Társadalmi vitán a hungarikum törvény
Második körben bocsátja társadalmi egyeztetésre a Vidékfejlesztési Minisztérium a hungarikum törvényt. Az első, január 10-én lezárult vita eredményeként 48 szakmai szervezet, magánszemély és állami szerv véleményezte nagyjából 200 oldalban a tervezetet. A megfogalmazott felvetések többségét beépítették a törvénybe.
A hungarikumok a magyar nemzeti örökségünk megőrzendő és egyedülálló részét képezik, hírnevünket öregbítik és növelhetik megbecsülésünket szerte a világon. A hungarikum olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó nemzeti érték, amely belföldön és külföldön egyaránt bizonyítja a magyar nemzeti örökséghez történő tartozást, és amelyet a létrehozandó Hungarikum Nemzeti Bizottság (HNB) annak minősít.
A javaslatok alapján, kikerült a tervezetből a nemzeti kincs meghatározás, a hungarikum fogalmát pedig a korábbinál jóval részletesebben és precízebben, míg a nemzeti érték fogalmát általánosabban határozták meg. A tervek szerint a kereskedelemben megjelenő védett termékek hungarikum tanúsító védjegyet kapnak majd. A jövőben ilyen védjegyet csak azok a termékek viselhetnek, amelyek szerepelnek a Hungarikumok Nemzeti Gyűjteményében.
A cím elérésének első lépéseként a települések fakultatívan vehetik számba helyi értékeiket, ezeket felterjeszthetik megyei szintre, a rostán áteső termékek vagy más szellemi alkotások pedig eljuthatnak egy országos grémium elé, ahol nemzeti értéknek minősíthetik őket. A tervezet szerint a HNB által hungarikumnak nyilvánított magyar értékek gyűjteményéből áll majd a hungarikumok nemzeti gyűjteménye.
A települési, a megyei és az ágazati értéktárakat, valamint a határon túli értékeket összesítő gyűjteményt egy magyar értéktárnak nevezett adatbázisban fogják nyilvántartani. A hungarikum tanúsító védjegy bejegyzését a Vidékfejlesztési minisztérium kezdeményezi, tartalmi és formai követelményeit a HNB állapítja meg. A védjegy használói szerződést kötnek, amelyben a jogok és a kötelezettségek is szerepelnek. Az európai uniós vagy nemzetközi oltalom alatt álló nemzeti értékek külön elbírálás nélkül hungarikumoknak minősülnek. Nem minősíthetők hungarikummá a természetes személyek, jogi személyek, vagyis cégek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok.
A tervezet értelmében a Hungarikum Nemzeti Bizottság független szakmai testület, amelynek tudományosan megalapozott tevékenysége eredményeként jöhet létre a magyar értéktár, és ezen belül a hungarikumok nemzeti gyűjteménye. A 13 fős bizottságba tagot delegál az Országgyűlés, a vidékfejlesztési, a gazdaságpolitikai, a kulturális és oktatási, illetve az önkormányzati miniszterek, tovább a Magyar Tudományos Akadémia, a szabadalmi hivatal, valamint a határon túli szervezetek.
forrás: magyarorszag.hu
