Hírek téma szerint
Egyre több környezetbarát cég működik hazánkban, melyek közül kiemelkedik a PREZI. Legendás Nagymező utcai épületükben nemcsak a szelektív hulladékgyűjtés és az energiatudatosság valósul meg, hanem arra is ügyelnek, hogy minél kevesebb csomagolás kerüljön be az épületbe, ezáltal képesek csökkenteni a hulladékok mennyiségét. A recity.hu cikkét olvashatjátok.
A portugál Bordalo II eddigi legnagyobb kiállítását nyitotta meg Lisszabon egyik elhagyatott gyárépületében, és akkora az érdeklődés, hogy meg kellett hosszabbítani az esemény időtartamát - számolt be a 365.reblog.hu.
Napjainkban rengeteg irodalmi és ismeretterjesztő mű sorakozik a könyvesboltok gyerekeknek szóló polcain. Nehéz a sok szép és hasznos darab közül választani, ehhez szeretne most némi kapaszkodót nyújtani a Zöldbolt csapata.
Ha azzal a szándékkal indultál el a piacra, hogy egyetlen eldobhatós műanyagzacskót, -dobozt és -fóliát sem szeretnél hazavinni, akkor jól jöhet néhány alapkellék. A Zöldbolt összegyűjtötte nektek, mi minden segíthet a kihívásban!
A Humusznál több tucat fél literes, jó minőségű és kecses szörpös üveg várja új gazdáját.
Mindig nagy dilemma, hogy mit használjunk só helyett. Megpróbáljuk sorba venni a lehetséges megoldásokat, ha nem a környezetre ártalmas sóval akarjuk csúszásmentesíteni járdáinkat. Környezetbarát tartalom következik!
Az Európai Bizottság által bekért közvélemény-kutatásból érdekes statisztikák derültek ki azzal kapcsolatban, hogyan állnak hozzá az EU lakói a környezetszennyezéshez és a globális felmelegedés megoldásához. Mi, magyarok meglepően felvilágosultan látjuk a témát, bár a Környezetbarát Termék védjeggyel ellátott termékekre magasról teszünk.
Az alapprobléma: az Unióban a műanyag hulladék termelése nem mutatja a csökkenés jelét, míg Kína – amely a műanyag hulladék eddig legnagyobb importőre volt – bármely pillanatban készen áll arra, hogy e szemét importálását megtiltsa. Ami decemberre feltétlenül be fog következni.
A CARBIOS és a L’ORÉAL 5 évre szóló partnerségének célja, hogy a CARBIOS által tervezett és fejlesztett biológiai újrahasznosítási technológiát a L’ORÉAL ipari méretekben is piacra vigye.
Ha elsétálunk egy kirakat előtt, és azt látjuk, frissen át van rendezve és hipp-hopp új darabok jelentek meg, úgy érezhetjük, pár hónapja vett ruháinkban máris le vagyunk maradva a trendhez képest. A plakátokon pedig ugyancsak egy “még újabb” stílus jelenik meg a mi ruházatunkhoz képest, a magazinok is ajánlgatják, és a divatkövető sztárok is ebben mutatkoznak az aznap posztolt Instagram képükön.
Az európai ember átlagosan 31 kilónyi szemetet termel egy évben
Nem véletlenül tiltják be egyre több országban a plasztik zacskókat. De az italos palackok legnagyobb része is kőolajszármazékból készül, vagyis ugyanúgy a környezetet szennyező hulladék lesz belőlük, mint a zacskókból, ráadásul óriási mennyiségben. Ez utóbbira kínál megoldást egy francia feltaláló.
Mintegy 1,8 millió tonna, fejenként mintegy 68 kilogramm élelmiszer hulladék keletkezik évente Magyarországon, amely 400-450 ezer rászoruló étkeztetésére lenne elegendő - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az MTI-vel. Globális szinten pedig az előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna veszendőbe megy.
A postaláda hulladék csökkentéséhez szedte össze ötleteit, tippjeit Tóth Andi, Háztartásunk Hulladék Nélkül blog háziasszonya.
Van annak egy erős szuperhős faktora, amikor az ember megpróbál lemondani valamiről, ami a civilizáció része, ugyanakkor borzasztóan káros a környezetre. Nejlonzacskó nélkül márpedig lehet élni, habár nem könnyű, ráadásul a társadalmi berögződésekkel is meg kell küzdeni. Eleinte engem néztek hülyének az eladók, most viszont már annyira hozzászoktam a nejlonmentes élethez, hogy én nézem ufónak azt, aki még mindig ilyesmit akar rám sózni, miközben itt pusztul ránk a Föld.
A Flora Farm története. Egy ismerős hirdette azt a majdnem két és fél hektáros őrbottyáni telket, amibe Hoklics Melinda és férje, Király Gábor váratlanul beleszerettek. Nem mérlegeltek sokat, valami nagyon húzta őket a hely felé, és látták maguk előtt, hogy a régóta dédelgetett álmuk valóra válik. Az álom leegyszerűsítve: kivonulni a természetbe és önfenntartó módon működtetni egy farmot. Szinte napra pontosan öt évvel később, jó haszonnal adták el a helyet, egy karnyújtásnyira az önfenntartástól.
A Humuszban az évek alatt összegyűlt magazinokat szeretnénk az újrahasználat jegyében felajánlani lelkes olvasóknak.
Denis Digel az északkelet-franciaországi Elzászban évtizedek óta zöldséget termel. De elege lett abból, hogy a nagy áruházláncok kivéreztetik a farmereket. Ezért 35 társával szövetkezve szokatlan akcióba kezdett.
Csütörtökön kerül a debreceni közgyűlés elé a város köztereinek használatáról szóló rendelet módosítása, a tervezet alapján az ételosztást végző szervezeteknek naponta négyzetméterenként 35 forintot kellene befizetniük - vette észre a Magyar Nemzet. Az előterjesztő részletesen nem indokolta meg, miért lenne ez jó.
A legjobban az Eurostat adatai szerint Bulgária teljesít, ahol fejenként 14 kilogramm szemetet termelnek és ennek 61 százalékát újrahasznosítják.
Miért tilos a hulladékégetés?
Mert nagyon egészségtelen, rengeteg mérgező anyag keletkezik ilyenkor, amely rákot, szívinfarktust, agyvérzést, a magzatok genetikai károsodását, impotenciát és más betegségeket okozhat. A hulladékégetés jogsértő tevékenység is, 500 000 forintig terjedő bírsággal sújtható, sőt adott esetben bűncselekménynek is minősülhet. A kéményt is tönkreteszik a füstgázokba kerülő savak. Egyetlen, hulladékkal tüzelő, hulladékot égető háztartás, kisüzem kilométeres körzetben tudja elszennyezni a levegőt.
A szelektív hulladékgyűjtés teljesen világos, amikor a PET-palackokat vagy az újságpapírokat válogatja külön az ember, a háztartásban viszont nap mint nap rengeteg olyan hulladék keletkezik, amiről nem könnyű eldönteni, melyik kukába kell dobni.
Az elmúlt évtizedben, leginkább a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének és elterjedésének köszönhetően, megduplázódott a csomagolási hulladékot rendszeresen szelektíven gyűjtők aránya. Ma már tízből kilenc magyar lakos vallja magáról azt, hogy változó rendszerességgel, de szelektíven gyűjti a hulladékot - derül ki az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés - IKSZ - legfrissebb felméréséből.