Szemétből termel energiát a zseniális magyar találmány

Tavaly, amikor - bevallhatom -, enyhe “klíma-depresszióm” volt, hosszan beszélgettem Ürge-Vorsatz Dianával, aki viszonylag hosszan masszírozta a lelkem interjú közben, hogy szépen összeszedjem magam. Felért egy öko-pszichoterápiával, utána azért helyrerázódtam.

Ő mondta azt is, hogy ha azt a tudást, ami a kezünkben van, arra használnánk, hogy újabb és újabb, például a megújuló energiát fókuszba helyező találmányokat, eszközöket fejlesztenénk, akkor nagyon is jó irányba fordíthatnánk a most kevésbé előnyös tendenciákat.

Amikor először láttam a zseniális magyar találmányt, a Platio-t, rögtön ez a gondolatsor ugrott be. És ami még inkább pozitív irányba rendezi a gondolataimat, az az, hogy ezt egy csapat fiatal magyar srác hozta tető alá, és folyamatosan azon vannak, hogy még többet tanuljanak, tökéletesre fejlesszék a terméket és piacra is dobják. És gondolom, ha ez már megvan, lesz majd még pár dolog a tarsolyukban. Csende Gergellyel, a  Platio térkő  marketingért felelős munkatársával beszélgettem.

Ha teljesen elengedhetnéd a fantáziádat, milyen lenne szerinted egy smart city?

A smart city szerintünk nem más, mint a technológia és az emberközpontú design találkozása a 21. században. Nagyon fontos tehát, hogy itt nem csak a technológia nagy fokú városi alkalmazásáról van szó, hiszen ha így lenne, akkor szimplán tech city-ről beszélnénk. Attól lesz okos egy technológiailag fejlett város, hogy a technológiákat a felhasználó életkörülményeinek és igényeinek megfelelően alkalmazza, mintegy integrálja, beágyazza annak valóságába és mindennapjaiba - ezzel fokozva a jólétét és kényelmét. A Platio fejlesztésénél ez motivált minket is: hogy úgy tegyük az emberi környezet részévé a megújulóenergia-forrásokat, hogy azok belesimuljanak abba, természetes részét képezzék annak.


A Platio egy speciális térkő, ha sikerül elérni a sorozatgyártást, hogyan tudjátok majd szerinted bevezetni?

Alapvetően két irányba indultunk el: egyrészt a városi smart city eszközök szigetüzemű ellátását, másrészt az épületek zöld-energiával való ellátását tűztük ki célul a Platio-val.

Előbbi nagyon fontos, hiszen a mai városi ember mindennapjait sosem határozta meg annyira az elektromos áram iránti igény, mint ma. Áram kell a telefonjainkhoz, az internethez, az utcai világításhoz, a jegyautomatákhoz, az utcai tájékoztatórendszerekhez és így tovább. Az információhoz való hozzáférésünk tehát nagyban függ az elektromos hálózattól, aminek infrastruktúrája azonban korántsem annyira kiépült mindenhol, mint gondolnánk. A főleg napelemes technológiára épülő szigetüzemű megoldások azonban lokális és zöld energiaforrást tudnak biztosítani. E technológia burkolati szintű alkalmazásával pedig végre nagyobb besugárzott felületen történhet a napenergia hasznosítása - ez a Platio egyik fontos alkalmazási területe tehát.

Az épületek zöld-energiával való ellátása nem újkeletű téma, azonban a napelem gyártók mindeddig nem tudtak olyan megoldást kínálni a felhasználóknak, ami közös nevezőre tudta volna hozni a megújulóenergia-forrásokat az esztétikummal. Egy-egy mai napelemmel felszerelt tető olykor egy ipari negyed benyomását szokta kelteni, ami jelentősen rontja a napelemek ázsióját a lakosság szélesebb körében. A napelemes technológiák következő generációja már integrált megoldásokra fog épülni: egyre többször találkozhatunk már tetőcserépbe vagy homlokzatba integrált megoldásokkal. Ezt a tendenciát szeretnénk folytatni a napelemek burkolatba való integrálásával, amely azonban amellett, hogy esztétikus megoldás, egyben épp annyira figyelemfelkeltő is, hogy szemléletformáló hatással legyen környezetére. Márpedig a burkolatok mindenhol ott vannak a városokban, nem lehet kikerülni őket.


Mi a Platio?

A Platio a világ első térburkolata, ami nem vesz el nyersanyagot a természettől, hanem előállításához részben városi hulladékra van szükség, és zöld energiát termel azáltal, hogy napenergiát hasznosít és felhasználja a soha meg nem álló városi élet lendületét. A Platio az urbánus környezet újraértelmezése, számos módon képes adatgyűjtésre és -elemzésre, azok közvetítésére és akár tárolására is, egyszersmind megalapozva a jövő progresszív városainak infrastruktúráját. Célja, hogy burkolati szinten tudjon előremutató és környezetbarát technológiákat integrálni, ezzel hozzájárulva a jövő városainak energiafüggetlenségéhez és fenntarthatóságához.

Az okos térkövet nem olyan régen meg is ismerhettük a valóságban Budapesten, a városháza téren, ahol ki is próbálhatta mindenki, milyen érzés rajta járni és hogyan lehet használni, mondjuk akár mobilt tölteni a térkő által termelt napenergiával.


Szerinted mennyire szabad az út az ilyen megoldásoknak itthon és világszerte? Van-e különbség, mit láttok, mekkora itthon a nyitottság?

Tapasztalataink szerint itthon is ugyanannyira nagy az érdeklődés a fenntartható és környezetbarát építészeti megoldások iránt, mint világszerte. Ez érthető, hiszen itthon rengeteg külföldi cég, például ingatlanfejlesztő cég van jelen, akik egyúttal hozzák magukkal a világszerte zajló trendekre való érzékenységüket is. Egy előrelátó hazai ingatlanfejlesztő vagy építész iroda pedig igyekszik szem előtt tartani ezt és izgalmas megoldásokkal próbálja vonzani a potenciális ügyfeleket.

Azt olvastam, a térkő szemétből készül, ezt honnan szerzitek be?

Egyelőre többnyire ipari eredetű használt műanyagból készülnek az elemek, de később lakossági hulladék felhasználása is lehetővé válik majd.

Nem olyan régen bekerült a csapat egy mentorprogramba, erről mit lehet tudni?

Az :agile egy mentorprogram olyan start up-ok számára, akik releváns megoldást kínálhatnak az E.ON felhasználói számára. Az E.ON tudja, hogy sok jó ötlet van odakint, de megfelelő támogatás és mentorálás nélkül a legjobb ötlet is elhalhat, ezért úgy döntött, hogy felkarolja őket. Ez elsősorban szakmai mentorálást jelent, vagyis a startuppereket az üzleti világ különböző területeiről érkező mentorokkal hozza össze, hogy rövid idő alatt nagy tudásra és rálátásra tehessenek szert, és könnyebben tudjanak érvényesülni az ötletükkel az üzleti szférában.

A startupok és fejlesztő csapatok felkarolása az :agile program keretein belül történik, ami először egy Launchpad nevű egyhetes intenzív felkészítővel kezdődik. Ennek végén kiválasztják a legígéretesebb csapatokat, és elkezdődik számukra az Accelerator program, ami tulajdonképpen ennek az egyhetes programnak a három hónapra bővített változata. Ennek végén is van egy döntő, amelynek nyertesével még komolyabb együttműködést köt az E.ON. A nyár folyamán részt vettünk rajta, majd a mentorok döntése alapján felvételt nyertünk az Acceleratorba is, ami jelenleg is zajlik Düsseldorfban.

 Mit tanulsz ezen a kinti programon?  Tud belőle profitálni a csapat?

A program lényege, hogy nagyon rövid idő alatt hatékony, korszerű - és ami még fontosabb - kreatív üzleti gondolkodást sajátítsunk el. E gondolkodásmód középpontjában az emberek vannak, akiknek a problémáira kell megoldást találnod a technológia segítségével.

Energy Globe Magyarország díj

2017-ben már 6 kategóriában -  vállalati, önkormányzati, jövő generációja, épület, egyéni kezdeményezések, és a start-upokat, egyetemi csapatokat mozgósító Ötlet kategóriában – nevezhetők az innovatív kezdeményezések és projektek, amelyek bizonyítják, hogy érdemes és lehet is tenni a fenntartható jövőért.

forrás: okoanyu.blog.hu