Hódít a zero waste – de tényleg van haszna?
Egyre gyakrabban találkozhatunk a közösségi platformokon szerveződő helyi zero waste csoportokkal, ahol a megunt, feleslegessé vált játékokat, dísztárgyakat, ruhákat ajánlhatjuk fel másnak, cserélhetjük el más termékekre vagy jelképes összegre. A kezdeményezések legfőbb üzenete az, hogy ami számunkra felesleggé vált, az másnak még lehet érték.
„A zero waste vagy nulla hulladék célkitűzés nem technológiai megoldás vagy szolgáltatás, inkább egy újszerű gondolkodásmód és életstílus – magyarázza Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programvezetője. „Éppen ezért nem csak a hulladékgazdálkodók feladata erről gondolkodni: a közös gondolkodásba a társadalom számos csoportját be kell, be lehet vonni. Ez egyszerre szakpolitikai cél és éghajlatbarát megoldás, amelynek középpontjában az erőforrás hatékonyság és -takarékosság áll” – magyarázza György.
Feleslegessé vált dolgaim vihetők egy mosolyért
A zero waste kezdeményezések nem csak a hulladék mennyiségének csökkentésében játszanak fontos szerepet. Arra is ösztönzik az embereket, hogy tudatosabban fogyasszanak és vásároljanak, tekintsenek komoly lehetőségként az újrahasznosításra, amivel a termékek élettartamát és használhatóságát növelik. Az már csak hab a tortán, hogy az ehhez hasonló kezdeményezések a közösségek összetartásának erősítéséhez is nagyban hozzájárulnak.
Csáki Orsolya óvodapedagógus saját településén szomszédjával közösen indított tavaly közösségi zero waste csoportot. Mára több mint háromezer tagjuk van, van olyan nap, mikor akár száz termék hirdetését is jóvá kell hagyniuk. Széles a skála: leginkább háztartási eszközök, ruhaneműk, ékszerek, kozmetikai termékek, gyermekjátékok, dekorációs termékek és sporteszközök keresnek új gazdát maguknak.
A csoport elsődleges célja, hogy a feleslegessé vált, de kidobni sajnált termékek ne a lomtalanításban vagy egy kukás zsákban végezzék, ezzel még nagyobb terhelést jelentve a környezetnek. A tagok adhatják dolgaikat ajándékba, vagy elcserélhetik egy másik termékre, aminek értéke arányban áll a tárgy értékével és állapotával. A szabály szerint a cseretermék összege azonban nem haladhatja meg a 2500 forintot. A csoport létrehozói arra is buzdítják a tagokat, hogy ha valaki számára valóban teljesen felesleges az adott tárgy, inkább adja teljesen ingyen, vagy, ahogy ők fogalmaznak, „egy mosolyért”.
„Óvodapedagógusként szívügyem a környezetünk, a Földünk megóvása, és erre szeretnénk lelkesíteni a lakosságot is. Nagy öröm számomra, ha egy általam már nem használt termék másnak örömet okoz még, és annak is nagyon örülök, ha találok a csoportban olyan termékeket, amire épp szükségem van. Reméljük, ez a csoport segít – ha csak kis lépésekben is, de eljutni egyfajta szemléletformáláshoz” – vallja Orsi megemlítve, micsoda túltermelés működik a fogyasztói társadalmat kiszolgálva.
Ki a legnyitottabb az új szemléletre?
A Humusz Szövetség munkatársa szerint egyre többen ébrednek rá, hogy ez a fenntartható jövő egyik záloga lehet, így érdemes minél hamarabb elkezdeni. Azonban különböző okokból ugyan, de sem a legszegényebb, sem a leggazdagabb rétegek körében nem túl hangsúlyos a szemléletváltás.
„Érdemes elismerni, hogy a leginkább rászorulók számára ez nincs, és nem is igen lehet a radaron–esetükben előbb a társadalmi és környezeti igazságosság megvalósulására lenne szükség. Tehát azt kellene elérni például, hogy ne szoruljanak rá, hogy a hulladék otthoni elégetésével fűtsék az otthonukat – hulladék elégetése sem otthoni, sem ipari formában nem passzol a zero waste szemléletbe. Ugyanakkor sajnos a leggazdagabbak körében is kisebbségben vannak egyelőre azok, akik érdemben hajlandóak visszafogni a fogyasztásukat” – mondja György.
Ide kattintva a cikk folytatását is elolvashatod.
Forrás: gyerekszoba.hu
