PET palacktól a koporsóig
A hulladékok az életciklusukat sajnos gyakran nem a szelektív hulladékgyűjtőkben végzik és kezdenek új életet anyagukat hasznosítva, de még csak nem is a kukában és hulladéklerakóban, hanem családi házak kályháiban, kazánokban tűnnek el. De az eltűnés csak látszólagos, a kéményből feketén gomolygó kaszás sötét árnyat vet a környékre és indul pusztító útjára.
Az illegális tevékenység vége a koporsó lehet, mely akár azt is sújthatja, aki az égetést végzi, de lehet, hogy a szomszédokra vagy valamely családtagra hoz halálos ítéletet, aki a tűzre veti szemetét. Cikkünk a sírig tartó "logisztikai láncot" mutatja be.
Hiába tilos - nagy összegű bírság vagy börtön jár érte -, mégis sokan tűzre dobják a szemetüket. Részben tudatlanság miatt, vagy úgy gondolják, ezzel spórolhatnak egy kicsit. Pedig a társadalom ráfizet, nagyon. A megbetegedések okozta szenvedés, a kieső munkaidő és az elhalálozások kára nem csak erkölcsi szempontokból elfogadhatatlan, de forintosítva is hatalmas összeggel terhel mindannyiunkat.
A kályhákba minden elképzelhető éghető hulladék bekerül. Erről szól a hajdúböszörményi "Ne égesd el!"és a kaposvári "Rossz fát tettünk a tűzre?"kampány is! Általában műanyagok, gumi vagy műanyagot tartalmazó kevert anyagok, mint italos karton, pozdorja, rétegelt fa, festékes régi ajtó és ablakkeret. A műanyag összetevő égésekor hirtelen nagyon sok szénhidrogén szabadul fel, így garantált a koromképződés. A korom méhsejt formába rendeződött szénatomokból álló apró lemezkék sokasága.
A koromlemezkék gömböcskékké állnak össze és a felszínükre változatos méregkoktél tapad. Ezek a nanométeres méretű részecskék szállítják a halált a légutakon át a tüdőbe.
Méretük műanyag égetésekor a legkisebb, mindössze 10 és 200 nanométer közé esik. A dízelkorom és a fatüzelés nagyobb, 20, illetve 30 nanométertől 300 nanométerig terjedő részeket tartalmaz.
A fajlagos felület - méregszállító képesség - tehát a műanyag égetésekor keletkező koromnál a legnagyobb. Elevenítsük fel, mekkora az a 10 nanométer! Az emberi hajszál vastagsága átlagosan 60.000 nanométer, vagyis ha ilyen apró koromrészecskékből sorba egymás mellé rakunk 6 000 darabot, akkor érik el a hajszál keresztmetszetét.
A korom mint hordozó anyag felszínére a hulladék égetésekor felszabaduló nehézfémek, policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) tapadnak. Keletkezhetnek még poliklórozott dibenzo-dioxinok, melyek a szervezetben tartósan elraktározódnak és felhalmozódnak, az anyatejjel a csecsemőbe is átjutnak. Súlyosan mérgező, magzatkárosító hatásuk közismert. A vietnami háborúban kipermetezett, dioxinnal szennyezett gyomirtó hatására félmillió torzszülött csecsemő született. De keletkezik a PVC égetésekor foszgén is, melyet az első világháborúban harci gázként vetettek be, több tízezer katona halálát okozva.
Ezek az ultrafinom koromszemcsék, felszínükön a mérgekkel a tüdő legmélyére is lejutnak. A tüdőhólyagok falát mindössze egyetlen sejtréteg alkotja, közvetlen mellette a hajszálerek fala is mindössze egy sejt vastagságú.
A mérgek könnyen átjutnak ezeken a vékony sejthártyákon, és a véráram a test valamennyi szervébe elszállítja őket. Romboló hatásuk egy sor megbetegedést okoz: idegrendszeri panaszok, elbutulás, impotencia, máj- és vesekárosodás, hormonális zavarok, meddőség, vérsejt-károsodás és a gyerekeknél fejlődési rendellenességek fordulhatnak elő. A mérgek által kiváltott immunrendszeri zavarok a szervezet védekező képességét gyengítik, influenza esetén gondoljunk arra, az illegális hulladékégetés eredménye is lehet, hogy szervezetünk nem tudta kivédeni a vírus támadását. A tüdőben a mérgek okozta állandó gyulladás asztmát, légzési elégtelenséget, rákos megbetegedést okozhat, de még gyakrabban vérrög-képződést, melynek infarktus vagy agyi katasztrófa is lehet a következménye. Sajnos ennek is köszönhető, hogy hazánk is vezető szerepet tölt be a világban ezen betegségek terén.
Forrás: greenfo.hu
