Hatévi magyar GDP-t spórolhatna a világ 2025-ig a hulladék jobb hasznosításával

„Vedd el, használd, dobd el!” – ez az utóbbi évtizedeket jellemző lineáris gazdasági modell mottója, ám bolygónkat csak akkor óvhatjuk meg a globális környezeti katasztrófától, ha körforgásossá tesszük az anyagfelhasználást. Azaz a hulladékot nem eldobjuk, hanem a lehető legnagyobb mértékben újrahasználjuk vagy újrahasznosítjuk.

Bár a körforgásos gazdálkodás jóval több, mint a szelektív hulladékgyűjtés – nagyon fontos eleme például az, hogy már az új termékeket úgy tervezzék meg, hogy azok a lehető legnagyobb arányban újrahasznosíthatók legyenek –, már a modellváltás időszakában is nagy mennyiségű alapanyagot és energiát lehet megspórolni a szelektív hulladékgyűjtéssel, illetve újrahasznosítással.

Magyarország – legalábbis a hivatalos EU-statisztika szerint – jól áll a „hulladéktermelésben”, illetve az újrahasznosításban. Az utóbbi húsz évben – néhány évet leszámítva – nőtt ugyan az egy főre jutó szemét mennyisége, ám az évente egy emberre számított 2978 kilogrammnyi hulladékkal a legkevesebbet termelők között van az ország. Az EU-s átlag 7050 kilogramm, a legrosszabbul Észtország teljesít 27 ezer kilogrammal.

Az EU-s adatok szerint a hulladék 65 százalékát nyerik vissza Magyarországon, míg az EU-s átlag 48 százalék; a legjobban Olaszország áll a maga 80 százalék körüli eredményével. A statisztikákból az is kiderül, hogy a magyarországi hulladékok keletkezéséért elsősorban a termelő és a szolgáltató szektor felelős, a háztartások hozzájárulása 15 százalék, míg az EU-s átlag 8,2 százalék. Az szinte valamennyi uniós országra jellemző, hogy a hulladék legnagyobb része az építkezési, illetve bontási tevékenység során keletkezik.

A cikk folytatását a múlt heti HVG hetilapban vagy a hvg360-on lehet elolvasni.

Cikk és kép forrása: hvg.hu