Négy magyar nő a bolygóért

  • 2019. július 24.
  • Abigail
Szerző: 

Lassan mindannyian a bőrünkön érezzük, hogy a környezettudatosság nemcsak divat, hanem olyan kihívás, aminek jobb, ha legalább megpróbálunk megfelelni. De mekkora valójában a baj, mik a neuralgikus pontok Magyarországon, és mit tehetünk első körben a katasztrófa elkerülésére? Négy nőt kerestünk fel itthon, akik nap mint nap ezekre a kérdésekre kutatják a helyes válaszokat. 

A teljes, eredeti cikk az írás végére kattintva tekinthető meg.

Hunyadi Réka

A Greenpeace Magyarország kommunikációs vezetője

 

A Greenpeace régóta igyekszik felhívni a figyelmet a környezetvédelem és az egészségvédelem összefüggéseire. Magyarországon melyek azok a pontok, ahol ez kiemelten megmutatkozik?

A légszennyezettségre visszavezethető okok miatt mintegy 13 000 ember hal meg évente az országban, ráadásul a szennyezett levegőnek az asztma és az allergiák kialakulásában is nagy a szerepe. Ezért is kellene figyelni arra, hogy minél kevésbé használjunk fosszilis energiákat égető járműveket. Egy másik sarkalatos pont a káros vegyszerek használata, az elhagyott ipartelepektől egészen a kozmetikumokig. Ma már a szépítőszerekből, tisztítószerekből, festékekből is elérhető környezetkímélő alternatíva. Amivel pedig legközvetlenebbül járulhatunk hozzá a magunk és környezetünk egészségéhez, az az, ha a káros vegyszereket használó nagyüzemi gazdálkodás helyett a természettel összhangban működő ökológiai gazdálkodásból származó biotermékeket fogyasztjuk.

Ma már közhelyszámba megy, hogy a nagyipari állattenyésztés rendkívül káros a környezetre. Legtöbbünkben azonban felmerül a kérdés: „Én ne egyem meg ezt a finom steaket, mikor az USA még a klímaegyezményből is kilépett?” Valójában mennyit számít a mi hús- és tejfogyasztásunk?

A cél az lenne, hogy kevesebb és jobb minőségű húst és tejterméket együnk, lehetőleg kis léptékű, felelős állattartásokból. Az okok nagyjából közismertek: a nagyüzemi állattenyésztés miatt pusztítják a dél-amerikai esőerdők nagy részét, hogy a helyükön takarmányt termesszenek vagy legelőket létesítsenek. A túlzott húsfogyasztás növeli több betegség kialakulásának kockázatát. Vajon miért nem elég nekünk az a mennyiség, húsevés heti egy-két alkalommal, ami dédszüleinknek elég volt? Arról pedig, mit számítanak az egyedi szokásaink, azt tudom mondani, hogy felelős döntést a kellő információk birtokában lehet hozni. Mi a Greenpeace-nél éppen azon dolgozunk, hogy minél több ember tudja, milyen hatása, következménye van a tetteinknek, életmódunknak. Ha megvan a tudásunk, választhatunk, hogy a probléma vagy a megoldás részei szeretnénk-e lenni.

...

 

Mengyán Eszter

A Holy Duck! blog szerzője

 

Egyszer 13 hónapig nem vásárolt új ruhát. Mik voltak a legfontosabb tanulságok? Ön szerint mi kell a gyakran emlegetett „tudatos ruhatár” kialakításához?

Külföldi blogokon olvastam az egyéves kihívásról, és 2017 novemberében, átnézve a ruhatáramat, azt láttam, hogy valójában nincs szükségem a meglévőkön túl semmi másra. A 13 hónap alatt egyszer történt meg, hogy nagy szerelembe estem egy szoknyával, egy gyönyörű, piros flitteres, igazi álomdarabbal, ami ma is eszembe jut, mint a vágy tárgya, ezenkívül nyár elején éreztem erősebben, hogy szívesen vennék egy nyári ruhát vagy szoknyát. De aztán elmúlt a vágyódás, és láttam, hogy teljesen jól nézek ki a régebbi darabokban is, ha ügyesen kombinálom őket. A tudatos ruhatárhoz elsősorban megtanulunk lemondani arról, amit például a bőrünk nem szeretne, vagy magunkon nem is tetszik igazán, csak a képeken. Ezenfelül, tudnunk kell, mi az, ami igazán jól áll nekünk – én ezért is mentem el színtanácsadásra és alapanyagworkshopra. 

Milyen szerepet játszanak a lelki tartalmak a divatfogyasztásban?

Jelenleg én is épp egy olyan periódusban vagyok, amikor úgy érzem, valahogy semmilyen ruhám nem jó, pedig fejben megvan, hogy ez nem igaz. Valószínűleg valami más a gond, amit a ruhák felé vetítek ki. Úgyhogy ha jön a késztetés, leállítom magam, mert tudom, hogy úgyis felesleges a boltokat járnom, nem ott van a megoldás kulcsa. Mindig hangsúlyozni szoktam, hogy önismeret nélkül ezen a téren sem igen lehet fejlődni, de egyre gyakrabban szokott eszembe jutni, a környezettudatos öltözködéshez vezető úton vajon ki lehet-e hagyni azt a lépést, hogy az ember egy ideig orrba-szájba vásárol. Hiszen önmagunk keresésében, az identitás kialakításában nagyon sokat segítenek a ruhák, főleg kamaszkorban vagy huszonévesen. Az is egy tipikusan nehéz helyzet, amikor valaki, aki nem tehette meg régebben, hogy divatra költ, hirtelen meggazdagszik, ilyenkor természetes, ha tobzódni szeretne az örömben. Globális társadalmi szinten ez most Délkelet-Ázsiában figyelhető meg, az ottani feltörekvő réteg a luxusházak új, hatalmas piaca. Ilyen helyzetben a márkáknak kellene felelősnek lenniük, hogy az emberi lélek alapvető működésével ne visszaéljenek, hanem számoljanak.

...

 

Kump Edina

A Hulladékmentes.hu alapítója, környezetkutató, zero waste szakértő

 

A világ egyes pontjain kifejezetten ciki nem környezettudatosnak lenni, ezzel párhuzamosan nő az úgynevezett klímaszorongás, amivel egyre több pszIchológus találkozik a rendelőjében.

A szörnyű állapotokról szóló hírek, a hatalmas CO2-kibocsátástól az indiai vízhiányig, nyomást helyeznek ránk, hisz egyébként is rengeteg napi információ jut el hozzánk, amivel nem tudunk mit kezdeni. Az egyik tipikus reakció az elzárkózás, a másik az, hogy ha megnézzük, mit tehetünk mi magunk a hétköz­napokban – így máris csökken a tehetetlenség érzése. A jó hír az, hogy rengeteg a megoldás, a rossz hír pedig, hogy ezt mindenki túlbonyolítja: sokkal egyszerűbb ez, mint gondolnánk!

Mit tanácsolna annak, aki most szeretné elkezdeni? Hogyan álljunk neki a környezettudatosabb létnek a gyakorlatban?

Ha a környezettudatosságot a hulladékmentes életmód felől szeretnénk közelíteni, akkor ennek lényege, hogy törekedjünk az általunk termelt hulladék és szemét mennyiségének a minimalizálására. A zero waste tanfolyamaim, előadásaim egyik tanulsága az, hogy ha nem érünk el hamar látványos eredményeket, akkor könnyen elsodornak a mindennapok. Ezért ha eddig minden a kommunális kukába került, akkor azzal a két lépéssel érdemes kezdeni, amivel a kuka tartalmának kétharmada egy csapásra felesleges szemétből értékes alapanyaggá válik: vagyis kezdjünk el szelektíven gyűjteni és komposztálni. Ezt követően pedig koncentráljunk hat fő lépésre, fontossági sorrendben: amire nincs szükségünk, azt utasítsuk vissza; amire szükségünk van, abból ne halmozzunk fel feleslegesen sokat; használjuk minél tovább a meglévő eszközeinket; ha valami elromlik, javítsuk meg; ha pedig feleslegessé vált, akkor komposztáljuk, vagy gyűjtsük szelektíven. Ha egészen konkrét és egyszerű tippeket szeretne kapni valaki, szeretettel várom a 30 napos hulladékmentes kihívásomon.

 ...

 

Sipos Katalin

a WWF Magyarország igazgatója

 

Az európai országok között nem kiemelkedő, világviszonylatban azonban Magyarország ökológiai lábnyoma igen magas. Mit jelent ez pontosan, és mit csinálunk rosszul?

Az ökológiai lábnyom összesíti a környezeti terhelést, valamint a természetierőforrás-felhasználást, mindent, amit infrastruktúrával beépítünk, ami mezőgazdasági használat alatt áll, ami CO2-kibocsátással jár, és így tovább, az összes szektorban. Jelenleg, ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, akkor 2,2 Föld bolygó kéne ahhoz, hogy ezt kiszolgáljuk. Az erőforrások túlhasználata az egész fejlett világra jellemző.

Itthon sokat nyom a latban a mezőgazdaság és az agrártámogatási rendszer abban, hogy jól használjuk-e ki az adottságainkat.

Igen, a koncepció az lenne, hogy egy gazdálkodó is megfelelően bánjon a természeti tőkével, úgy, hogy ne csak neki, hanem összességében a társadalomnak is hasznot hozzon. Ma egy gazdálkodó éves bevételének nagyjából a fele az agrártámogatásokból származik. Az agrártámogatás közpénz, emiatt a társadalom jogos elvárásokat fogalmazhat meg az élhető környezettel kapcsolatban a támogatásban részesülők felé. Ilyen lehetne például a felszíni vizek visszatartása. Ha a kijelölt területeken megmaradna a belvíz, az növelné a talaj nedvességtartalmát, segítene a klímagazdálkodásban, és egy ideig az aszály ellen is védelmet nyújtana.

...

 

A cikk folytatódik!

forrás: elle.hu