Hat kilóval csökkent az egy főre jutó háztartási hulladék mennyisége Hollandiában 2025-ben

A háztartási hulladék legfőbb összetevői és a maradék hulladék alakulása

A hollandiai hulladékgazdálkodási adatok alapján a legnagyobb volument továbbra is a nem szelektíven gyűjtött, úgynevezett maradék hulladék (restafval) teszi ki, amelyet a zöldhulladék (GFT), majd a papír- és kartonhulladék követ. 2025-ben az önkormányzatok lakosonként 179 kilogramm maradék hulladékot gyűjtöttek be, ami szinte hajszálpontosan megegyezik a 2024-es 180 kilogrammos adattal. A maradék hulladék definíció szerint az a háztartási hulladék, amelyet nem választanak külön a gyűjtés során.

A maradék hulladék mennyisége jelentős regionális eltéréseket mutat az országon belül. A legkevesebb ilyen típusú hulladékot Overijssel tartományban regisztrálták, ahol lakosonként mindössze 112 kilogrammot gyűjtöttek be. Ezt követte Gelderland 118 kilogrammal, Limburg 135 kilogrammal, valamint Észak-Brabant (Noord-Brabant) 138 kilogrammal és Drenthe 158 kilogrammal. Ezzel szemben a legmagasabb értékeket Dél-Holland (Zuid-Holland) tartományban mérték, ahol egy lakosra 232 kilogramm maradék hulladék jutott. Kiemelkedően magas volt a mennyiség Észak-Holland (Noord-Holland) esetében is 225 kilogrammal, míg Frízföld (Fryslân) 205 kilogrammot, Flevoland 194 kilogrammot, Groningen 189 kilogrammot, Zeeland 184 kilogrammot, Utrecht pedig 180 kilogrammot könyvelhetett el.

Jelentős visszaesés a zöldhulladékok és a kerti hulladékok terén

A 2025-ös statisztikák legszembetűnőbb változása a zöldhulladékok (GFT – groente-, fruit- en tuinafval) csökkenése. A tavalyi év során az önkormányzatok lakosonként 87 kilogramm zöldhulladékot gyűjtöttek be, ami több mint 5 kilogrammal kevesebb a 2024-es 92 kilogrammnál. Szintén csökkent a durva kerti hulladék mennyisége is: a 2024-es lakosonkénti 24 kilogrammról 2025-re 22 kilogrammra esett vissza. A CBS jelentése megjegyzi, hogy a szerves hulladék mennyiségének alakulása részben az időjárási körülményekkel magyarázható. A szárazabb időszakokban kevesebb levél nő, ami értelemszerűen kevesebb metszési és irtási munkálatot, így kevesebb zöldhulladékot eredményez.

A bio- és zöldhulladék terén szintén komoly eltérések figyelhetők meg a különböző tartományok között. A legtöbb zöldhulladékot Drenthe tartomány lakosai termelték, fejenként 159 kilogrammot. Magas volt a begyűjtött mennyiség Frízföldön (130 kg), Gelderlandban (121 kg), Zeelandban (121 kg), valamint Overijsselben (120 kg) is. Közepes mennyiséget rögzítettek Limburg (105 kg), Észak-Brabant (96 kg) és Groningen (94 kg) területén. A legkevesebb zöldhulladék a sűrűbben lakott, urbanizáltabb régiókban keletkezett: Dél-Hollandban mindössze 53 kilogramm, Észak-Hollandban 59 kilogramm, míg Utrechtben 75 kilogramm és Flevolandban 77 kilogramm jutott egy-egy lakosra.

Két évtizede tartó csökkenés a papírhulladékoknál

2025-ben lakosonként 39 kilogramm régi papírt és kartont gyűjtöttek be Hollandiában. Ez majdnem 1 kilogrammal kevesebb a 2024-es 40 kilogrammos értéknél. A statisztikák rámutatnak arra a trendre, hogy a begyűjtött papír és karton mennyisége már közel húsz éve folyamatosan csökken. Ennek elsődleges oka a digitalizáció térnyerése: egyre több információ, például az újságok és a hírlevelek érhetők el digitális formátumban, aminek következtében kevesebb papírt használnak fel és dobnak ki a háztartások.

A hulladékszelektálás aránya és az infrastrukturális adottságok hatása

A hollandiai háztartási hulladékok átlagosan mintegy 60 százalékát gyűjtötték szelektíven az ingatlanoknál 2025-ben. Fontos megjegyezni, hogy ez az arány 2019 óta nem mutatott jelentős változást. A maradék, nem szelektíven gyűjtött hulladékot vegyes maradék hulladékként szállítják el.

A szelektíven gyűjtött hulladék aránya is hűen tükrözi a regionális különbségeket. 2025-ben az élen Overijssel tartomány végzett, ahol a háztartási hulladék 74 százalékát gyűjtötték szelektíven. Szorosan követte Gelderland és Limburg, mindkét régióban 72-72 százalékos arányt mértek. Drenthe és Zeeland esetében az arány egyaránt 71 százalék volt, Észak-Brabantban pedig 69 százalék. Az országos 60 százalékos átlaghoz képest Frízföld (65%) és Groningen (59%) a középmezőnyben helyezkedett el. Ezzel szemben a legalacsonyabb szelektálási arányokat Dél-Holland (44%), Észak-Holland (50%), Flevoland (56%) és Utrecht (57%) tartományokban regisztrálták.

A statisztikai hivatal elemzése szerint a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága és mértéke nagymértékben függ attól, hogy egy adott önkormányzat milyen arányban alkalmazza az utólagos szelektálási technológiákat, mennyire urbanizált a terület, és ami a legfontosabb: mekkora a többszintes beépítettség (magasépületek, toronyházak) aránya. A magasabb épületek és társasházak esetében ugyanis gyakran kevesebb hely áll rendelkezésre a különálló tartályok vagy kukák elhelyezésére, ami fizikailag korlátozza a hulladék helyszíni szétválasztását.

Növekvő trend a pelenkák szelektív gyűjtésében

Egy speciális, de egyre fontosabb hulladékáramot képviselnek az eldobható pelenkák. 2007 óta az önkormányzatok egy részében lehetőség nyílt a pelenkák szelektív gyűjtésére, ezáltal lehetővé téve a bennük lévő nyersanyagok újrahasznosítását. 2025-ben lakosonként 1,5 kilogramm pelenkát gyűjtöttek be elkülönítve, ami növekedést jelent a 2024-es 1,2 kilogrammhoz képest. Azon önkormányzatok száma, amelyek külön gyűjtik a pelenkákat, évek óta folyamatosan emelkedik. Míg 2020-ban még csak 83 ilyen települést tartottak nyilván, 2025-re ez a szám már elérte a 120-at, ami egyértelműen jelzi a hulladékgazdálkodási technológiák és a lakossági környezettudatosság fejlődését ezen a területen.

Forrás: dontwasteit.hu