet fel az olvasóban: mi az a körforgásos gazdaság, megvalósult-e már ezek szerint Európában, és ha igen, akkor miért nem vettük észre? A kérdésekre azonban egyáltalán nem egyszerű válaszolni.
Jóváhagyta a műanyaghulladék mennyiségének visszaszorítását célzó szigorúbb szabályokat szerdán az Európai Parlament (EP), amelyek értelmében 2021-től betiltják azon egyszer használatos műanyag termékek árusítását, amelyek könnyen és olcsón helyettesíthetők.
Egy kis faluban lakunk, ahol minden hónapban egyszer megjelenik egy kukásautó, és elviszi a sárga zsákba külön gyűjtött szelektív hulladékot a házunk elől, cserében pedig ott hagynak nekünk a kerítésre tűzve annyi üres zsákot, amennyi telit elvittek. Nemrég elkezdett motoszkálni bennem a kérdés: mi lesz ezekkel a zsákokkal, mi történik pontosan a szemetemmel és jól csináljuk-e a szelektálást a családdal úgy, ahogyan csináljuk?
Norvégiából érkezik a legtöbb hulladék az Európai Unióba, olvasható ki abból a statisztikából, amelyet az Eurostat tett közzé hétfőn.
Felismerve felelősségünket az élővilág és benne az ember jövője iránt nem mehetünk el szó nélkül korunk egyik legnagyobb szennyezőanyagát jelentő műanyagok mellett. Az élet számos területén bizonyultak hasznos anyagnak, de mértéktelen fogyasztói szokásaink következtében mindennapjainkban szinte megkerülhetetlenné vált a hulladékunk nagy részét kitevő műanyag. Nagyböjti kampányunkkal arra bíztatjuk embertársainkat, hogy szorítsuk vissza a műanyagok használatát, előzzük meg a pazarlást.
Egyre többen szeretnének környezettudatosan élni, a hulladékmentes mozgalom napról napra több követőre talál. A Pulzus kutatása szerint sokan változtatnának mindennapi – például közlekedési, étkezési – szokásaikon a környezet érdekében, legalábbis ezt állítják. Hulladékgazdálkodási szempontból az államnak is sok tennivalója lenne, az újrahasznosításban még az EU átlag mögött járunk.
A budapestiek többsége szeretné, ha visszaállítanák a kötelező betétdíjas rendszert az italoknál a hulladékgazdálkodásban. Ez derül ki a Greenpeace friss közvélemény-kutatásából, melyről Tömöri Balázs kampányfelelőssel beszélgetett a Bonum TV a Délelőtt című műsorában.