ENSZ Zero Waste Day

Az idei esemény fókuszában az élelmiszer-pazarlás áll: a szervezet adatai szerint az emberiség évente mintegy egymilliárd tonna fogyasztható ételt dob ki. A globális hulladékválság és a klímaváltozás megfékezése érdekében a jelenlegi termelési és fogyasztási rendszerek radikális átalakítására, valamint a körforgásos gazdaságra való átállásra van szükség.

Sokkoló adatok: Mennyit pazarolunk valójában?
A világ elképesztő mértékben pazarolja az élelmiszert. Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által közzétett hivatalos adatok rávilágítanak a probléma súlyosságára: évente a fogyasztók számára elérhető összes élelmiszer közel egyötöde a szemetesben végzi.

A pazarlás legnagyobb része, mintegy 60 százaléka, a háztartásokban történik. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy egy átlagos személy évente körülbelül 79 kilogramm élelmiszert dob ki. A fennmaradó veszteség az élelmiszer-szolgáltatói szektorból (28%) és a kiskereskedelemből (12%) származik. Ez a megdöbbentő arány az élelmiszerrendszerek – a termelés, az elosztás és a fogyasztás – globális hatékonyságának hiányát tükrözi.

Globális hulladékválság és klímahatások
A hulladéktermelés nemcsak az élelmiszerek esetében ölt kritikus méreteket. Az ENSZ statisztikái szerint, ha az egy év alatt megtermelt települési szilárd hulladékot szabványos szállítókonténerekbe töltenénk és azokat egymás mögé tennénk, a sor 25-ször érné körbe a Földet. Sürgős beavatkozás nélkül ez a mennyiség 2050-re éves szinten 3,8 milliárd tonnára duzzadhat.

Az egyre növekvő erőforrás-felhasználás a bolygót fenyegető hármas válság – az éghajlatváltozás, a természet és a biodiverzitás csökkenése, valamint a környezetszennyezés – fő mozgatórugója. Önmagában az élelmiszer-veszteség és -pazarlás felelős a globális üvegházhatású gázkibocsátás 8–10 százalékáért, ami közel ötszöröse a teljes globális légiközlekedés kibocsátásának.

Mi a teendő? Cselekvési terv minden szintre
A nullahulladék jövő elérése és a hatékony, ellenálló, fenntartható rendszerek kialakítása közös felelősség. Az ENSZ világos iránymutatást fogalmazott meg a különböző szereplők számára

• Kormányzatok: Elő kell mozdítaniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzését nemzeti klíma- és biodiverzitási tervekkel, a körforgásos gazdaságra és a hulladékkezelésre vonatkozó szakpolitikákkal. Erősíteniük kell a köz- és magánszféra partnerségét és csatlakozniuk kell a Food Waste Breakthrough kezdeményezéshez.
• Vállalatok: Mérhető csökkentési célokat kell kitűzniuk, integrálva azokat a meglévő fenntarthatósági vállalásaikba. Innovációkkal kell segíteniük az ellátási láncok hatékonyságát és a körforgásos rendszerekre való átállást.
• Fogyasztók: Tudatos tervezéssel, vásárlással és tárolással csökkenthetik a pazarlást. Támogatniuk kell az élelmiszer-mentő és komposztáló kezdeményezéseket, mindennapi tetteikkel társadalmilag elfogadhatatlanná téve a pazarlást.

A Zero Waste Day háttere Az ENSZ Közgyűlése a 77. ülésszakán, 2022. december 14-én fogadta el azt a határozatot, amely március 30-át a Nemzetközi Hulladékmentes Napnak nyilvánította. A kezdeményezést Törökország indította el, további 105 ország támogatásával. Az emléknap lebonyolítását az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az ENSZ Emberi Települések Programja közösen segíti. A nap célja a 2030-as Fenntartható Fejlődési Menetrend (Agenda 2030) támogatása, különös tekintettel a 11-es és 12-es Fenntartható Fejlődési Célokra.

Forrás: dontwasteit.hu