Egy jó fej hely

A Fab Lab (azaz „fabrication laboratory”) olyan nyitott műhely, ahol tagsági díj ellenében bárki hozzáférhet a szükséges eszközökhöz – a csiszolópapírtól a 3D nyomtatóig –, és megvalósíthatja formatervezői, modellezési, elektronikai vagy más hasonló ötletét. Ehhez ráadásul hozzáértő segítséget is kap a műhely állandó tagjaitól, illetve hozzáférést egy nemzetközi tudásbázishoz. A Fab Lab lényege ugyanis alapvetően az ötletek szabad áramlásában, megosztásában rejlik.

Van miből szemezgetni, hiszen az első Fab Lab 1996-ban született meg az amerikai Massachusetts Institute of Technology -n, és azóta 16 országban jelen levő hálózattá nőtte ki magát. Ezek egyike a magyar műhely is, amely pár hónapja nyílt meg közel egy éves tervezgetés és kapcsolatépítés után, Juhász Márton András és Sik Eduárd kezdeményezésével.

A csapat már a kezdeti időkben öttagúra bővült: Pap Dáviddal, a Nemzeti Innovációs Hivatal menedzsmentjéből, Kurucz Tamás építésszel, illetve Fiáth Henivel, aki terméktervezőként végzett, és jelenleg (sok más mellett) a Fab Lab sajtóügyeit intézi és a workshopokat szervezi.

A nyitott műhely fogalma szó szerint értendő: A 75 négyzetméteres pincehelyiségbe lépve azonnal az alkotói térbe érünk: egy hatalmas asztal fogad, körülötte a Fab Lab csapat tagjai, egy lépéssel beljebb pedig már a gépek sorakoznak. Hierarchiának, zártságnak nyoma sincs, a környezet fesztelensége rögtön alkotásra inspirál.

A jelenlegi viszont még korántsem a végleges forma, tervezik egy nagyobb helyiség bérlését, és folyamatosan új eszközök (most épp egy lézervágó) beszerzésén dolgoznak. „Gondolkozz nagyban, kezdj kicsiben, és fejlődj minél gyorsabban” – ez volt a mottójuk már induláskor.

Tudnál mesélni a BacaRobo versenyről, amit tavaly megnyertetek? Milyen megvalósult projektjeitek vannak ezen kívül?

Itt a Macskanyalogató, ami a tavalyi hülyerobot verseny győztese. Idén is lesz BacaRobo verseny, szeretnénk menni több robottal is, minden FabLab tag sajátot szeretne. Eddig főleg prototípus makettek mentek ki, amiket diplomamunkaként készítettek egyetemisták, vagy pályázatra építészek. Dolgozunk egy csomó mindenen, de még csak pár hónapja nyitottunk, annyira nagy büszkeségeink egyelőre nincsenek.

Mit tapasztaltok, a hasznosság vagy a kreativitás igénye van inkább túlsúlyban?

A külföldi Fab Labekben általában hasonló arányban merülnek fel ezek az igények. Valaki az otthonát, a környezetét szeretné jobbá tenni egy egyszerű dologgal, valaki számára a kísérletezés, a kreativitás az érdekes. Nálunk is mindkettőre volt példa az érdeklődés, a lehetőségek latolgatása szintjén, de egyelőre ezek csak ígéretek maradtak.

Próbálunk saját szervezésű workshopokkal látogatottságot generálni, és így alkotás, munka közben inspirálni az embereket. A workshopok leginkább egy-egy technológia, gép, eszköz megismertetéséről szólnak, mint a CNC marás és maga a marógép bemutatása, vagy a Robotika workshopok, ahol a kezdő lökést szeretnénk megadni mindenkinek a saját robotja megtervezéséhez.

Szervezünk ismeretterjesztő előadásokat a minket körülvevő tárgyakról: közösen szétszedjük, kibelezzük például a távirányítókat, a nyomtatókat, fényképezőgépeket, hogy megértsük a működésüket.

Hogyan álltok a tudatos fogyasztás fogalmához?

A Fab Lab arról is szól, hogy ne vegyél újat, hanem javítsd meg magadnak, vagy igenis legyél annyira bátor, hogy meghackeled a saját telefonodat. Vedd észre, hogy mik az igényeid, és hogy mi az, amit kínál neked a piac, de nem kell azt feltétlenül elfogadnod.

Nem a nagyon agresszív lázadásra buzdítunk, hanem hogy minél tudatosabban és átgondoltabban viseltess a tárgyaiddal, és hidd el, hogy nem kell beérned azzal, amit a boltban eléd tolnak. Azt is olyan emberek tervezték, mint te, nyugodtan kritizálhatod, vagy egyszerűen csak jobbá teheted te magad. Hiszen magadat és a te igényeidet te ismered a legjobban, és te tudod valójában milyen tárgy lenne számodra a legmegfelelőbb.

Ugyanakkor persze azok a dolgok, amiket a Fab Labben gyárt magának valaki, nagyon sokszor nem veszik fel árban a versenyt a piaci termékekkel, de benne van az a hozzáadott érték, hogy te csináltad magadnak, és olyan senki másnak nincs. Illetve ismered minden porcikáját, mert te hoztad létre, és rengeteget tanultál, miközben eljutottál a puszta anyagtól a késztermékig. Nélküled az a dolog nem jöhetett volna létre, és erre büszke lehetsz, és ezt elmesélheted másoknak. Sokszor ezek az élmények sokkal többet érnek, mint az árkülönbözet.

Mit tesztek azért, hogy a hozzátok betérők ezt megvalósíthassák?

Igyekszünk baráti áron és barátságosan mindenki rendelkezésére állni, és mindenkit bátorítani. A workshopokon és az együtt alkotásban is az a lényeg, hogy technológiákról, anyagokról szerezhess információt, és ezáltal jobban átlásd, hogy egy termék hogyan jött létre, mi kell hozzá, vagy miért kerül annyiba.

Szeretnénk, ha az emberek tudatosabban gondolkodnának az őket körülvevő tárgyakról, tudnák, hogy hogyan épülnek fel, hogyan készülnek. Ezért szervezzük az ismeretterjesztő workshopokat is, de közvetve ugyanezekkel a kérdésekkel szembesül mindenki bárminek a megalkotása vagy megjavítása közben is.  

Milyen helyi igényeket és lehetőségeket tartottatok szem előtt a magyar Fab Lab megalapításakor?

Marci és Eduárd döntése volt, hogy a Fab Labet itthon forprofit alapon indítjuk el. Nem akarunk egy nagy támogatót bevonzani, hanem a szabadságunkat megőrizve, a helyi piachoz igazodva megpróbáljuk saját erőből működtetni ezt a helyet. A profilunk szerint ez egy nyitott műhely, ahová bárki bejöhet, és tagsági díj fejében használhatja az eszközöket, a műhelyt, és a hozzáfér a tudáshoz, ami itt forog. De nem ez tartja el a helyet, ez sokkal inkább egy nagyon lassan megtérülő része.

Ezek szerint sok kis támogatóból működik a hely?

A műhely jelenlegi állapotában az alapítók saját befektetéseiből és munkája által jött létre, valamint 30-40 ember adományából, hozzájárulásával. Volt, aki segített parkettázni, más behozta a porszívóját, megint mások alapanyagokat, eszközöket hoztak stb. A hely fenntartása és üzemeltetése tehát részben a közösségnek köszönhető, részben pedig annak az öt gazdasági lábnak, amellyel a bevételeinket próbáljuk biztosítani: a nyitott műhely maga, a workshopok, kurzusok, tanfolyamok, anyagok, eszközök kiskereskedelme, bérmunkák, megbízásos feladatok, kutatás, fejlesztés, saját projektek.

Hogyan kapcsolódtok a nemzetközi Fab Lab hálózathoz?

Igyekszünk megfelelni a Fab Lab névhasználati kritériumoknak és feltételeknek, és ezért cserébe bekapcsolódhatunk a tudásmegosztásba: kérdezhetünk, és elérhetjük a hálózaton belüli többi tagot. Míg ha valaki nem Fab Lab hálózat tagja, hanem csak a saját műhelyét működteti más elvek mentén (ilyenre nagyon sok példa van szerte a világban), akkor ebből kimarad, vagy hát magának kell kiépítenie az együttműködési hálózatot.

Sikerül fenntartani magatokat?

Dolgozunk rajta. Most sikerült jó stádiumba jutnunk, de nem az a cél, hogy fenntartsuk magunkat, hanem hogy folyamatosan újabb eszközöket hozzunk be a műhelybe, ami nagyon nagy beruházásokat igényel. Ez örök szélmalomharc. Most például jó lenne egy lézervágó, ennek a beszerzésén dolgozunk.

Arra számítottunk, hogy az egyetemisták, a diplomázók, akik maketteznek és modelleznek, illetve az alkotó egyetemisták, formatervezők, építészek fogják elsősorban használni a műhelyt. Ehhez képest sokkal több nagyon fiatal érdeklődő jött (középiskolások, első-, másodéves egyetemisták) és nyugdíjasok, akik tele vannak ötletekkel, amit soha nem sikerült megvalósítaniuk, most viszont van idejük rá, és lehetőséget látnak bennünk.

A Fab Lab az ötletek közös rendszerbe gyűjtésével itthon még nagyon újszerű szemléletmódot képvisel. Mennyire sikerült ezt befogadnia a magyarországi közönségnek?

Óvatosság és a riadtság érződik. Mindenki azt keresi, hogy „jó, de nektek ebben mi a biznisz”? Nyilván van benne, de nem az, hogy másokat kiforgassunk vagy kihasználjunk. Mindenki szkeptikus szemmel jön.

Hogyan képzelitek el mégis a változást?

Nem akarjuk erőltetni, de mi a tudásmegosztásban hiszünk. Egy lassú folyamatot szeretnénk elindítani, hogy az emberek nyissanak efelé. Ha valaki ragaszkodik a hagyományos, most élő iparjogi szabályozáshoz, akkor abban is segítséget tudunk nyújtani. A Fab Lab nem arra játszik, hogy az ötleteket begyűjtsük, és használjuk, hanem pörgetni szeretnénk őket, megpróbáljuk összekötni a megfelelő embereket, és katalizálni ezeket a folyamatokat, és ebből nagyon sokszor csak közvetetten tudunk és szeretnénk profitálni.

Tudatosan is dolgoztok a közösség építésén?

A Facebookon és a honlapunkon is gyűjtjük a tagokat, és igyekszünk aktívan kommunikálni velük, de még nyögjük a kezdeti fázis nehézségeit, még bele kell jönni a honlapszerkesztésbe, hírlevelek írogatásába. Nagyon szeretnénk egy élő közösséget kialakítani.

Összességében miért érdemes hozzátok betérni?

Azért, hogy alkossunk együtt valami jót. Közben pedig jófej emberek között jól érezd magad, és tanulj valami újat a világról. Azt szoktuk mondani, hogy hibázzatok velünk együtt a Fab Labben! Senki sem tökéletes, de mindenki ért valamihez, és ha azt a sok valamit összerakjuk, abból nagyon jó dolgok sülhetnek ki.

Senki ne érezze, hogy ez a hely nem neki való! Mindenki nyugodtan érezze a magáénak, és ha kérdése van, tegye fel! Előtte, utána és közben pedig alkosson bátran! Akármit.

Kép [cc] fablab

Forrás: Tudatos Vásárló