A kormány válogatás nélkül égetne

Az új hulladékégetők építésének lehetőségéről Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a napokban. Az égetőoffenzívát Illés Zoltán, az Orbán-kormány előző környezetügyi államtitkára azonnal őrültségnek nevezte. Szerinte az új hulladékégetők építése az alapvető szakmai trendekkel és a józan ésszel is szembemenne.

A Gyurcsány-kabinet 2007-ben vetette fel, hogy a háztartási hulladék túlságosan magas (akkoriban még 80 százalék fölötti) lerakási arányának csökkentése érdekében hat új regionális hulladéklerakót kellene létesíteni, lehetőség szerint uniós támogatásból. Már az akkori előzetes kalkulációkból is kiderült, hogy a létesítményeket rentábilisan üzemeltetni csak akkor lehetne, ha részben külföldről importált hulladékot égetnének. Ennek fő oka, hogy a hulladékégetés csak áram és távhő termelésével tehető kifizetődővé, ez azonban erősen leszűkíti a szóba jöhető telephelyek választékát. Egy létesítménynek legalább 300 ezer embert kell kiszolgálnia, viszont – mivel a hulladék nem optimális fűtőanyag, azaz túlságosan kicsi az energiasűrűsége és nagy a haszontalan tömege – 50-60 kilométeres távolságnál messzebbre nem nagyon éri meg utaztatni. Így leginkább olyan határ menti területek jöhetnek szóba, ahol lehetőség szerint az országhatár mindkét oldalán van a közelben nagyváros.

A már akkor is sokfelől támadott elképzelés a 2008-ban kezdődött gazdasági válság miatt hosszú évekre alámerült. Időközben az Európai Parlament elvetette azt a javaslatot, amely az égetést általánosságban hulladékhasznosítási módszerként ismerte volna el, a magyar alkotmányba pedig bekerült a hulladékimport tilalma.

Fotó: Kovács Bence

Magyarországon viszont az általunk megkérdezett szakértők szerint épp a szelektálás alacsony és csökkenő szintje okozza azt a problémát, ami miatt a kormány az égetés felé fordulna. Jelenleg csupán a szilárd települési hulladék közel 21 százalékát szelektálják és hasznosítják – ez az arány 2010-ben még 24 százalék körül volt –, a teljes mennyiség kétharmada lerakókra kerül, miközben 2030-ra uniós előírások alapján el kellene érni, hogy csak azokat a hulladékokat vigyék a lerakóra, amelyeket sem anyagában hasznosítani, sem komposztálni nem lehet. Egy vegyes hulladékot égető fűtőmű viszont kifejezetten ellenérdekeltté teszi a közszolgáltatókat a szelektálásban, hiszen – ha a beruházás költségeit nem kell kigazdálkodni – a legolcsóbb és a legegyszerűbb megoldás a válogatatlan hulladék eltüzelése.

Az olcsóság azonban csak magára a műveletre igaz: egy új égetőmű építése mindenképpen százmilliárdos beruházást jelent, és például a meglévő budapesti, rákospalotai üzem korszerűsítésére 2005-ben 20, tavaly pedig újabb 5 milliárd forintot kellett fordítani.


MAGYARORSZÁGON a szilárd települési hulladék 21 százalékát szelektálják és hasznosítják, ez az arány 2010-ben még 24 százalék körül volt.

forrás: http://nol.hu/belfold/szelektalas-helyett-egetes-1569097