Kevés termék tartalmaz újrahasznosított műanyagot - a fogyasztók is a probléma részét képezik?

Szívószálak a teknősök orrában és zacskókkal eltömített városi utcák - a világ tele van hulladék műanyaggal, és a probléma megoldása egyre sürgetőbb. Az újrahasznosított műanyagok mennyiségének növelése a termékekben növekedhet, ha megzabolázzuk a műanyag egyre nagyobb ütemben való környezetbe kerülését. 

Az újrahasznosított műanyagból készült termékek, mint például az Ikea Kungsbacka konyhacsalád és az Adidas Parley edzőcipői, nagy lendületet kaptak. Azonban ezek a termékek általában a piacon kis részarányt képviselnek, és gyakran korlátozott mennyiségű újrahasznosított műanyagot tartalmaznak.

Az újrahasznosított műanyagok beépítése a kiskereskedelmi ellátás láncokba - és végső soron új termékekhez - számos kihívással jár attól függően, hogy a hulladékáram a műanyagból származik-e, mi a betakarított műanyag típusa, mennyire van feldolgozva, mennyire tud nyersanyaggyantává válni és természetesen nem mindegy, hogy mire fogják majd használni a készült terméket.

Mivel az újrahasznosított műanyagok általában nem mutatnak ugyanolyan teljesítményt és minőségi jellemzőket a szűz műanyagokhoz képest, csak korlátozottan lehet használni őket - különösen akkor, ha a termék megjelenése is fontos. Az Ellen MacArthur Alapítvány 2017. márciusi tanulmánya megjegyzi, hogy az újrahasznosított műanyagok "alacsonyabb esztétikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a szűz műanyag alternatívák, ami megnehezítheti az újrahasznosított műanyagok használatát a fogyasztók számára látható részekre".

Az újrahasznosított műanyagokkal kapcsolatos gyakori probléma a gyártók hibáinak megjelenése, például az áramlási vonalak, a termék alacsonyabb karcolásállósága és a színek és felületek korlátozott elérhetősége. Nehéz, fényes vagy élénk színeket készíteni újrahasznosított műanyagokkal. Az újrahasznosított gyanták fémrészecskéket is tartalmazhatnak, amelyek megnehezítik a festést.

Ezeket a problémákat olyan márkák ismerik el, amelyek az ilyen anyagok felhasználásának fokozását célozzák. A Dell például célul tűzte ki, hogy termékeiben 100 millió font (45,359 tonna) újrafeldolgozott anyagot használjon 2021-re, és ennek oroszlánrésze műanyag lesz.

"Célunk az, hogy a fogyasztó ne lásson, érezzen és érzékeljen semmilyen különbséget az újrahasznosított műanyag és az friss műanyag tartalmú termék között" - mondja Markus Stutz, a Dell EMEA termékfejlesztési és környezeti ügyvezető igazgatója. "Szeretnénk látni, hogy minden jelentős műanyagrész tartalmaz újrahasznosított műanyagot. Ez sok korláttal jár: jól kell kinéznie, meg kell felelnie a követelményeknek."

A Philips ezzel egyidejűleg arra törekszik, hogy a teljes bevétele 15% -a olyan termékekből vagy megoldásokból származzon, amelyek 2020-ra újrahasznosítottnak tekinthetők (például legalább 30% -ban újrahasznosított műanyagot tartalmazzanak.)

"Ami kritikus fontosságú számunkra, az az hogy, új termékekkel bővítsük azt a területet , ahol jelenleg még nem használhatunk újrahasznosított műanyagokat" - mondja Eelco Smit, a Philips fenntarthatósági igazgatója, hozzátéve, hogy a szín és a felület  korlátozó tényezők. "A magas fényű mélyfekete színt (népszerű szín az elektromos berendezések között) még mindig nagyon nehéz megvalósítani újrahasznosított műanyagokkal. Ha sikerül ezt elérni … és ha képesek vagyunk nagyobb színszabadságot elérni, akkor több más termékben újrahasznosított műanyagot használhatunk."

Ezek közé tartozhatnak a konyhai készülékek, mint a grillek, a turmixgépek és az airfryer sütők. A Philips eddig nagyon jó eredményeket ért el porszívókkal, gőzölős vasalókkal és Senseo kávéfőzőkkel. "Jelenleg az újrahasznosított műanyagokat nagyon jól használhatjuk sötétebb részeken, belső részeken vagy texturált (anyagmintázattal bevont felület) részeken. A textúra elrejtheti az újrahasznosított polimerek vizuális hibáit. De a jól látható részekre ... ez lesz a következő kihívás” - mondja Smit.

A Dell újrahasznosított műanyagokat használ, főleg nagyobb, vastagabb termékrészekben, mint például a hátlapok és a számítógép monitorok állványai. A vékonyabb, törékenyebb eszközök, mint például a laptopok és tabletek, amelyek könnyen leeshetnek, nagyobb anyagteljesítmény-specifikációval rendelkeznek, ami gyakran szükségessé teszi a szűz anyagok használatát.

Néhány ilyen kérdés kijátszható oly módon, hogy a szűz műanyagokat újrahasznosított gyantává keverik, újrahasznosított-szűz keverék jön létre. Stutz úgy érzi, hogy az anyagtudósok és az újrafeldolgozók számára lehetőség nyílik az innovációra ezen a területen. 

Smit úgy gondolja, hogy a megoldás jobb értéklánc-integrációra épülhet, például egy stratégiai együttműködésre a műanyag újrahasznosítók és azon cégek között, amelyek az újrahasznosított műanyagok tulajdonságait javítják és anyagát finomítják. 

"Egyes szűz műanyaggyártó vállalatok újrahasznosító felszereléseket vesznek, de azt is látjuk, hogy az újrafeldolgozó vállalatok felvásárolják a vegyesvállalatokat. Mindkét megközelítés úgy tűnik, minket magasabb minőségekhez vezet, így lehet, hogy mind a kettő nyerő stratégia"- mondja.

Stuart Hayward-Higham, a Suez újrahasznosítási és erőforrás-gazdálkodási cégnek műszaki fejlesztési igazgatója elismeri az ilyen szövetségek előnyeit, de megkérdőjelezi, hogy a márka tulajdonosai nem fektetnek–e túl nagy hangsúlyt a back-end megoldásokra. Úgy gondolja, hogy többet lehetne elérni, ha a hasonló cégek a kezdetektől fogva nagyobb mértékben hozzájárulnának a műanyagok tervezéséhez.

"Szükségünk van a műanyag értékláncra, hogy összehangoljuk és elfogadjuk a közös tervezési szabványokat és a gyártási anyagokat, és bizonyítsuk, hogy teszteljük, hogy olyan gyantatermékeket készíthetünk, amelyek elfogadhatóak lennének a rendszerben, és a márkák számára, akik meg akarják vásárolni őket," mondja. "Ezen a ponton az értéklánc bármely része elkezdhet befektetni a szükséges eredményekhez."

Forrás: https://www.theguardian.com/suez-circular-economy-zone/2017/jul/26/few-p...

Fordította: Tóth Márk