Hírek téma szerint
Rekordmennyiségű traktor-, teherautó- és személyautó gumi került ki az Ipolyból a Magosfa Alapítvány 10. jubileumi Ipolytisztítási akcióján, amelyet a folyó Tésa és Szob közötti szakaszán tartottak július első hétvégéjén.
2017-ben július 1. és 9. között ötödik alkalommal rendezték meg a Tiszai PET Kupát, ami hazánk második legnagyobb folyójának védelmét és tisztítását tűzte zászlajára. Az évről évre rangosabb és nagyobb környezetvédelmi és közösségi esemény cégek, önkormányzatok, civil szervezetek részvételével 16 ártéri hulladékból épülő kalózhajóval vágott neki a 71 kilométeres távnak, sőt a tiszai akcióval párhuzamosan a Bodrogon is evez egy kenus takarító különítmény, akik Tokajnál csatlakoztak a flottához, hogy a célul kitűzött 10 tonna hulladék kiemelését teljesítsék. A PET Kupa keretei között Magyarország első folyami mikroműanyagok vizsgálatára is sor került.
A Komárom-Esztergom megyei Ete község önkormányzata 102 millió forint ráfordításával elektronikai hulladék-bontót alakít ki, a beruházás forrását a Belügyminisztérium pályázatán nyerte el a település.
Az Európai Parlament szerint itt az idő fellépni a készülékekbe a gyártók által “mesterségesen” beépített elavulás ellen. Csökkentenék a pótalkatrészek árát is. Az EP állásfoglalásában egy olyan, új címkét javasol, amelyen szereplő érték alapján könnyebben dönthetnénk jól arról, melyik mosógépet, telefont vagy tévét érdemes megvásárolni.
Talán túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a tampon óta nem volt ekkora forradalom a nőknek szóló intim higiéniai termékek piacán. Teszteltük hát az orvosi szilikonból készült intimkelyhet!
Néhány hónapja még arról számoltam be, milyen remek újrahasznosítási lehetőség a kiürült jégkrémes dobozokba piacon, csomagolás nélkül vásárolt zöldséget és gyümölcsöt tölteni. Az eltelt időben viszont hatalmasat fordult velem a világ. Kathryn Kellogg amerikai zero waste blogger hívta fel a figyelmem a műanyagok káros hatására a vele készített interjúmban. Azóta kritikus szemmel tekintek minden PET palackra és egyéb műanyagra. De mi is a baj a műanyaggal? Simon Gergelyt, a Greenpeace munkatársát, valamint Urbán Csillát, a Humusz Szövetség Zero Waste/ Nulla Hulladék Programvezetőjét kérdeztem.
Tegnap délelőtt 60-70 ember gyűlt össze a Római-part központjában a természetes part fennmaradásáért dolgozó civil csoportok által meghirdetett SZEDD ÖSSZE magad! nevű rendezvényre, hogy összeszedje a szemetet maga után, mások után, legfőképpen pedig a part kezelője, a Fővárosi Önkományzat helyett.
Brüsszelből is szemet szúr a magyar kukakáosz, aggódnak, mit művel a kormány.
A 2014-2020-as Hulladékgazdálkodási Terv koncepcionális felülvizsgálata miatt írásban kérdezte az Európai Bizottságot Szanyi Tibor. Az európai parlamenti képviselő szerint hiányzik például a koordinációs szint a különböző közigazgatási szintek között, a szelektív hulladékgyűjtés rendszere sem elégséges, valamint a lebontható hulladékok gyűjtési rendszerén sem fejlesztettek eleget.
Percenként egymillió műanyag palackot vásárolnak az emberek világszerte. Környezetvédelmi szempontból már ez is hatalmas megterhelés a bolygónak, de az emberiség műanyagéhsége még 20 százalékkal fog növekedni 2021-ig. Egyesek szerint ez a klímaváltozáshoz hasonló kaliberű környezetvédelmi válsághoz vezethet – írja az MTI.
Több mint 7 hónappal azután, hogy az EU érvénybe léptette a műanyag zacskókra vonatkozó irányelvet , a környezetvédelmi civil szervezetek ma ünneplik a nyolcadik Műanyagzacskó-mentes világnapot. Ebben a fontos évben, amikor az óceán műanyagszennyezését kiemelt globális problémának tekintik, az EU-tagállamoknak a műanyag zacskók csökkentésére vonatkozó törekvései és ambíciói nem felelnek meg a várakozásoknak.
Július 3-án világszerte szervezetek és civilek százai csatlakoznak a Nejlonzsacskó Mentes Világnaphoz (International Plastic Bag Free Day), hogy felhívják a figyelmet az alternatív lehetőségekre, amikkel kiváltható a műanyag.
A turista szezon kellős közepén hegyekben áll a kidobott szemét több görög nagyváros utcáin, mert sztrájkba léptek az állásukat féltő hulladékgyűjtő alkalmazottak.
Állandó bűzre és illegális szemétlerakókra panaszkodnak a Széchenyi városrészen található Malom út lakói. Elmondásuk szerint az illegális szemetelők által kedvelt területen ráadásul egyes környékbeli tanyatulajdonosok folyamatosan műanyagot vagy gumit égetnek.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatói elkészítették és összesítették az első hazai részletes élelmiszerhulladék-felmérés adatait. A kutatás szerint több élelmiszert pazarolunk, mint ami az eddigi adatokból kiderült: az Európai Unió által becsült 39 kilogramm helyett 68 kilogrammot átlagosan egy emberre vetítve. A helyzet javításához a NÉBIH „Maradék nélkül” programjával már rövidtávon is jelentős eredményeket érhetünk el.
Íme egy 15-ös lista a The Guardian újságírójától.
Az utazásban többek között az a jó, hogy világot látunk – és az a kevésbé jó, hogy a felfedezni kívánt nagyvilágban többféle környezeti problémát okozunk azzal, hogy útra kelünk.
Úgy tűnik, Svédország komolyan gondolja, hogy csökkenti a szén-dioxid kibocsátását. A skandináv állam parlamentje ugyanis eldöntötte, hogy 2045-re kell szénmentessé tenni az országot. A párizsi klímamegállapodásban még 2050-re tűzték ki ezt a célt.
Itt a nyár, kezdődik a vakáció, tervezzük szabadságunkat – de vajon hogyan lehetnénk öko-turisták, azaz nyaralhatnánk környezettudatosabban, úgy, hogy pihenésünknek a lehető legkevesebb negatív környezeti hatása legyen?
Vizes csatornából Zöld Csatorna: mindenki számára nyitott városi kertészeti projektet indított a thyssenkrupp 2017. június 1-jével központjában az “Európa Zöld Fővárosa – Essen 2017” program részeként Németországban.
A helyi közösség is sokat tehet a helyi értékek megőrzéséért. Ezt bizonyította be az az önkéntes akció is, amelyet a Humusz a Zöldövezettel együtt valósított meg.
A Budapesttől ötven kilométerre található galgahévízi ökofalu az egyik legismertebb az országban. A társadalmi, gazdasági és ökológiai szempontból fenntarthatóra tervezett közösség célja, hogy az ott lakók ökológiai lábnyommal mérhető fogyasztási szokásai ne haladják meg azt a mértéket, amellyel már a következő generációk esélyeit rontanák.
Óbudai önkéntesek fognak össze azért, hogy rendbe tegyenek egy népszerű kirándulóhelyet.
Egyre népszerűbbek a termelői piacok, tavaly már 261 működött az országban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara már egy internetes piackeresőt is működtet.
Valahol mindig is sejtettük, hogy autóval járni, meg zsákszám vásárolni a műanyagflakont és a petpalackot nem túl környezetbarát. Az utóbbi években egyre sürgetőbbé válik a probléma: a klímaváltozás hatásait a saját bőrünkön is érezhetjük. Szülőként most már tényleg komolyan el kell gondolkodnunk azon, a saját kényelmünk tényleg annyira fontos-e, hogy a dédunokáink majd egy műanyag szeméthegyekkel tarkított sivatagban éhezzenek?