Málta: Állami vagy önkormányzati hatáskör a hulladékgazdálkodás?

Miközben a kormány a történelmi infrastrukturális beruházásokról beszél, az utcákon felhalmozódó szemét és az elmaradó újrahasznosítási célok mélyebb rendszerszintű problémákra utalnak.
Málta 2023 januárjában vezette be az egységesített regionális hulladékgyűjtési rendszert, amelynek célja az volt, hogy véget vessen a településenként eltérő menetrendeknek. Három évvel később azonban az ellenzék éles kritikával illeti a modellt, azt állítva, hogy a hatáskörök elvétele a helyi önkormányzatoktól közvetlenül vezetett a köztisztasági válsághoz.

A centralizáció kudarca: Kritika a miniszteri íróasztalok mellől
Rebekah Borg és Stanley Zammit árnyékminiszterek szerint a kormány „inkompetens döntései” miatt Málta tisztasága jelentősen romlott. A kritika lényege, hogy a hulladékgyűjtés menedzselését elvették a helyi tanácsoktól, és egy központi, merev rendszert kényszerítettek rá minden régióra, tekintet nélkül a helyi sajátosságokra – például a turisztikai övezetek és a csendes lakóövezetek eltérő igényeire.

A PN szerint a legutóbbi Harry-vihar utáni napok mutatták meg a rendszer gyengeségét:

1. Kommunikációs káosz: A lakosok nem kaptak időben tájékoztatást a gyűjtési rend megváltozásáról.
2. Koordinációs hiány: A minisztériumok és a végrehajtó entitások között nem volt megfelelő összhang.
3. Rugalmatlanság: Bár lettek volna praktikus megoldások (például a gyűjtési napok sűrítése a vihar után), a központi vezetés nem élt ezekkel.

A kritikák szerint a jelenlegi vezetés nem bízik a közösségekben, és a polgármesterek véleményét figyelmen kívül hagyva, „egyoldalúan” dönt a miniszteri íróasztalok mögül.

Statisztikai valóság: Újrahasznosítási mélypont az EU-ban
A politikai vita hátterében komoly statisztikai adatok állnak. Málta hosszú ideje küzd az Európai Unió újrahasznosítási céljainak elérésével. Bár a kormány (PL) sikerként könyveli el, hogy az organikus hulladék elkülönítése 2025-ben rekordmértéket, 30 millió kilogrammot ért el, az Eurostat adatai továbbra is aggasztóak. A legfrissebb jelentések szerint Málta az Európai Unió egyik legrosszabbul teljesítő országa a települési hulladék újrahasznosítása terén. A 2021–2030-as Nemzeti Hulladékgazdálkodási Terv ugyan 60%-os újrahasznosítási arányt tűzött ki 2030-ra, a jelenlegi trendek alapján ennek elérése kérdéses. „A kormány centralizált modellje nemcsak a tisztaságot veszélyezteti, hanem a környezetvédelmi céljainkat is. Olyan rendszerre van szükség, amely hallgat a helyi tanácsokra és azokra, akik naponta szembesülnek a problémával.” – fogalmazott a Nacionalista Párt közleménye.

ECOHIVE és a jövő infrastruktúrája
A kormány a kritikákra válaszul a monumentális ECOHIVE komplexumra és a technológiai fejlesztésekre mutat. A tervek szerint ez a központ lesz a máltai körforgásos gazdaság szíve, amely magában foglal:

• Egy modern anyagvisszanyerő létesítményt (MRF).
• Egy szerves hulladékot feldolgozó üzemet, amely 2025-ben már 8,5 GWh áramot termelt (ez kb. 1200 otthon ellátására elég).
• Egy hulladékenergetikai (Waste-to-Energy) égetőművet a nem újrahasznosítható maradványok számára.

A kormány szerint a vegyes hulladék mennyisége több mint 30%-kal csökkent az elmúlt években, ami a lakosság tudatosabb szelektálási hajlandóságát tükrözi.

Összegzés: Merre tovább?
A máltai hulladékhelyzet 2026-ban egyfajta patthelyzetet mutat. Az ellenzék a decentralizációt, a helyi tanácsok autonómiájának visszaállítását és egy kötelező konzultációs protokoll bevezetését követeli. Ezzel szemben a kormány a nagyüzemi, technológia-központú megoldásokban és az országos szintű, egységes szabályozásban hisz. 
A tét nem kicsi: ha a rendszer nem válik rugalmasabbá és hatékonyabbá, Málta nemcsak a tisztasági válsággal, hanem súlyos uniós büntetésekkel is szembe nézhet a környezetvédelmi vállalások elmulasztása miatt.

Forrás: dontwasteit.hu