Környezeti nevelés az Ökologistic Alapítvánnyal
Az Ökologistic Környezetvédelmi Alapítvány évek óta tagja a Nulla Hulladék Hálózatnak, idéntől azonban már a Humusz rendes tagszervezetévé is vált. Rengeteg közös projektet tudhatunk magunk mögött, ugyanis ha környezeti nevelésről és kreatív újrahasznosításról van szó, akkor hozzájuk fordulunk inspirációért. Ismerjétek meg munkájukat és installációjukat, a Hulladék utak mandalát.
Az Ökologistic filozófiája
A környezeti nevelés a minket körülvevő világ rendszereinek megismeréséről szól. A természet működésének, az anyagkörforgás állandóságának vizsgálata és az élőlények, köztük az ember szerepének megértése a fő célja.
A rendszerben való gondolkodás, ok-okozati összefüggések felismerése indíthat el egy olyan folyamatot, amelyben a természet és környezetvédelem, az egyéni felelősségvállalás irányíthatja cselekedeteinket.
A mi célunk, hogy a fenntarthatóság ne a gazdasági növekedést jelentse, hanem a természetes folyamatokhoz igazodő fejlődési ütemet. Tanítónk maga a természet, ahol az egyensúlyra való törekvés határozza meg a körfolyamatokat és a felesleg/hulladék fogalma ismeretlen.
Hulladék utak mandala
Miről szól, és hogyan?
Az anyagkörforgást bemutató térinstallációnk azt mutatja be, hogy egy-egy termék/csomagolás milyen utat tesz meg mire elér hozzánk. A teljes életciklust elemző térbeli folyamatábra az adott termék előállításához szükséges természeti erőforrás keletkezésétől indul, és a hulladékká váláson túl végződik. Öt ágon haladhatunk, az origo minden esetben az erőforrások keletkezése, így öt anyag kerül górcső alá: az üveg, papír, műanyag, alumínium és a textil. Minden ágon máshol van a környezetterhelés maximuma, amire a mandalához kapcsolódó tárlatvezetés világít rá. A tárlatvezetés akkor indul, amikor a felfedezőben az „aha” érzés megszületik, felismeri hol van, mit lát. Kérdésekkel vezetjük, amikre a válaszhoz egy-egy történet, számadat, földrajzi, gazdasági, és társadalmi áttekintés is tartozik. A fenntarthatóság pilléreinek megismerésére is lehetőség van ezáltal, hiszen a vizsgált anyagokon keresztül konkrét példákat mutatunk be. A terhelések maximuma hol környezeti, hol gazdasági és van ahol társadalmi szinten mutatkozik meg. Ilyen társadalmi probléma például a textilnél a periféria országaiban a germekmunka, vagy a centrumban az aspirációs rés, azaz a teljesítőképesség és az igények közötti különbség.
A mandala öt ága
10-10 elemből áll áganként.
Az első 4 lépés:
1. Keletkezés.
2. Kitermelés.
3. Gyártás.
4. Termék.
Itt az út kettéválik, a választás lehetőségét megadva.
Pozitív üzenet: Az egyéni felelősség felvállalása nem terhet jelent, hanem a döntés szabadságát. A tudatosság/környezettudatosság által az igényszint szerinti vásárlást felváltja a szükségletek szerinti, és kevésbé érvényesül a befolyásoltság ( reklámok, mesterségesen generált igények).
Egyik ág:
5. Kommunális hulladék, hulladéklerakó.
6. Zsákutca formában elhelyezve az adott ág negatív hatásainak összegzése képekben.
Másik ág, ami egymásba forduló etapokon keresztül visszafordul a termékhez, bemutatva a körforgást:
7. Szelektív gyűjtőkonténerek.
8. Válogatás, osztályozás, kezelés.
9. Újrahasznosítás.
10. Újrahasznosított termékek.
Kézzel fogható
Mivel egy 3 dimenziós installációról van szó, így hamar odavonza a tekintetet, kíváncsivá teszi a szemlélődőket. Főként hulladék felhasználásával készült, igazi upcycling alkotás.
Összaállításához szakmai segítségen kívül eszközöket, gyártásközi termékeket (műanyag granulátum, ömleny, üvegdarálék, textiláruk) kaptunk újrahasznosítással foglalkozó cégektől, így ezek a kézbe vehető, érdekes kellékek izgalmasabbá teszik a tárlatvezetést.
Kompakt csomagokat alkotnak az egyes ágak, így azok önállóan is használhatóak. Iskolai programok keretében interaktív foglalkozás is kapcsolható hozzá, ahol a gyerekek egy anyagfelismerő-szelektáló játékot követően önállóan rakhatják össze az egymást követő elemeket.
Kortalan
Bár eredetileg gyerekeknek készült interaktív játszóház továbbgondolásából jött létre, mégis minden korosztályt le tud kötni és rengeteg információval tudja bővíteni a felfedezők tudástárát, ezáltal motiválni őket.
Korosztályonként változik az, mire érdemes a fókuszt tenni, milyen a megértés nyelve. Nagy szerepe van az animátornak ebben, aki a tárlatot vezeti. Míg gyerekeknél a kézzel foghatóság játszik főszerepet és a játék, úgy a felnőtteknek a mögöttes információk, életszerű példák fontosak.
Az elmúlt években az a tapasztalatunk, hogy mindenkinek tudtunk új információval szolgálni kortól függetlenül.
Integrálható
Iskolákban tematikus hetek, napok (Fenntarthatósági témahét, Föld napja, Környezetvédelmi Világnap stb.) programjába illeszthető. Az ágakhoz kapcsolódóan kreatív foglakozásokkal, izgalmas akciókkal egészíthető ki, így például a textil ághoz jól köthető egy farmergyűjtés, amit divatbemutató követ.
Fesztiválok, rendezvények színes kiegészítőjeként már több helyen megfordultunk, a rendezvényre jellemző problémára fókuszálva. Például az egyszer használatos műanyagok, melyek egy-egy rendezvényen termelődnek külön hangsúlyt kaptak. Egy fesztiválon készült mellé egy olyan kísérő installáció is, amiben a fesztivál ideje alatt elhasznált (a látogatók számából kalkulált adatok alapján, hozzávetőlegesen) egyszer használatos műanyagtermékek előállításához szükséges erőforrást és a gyártásukkal kapcsolatos károsanyagkibocsájtást mutattuk meg. Természetesen itt is adtunk alternatívát ezek kiváltására, melyek ott helyben elérhetőek voltak.
Hatás és hatékonyság
Minden embernek máshol van a „nyomógombja”. Az etapokhoz tartozó információk sokrétűek és a fenntarthatóság társadalmi, gazdasági és környezeti pilléreit, az adott termék előállításával kapcsolatban érintik. A negatív hatások megismerése, az aránytalanságokra való rámutatás különböző módon érzékenyítenek. Minden korosztálynál megfigyeltük, hogy a tárlatvezetésen felmerülő problémákra konkrét, a saját életükbe beépíthető cselekvésmintát keresnek. Olyan környezettudatos megoldásokat, amivel egyéni szinten járulhatnak hozzá a megismert terhek enyhítéséhez. Ezeket a példákat saját maguk találják meg. Amikor a jó gyakorlatok, minták előkerülnek eszköztárunkból, már majdnem minden lehetőség/alternatíva elhangzott a résztvevők szájából. Egyes konkrét eszközök – pl. kulacs használat - itt válik ésszerűvé, hiszen a hogyant már ismerik, a miértekre viszont nagyon erős válaszokat kapnak/találnak. Minden ág végén a mértékletesség, fogyasztáscsökkentés az, amire kifut a beszélgetés. Visszatérünk a termékek életének 4. etapjáig, kiderül, hogy a döntés szabadsága nem ott van, ahol a már megvásárolt és feleslegessé vált csomagolás/termék sorsáról döntünk, hanem ott, amikor vásárlás előtt felmérjük és átgondoljuk szükségünk van e rá egyáltalán.
Jövőkép(p)
Iskolai kitelepülésünk alkalmával egy pedagógus, aki maga is végigkísérte a tárlatvezetésen az osztályát, olyan pozitív visszacsatolást adott, ami új irányba terelte Mandalánk életét. Véleménye szerint annyi izgalmas újdonsággal sikerült találkozniuk a gyerekeknek, valamint meglévő tudásukat mélyíteni a látottakkal, ami sok tanórával ér fel egyszerre, mégsem tűnik tanulásnak. Szerinte ennek a módszernek el kell jutnia minden iskoláshoz. Ez indította el azt a folyamatot, melyben több szakértő – drámapedagógus, filmes szakemberek, kreatív alkotók - közreműködésével megszületett a Fenntartható Jövőkép/p Projekt.
Évek óta dolgozunk együtt a Kurfli Közhasznú Egyesülettel. Drámapedagógus szakembereik dolgozták ki új projektünk pedagógusoknak szóló oktatási segédanyagát, valamint szakmai segítéget nyújtottak a kisfilmek forgatókönyvének megírásához.
Weboldalunk már elérhető, ahol komplex oktatási csomagok találhatóak és el lehet indulni a Mandala egy-egy ágán animációs kisfilmek segítségével, melyet a drámapedagógiai segédanyagok mellett, óravázlatok, prezentációs segédletek és feladatleírások egészítenek ki.
Írta: Vészity Katalin
Képek forrása: Ökologistic Környezetvédelmi Alapítvány
Az esettanulmány megírását az Agrárminisztérium Zöld Forrás programja támogatta.