Feltalálták a műanyag csomagolás ellenszerét, csak alkalmazni kéne

  • 2019. június 27.
  • Abigail
Szerző: 

Tele a média olyan hírekkel, amelyek a világot ellehetetlenítő műanyag szemétáradatról szólnak, legyenek bár azok látható méretűek (óceáni szemétkontinens) vagy mikroszkopikusak (műanyagdarabkák a tengeri sóban). A megoldás kétirányúnak látszik: az egyik út az egyszer használatos műanyagok (fültisztító pálcikák, szívószál, műanyag evőeszköz, stb.) betiltása, a másik az újrahasznosítás + jobb csomagolás. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna írása.

 

Egyre több kozmetikai és háztartási vegyiáru startup viszont egy harmadik alternatívában gondolkodik, és lehet, hogy nekik lesz igazuk: 

vonjuk ki a vizet mindenből.

Nézz körül a háztartásodban: mennyi mindenben cipelsz haza vizet. S nem csak te cipeled: ezek a termékek a nemzetközi áruszállítás jelentős részét képviselik, ekként okolhatók a közlekedésből adódó légszennyezésért és amiatt a klímaváltozásért.

 

A neves természettudományi folyóiratban, a Nature-ben most jelent meg egy tanulmány, ami szerint a jelenlegi termeléssel a világ műanyagipara 2050-re az üvegházhatású gázok 15 százalékának kibocsátásáért lesz felelős. Az Euromonitor piackutató szerint a háztartási vegyiáru cégek 2015-ben 29,5 milliárd flakont bocsátottak ki, a személyes higiéniai cégek 60 milliárd árucsomagolást. Ez évi 8.9 millió tonna műanyag, amelynek elenyésző részét gyűjtötték vissza és hasznosították újra. Már csak azért is, mert a kevert fajtájú műanyagok újrahasznosítása nem igazán megoldott, ezért a hulladékégetőben kötnek ki, tehát legalább energia lesz belőlük, ha már nem is konkrét szemét. Az ugyanis gyakran visszakerül a természetbe, és ezért olvasunk olyan híreket, hogy egyetlen hét leforgása alatt négy  bálnatetemet is partra sodort a tenger Olaszországban, és mindegyik bálna gyomra tele volt műanyaghulladékkal. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint évente 12,7 millió tonna műanyaghulladék kerül a világtengerekbe.

 

Indul a tabletta-forradalom: azok a cégek izzítják, amelyek víz nélkül készítik termékeiket. Ők sűrítményeket árulnak, zömmel tabletta formában, néha csomagolásmentesen is, amelyet otthon egy meglévő flakonba kell dobni és felönteni vízzel. Ennek sokkal több az értelme, mint a manapság kapható utántöltőknek, amelyek szintén folyékonyak, és legfeljebb annyi megtakarítást jelentenek, amennyivel kevesebb műanyag kellett a zacskós csomagolásukhoz egy normál flakonhoz képest.

 

A Blueland 29 dolláros indulószettjében három "örökké tartó" akrilpalack és három tabletta található, amelyekből víz hozzáadásával felület-, fürdőszoba- és ablaktisztító oldat készíthető. Ha kifogy, rendelhetünk új tablettákat, darabját két dollárért. A cég a következő hónapokban más termékek bevezetését is tervezi. A By Humankind nemrég dobta piacra szájvíztablettáját, a Bite pedig kétféle (mentás és aktívszenes) fogkrémtablettát kezdett gyártani. Ez azért nagy dolog, mert a fogkrémes tubus nem újrahasznosítható csomagolás.

 

A kanadai Unwrapped Life tablettaként árulja a samponját és a hajbalzsamját. Magyarországon is évek óta jelen van a brit Lush kozmetikai cég, amely a jól ismert fürdőbombáin túl vegetariánus és vegán alapanyagokból kézi készítésű kozmetikumot gyárt és forgalmaz, gyakran csomagolásmentes kivitelben. De például samponszappan nemcsak a hazai kézműves kozmetikai vállalkozók webáruházaiban, hanem már a mainstream illatszerboltokban is kapható.

 

Persze a tablettás kiszerelésnél nagy kérdés, hogy milyen minőségű lesz a termék, ha tájegységenként változó minőségű csapvizet adnak hozzá. A startupok tucatnyi szabadalmi kérelmet adtak be ebben a témában, és gőzerővel folyik a megfelelő tablettagyártók keresése. Az egyik cég még egy cukorkagyártó üzemet is megkeresett, hátha azok tudnának megfelelő minőségben és árban gyártani. Ötletelni lehet azon, hogy ha nem megy a tabletta, esetleg szóba jöhet a pehely vagy por kiszerelés is. 

A nagy kérdés azonban az, hogy sikerül-e meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy a fenntarthatóság szülhet kényelmes és hatékony terméket. Nyilván sokkal könnyebb egy levél tablettát hazavinni, majd abból otthon előállítani a megfelelő készítményt. Az újrahasznosítható flakonok és permetezők is jobb minőségűek, mint az egyszer használatosak. Csak hát egyelőre olyan világban élünk, ahol szinte mindenre érvényes a mondás: a nagyobb a jobb. Vajon egy pinduri tablettáért is megadnak több száz forintot a vásárlók, ahogy egy folyékony változattal teli flakonért teszik? Vagy talán némelyik termék nem is ér annyit? Talán elkezdünk végre azon gondolkodni, hogy egy termék árának hány százalékát teszi ki a reklámköltség, a csomagolás és a szállítás? Akárhogy is, az új csomagolási-termékfejlesztési forradalom sok változást hozhat az életünkbe, észszerű alternatívának látszik.

 

forrás: 365.reblog.hu