Elegük lett a polgármestereknek, megszüntetik a szelektív hulladékgyűjtőket

Vécéülőke, lámpa, tükör, dobozok – ez nem egy kirakodóvásár, hanem egy szelektív hulladékgyűjtő sziget környéke Budapesten, a XVIII. kerületben. A kép azonban nem egyedi: a Hulladékvadász internetes oldal adatai szerint nem csak Budapesten, hanem országszerte komoly gondot okoz, hogy nem megfelelően használják a szelektív lerakókat: hiába vannak azok különböző színekkel jelölve, a különböző típusú hulladékokat mégsem oda rakják, ahová valók.

A Hulladékvadász szerint az északi és a középső országrészben a legdurvább a helyzet. Csak Debrecenben évi 700 tonna, szelektív kukák mellé rakott illegális szemetet szállít el a helyi hulladékkezelő. Ezért döntött úgy nemrégiben az önkormányzat, hogy több helyen megszünteti az utcai szelektív szemétgyűjtőket.

Kíváncsiak voltunk, hogy Budapesten is kényszerültek-e hasonló lépésre az önkormányzatok. A válasz röviden: igen. A polgármesterek kivétel nélkül

• lomokra,
• illegális szeméthalmokra,
• kártevőkre

panaszkodtak a köztéri gyűjtőszigetek környékén.

A hvg.hu kérdésére állították, hiába próbáltak meg mindent, nem lett eredménye. A szigetek állandó megfigyelésére nincs pénzük, az illegális szemétlerakásért kiszabható bírságnak pedig önmagában nincs visszatartó ereje.

Mind a 23 fővárosi polgármestert megkerestük, hogy megtudjuk, az utóbbi években hány szelektív hulladékgyűjtő szigetet szüntettek meg és miért. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy van-e panasz a kerületükben a szelektív hulladékgyűjtésre. Tízen válaszoltak. Ez lett az eredmény:

I. kerület: a Budavári Önkormányzat tájékoztatása szerint nem érkezett panasz a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatosan, és mostanában a kerületben nem szűnt meg szelektív hulladékgyűjtő.

II. kerület: már csak olyan hulladékgyűjtő szigetek maradtak a közterületeken, ahová kizárólag üveget lehet dobni. Ezekre egyre kevesebb a panasz, mert az önkormányzat kalodákat épített köréjük. Az illegális hulladéklerakás ennek ellenére itt is probléma, a szemét elszállítása évente megközelítőleg 100 millió forintjába kerül a kerületieknek.

IV. kerület: egyetlen hulladékgyűjtő sziget sincs, az önkormányzat valamennyit leszereltette.  

VI. kerület: két helyről, a Hunyadi térről és a Podmaniczky utcában, a Ferdinánd felüljáró gyalogos aluljárójától tűntek el a szemetesek. „A VI. kerületben jelenleg a Podmaniczky utca páratlan oldalán találhatók szelektív hulladékgyűjtők, a Dózsa György út csomópontnál és az Eötvös utca torkolatával szemben” – közölték.  

VII. kerület: egyetlen szelektív hulladékgyűjtő szigetet sem szüntettek meg az utóbbi egy évben.

IX. kerület: a 27 szelektív szigetből mára 7 maradt, oda is zömmel üvegeket lehet vinni. Nem sokáig, az önkormányzat már gyűjti a képviselői javaslatokat, hogy hol szüntessenek meg még szelektív hulladékgyűjtőket. Az önkormányzatnál azt mondták, a kerület szelektív szigetei szinte vonzzák az illegális hulladék elhelyezőket. „A harangok körül a közterület a rendszeres takarítás, ürítés ellenére is folyamatosan szemetes, lomokkal, hulladékkal borított, ezek folyamatos tisztán tartása rendkívüli és folyamatos költséget jelent az önkormányzatnak.” Úgy tudjuk, a legtöbb panasz a Lenhossék és a Márton utca kereszteződéséből érkezik, a Gyáli és a Péceli út sarkán pedig annyi a szemét, hogy állítólag az ottani játszóteret sem tudják körbekeríteni.

XII. kerület: idén eddig két helyszínen szüntettek meg gyűjtőszigetet, a jövőben ez folytatódhat, igaz, nem nagy arányban. A Hegyvidéken „fontos érv a szigetek megtartása mellett, hogy az üveghulladék leadása, majd szervezett begyűjtése legegyszerűbben itt valósítható meg a lakosság számára”.

XIV. kerület: eredetileg 72 hulladéksziget volt a kerületben, ebből előbb 55, majd 18 maradt meg. Ebből 13 helyszínen csak az üvegektől lehet megszabadulni. A képviselő-testület napirendjén eddig nem volt olyan előterjesztés, amely valamennyi gyűjtősziget megszüntetését kezdeményezte volna. „Az önkormányzat álláspontja az, hogy rendeltetésszerű használattal a szigetek hasznosak lennének. Mindaddig azonban, amíg nem lesz szemléletváltozás, amíg lesznek, akik ezeket a szigeteket szemétlerakónak tekintik, és amíg az illegális szemételhelyezés nem von maga után visszatartó erejű szankciót, nem lesz változás” – írták.

XIX. kerület: 2011-ben még 40, 2016-ban 13, 2017-ben már csak 2 szelektív hulladékgyűjtő sziget volt a kerületben. A közterület-használati engedélyek zöme 2016 végén járt le, ezeket azért nem hosszabbította meg az önkormányzat, mert nagyon sok volt a lakossági panasz. A két sziget egyike a Shopmark területén a Tálas u. felőli részen található, a másik a Batthyány utcai parkolónál, az FKF udvarán található. „Sajnos ezekre is érkezik lakossági panasz hivatalunkhoz a szigetek környezetében lévő terület köztisztaságával kapcsolatban. De ide továbbra is lehet vinni a szelektíven gyűjtött hulladékot és a fehér, illetve a színes üvegeket is” – közölte Gajda Péter polgármester.

XXI. kerület: 3 helyszínen lehet az üvegeket a köztéri kukákba dobni: a Krizantém és a Merkúr utcával szemben, valamint a II. Rákóczi Ferenc úton. Ezen kívül szelektív hulladékgyűjtésre a lakásokban, házakban van lehetőség.

A fővárosi szelektív hulladékgyűjtők listája itt érhető el.

Itt találhatók olyan szigetek, ahol csak üveget lehet elhelyezni.

Ezeket a szigeteket szüntették meg.

Szélmalomharc

Arról, hogy egy kerületben van-e szelektív hulladékgyűjtő sziget vagy sem, minden esetben az önkormányzat dönt, nem a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. – hívta fel a hvg.hu figyelmét a cég. Azt is közölte, jelenleg Budapesten, 141 helyszínen teljes a gyűjtősziget, míg 112 helyszínen csak üveggyűjtő tartályok vannak. Az FKF szerint a társaság évente több százmillió forintot költ arra, hogy elszállítsa a gyűjtőszigetek tartályai mellé tett illegális hulladékot.

Gondot nemcsak ez okoz, hanem az is, hogy a társaság nem éri utol magát a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtésben. Mára ugyanis a kukás is hiányszakma lett Magyarországon. Vannak olyan kerületek a fővárosban, ahol a lakók nem tudják, hogy mibe rakják a szelektív hulladékot, mert tele vannak az erre használt kukák, nincs, aki kiürítse. Az FKF arról tájékoztatott, hogy folyamatosan keresnek embert, de így is több mint 100 betöltetlen állás van a cégnél. Az elmaradt szállításokat belső átszervezéssel, másnap oldják meg.

Nemcsak a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., más hulladékgazdálkodó cég is küzd a talpon maradásért. Az államosítás és a rezsicsökkentés ugyanis kifogta a szelet a vitorlájukból, milliárdos adósságot görgetnek maguk előtt. Olyan településen is jártunk, ahol pénzhiány miatt lomtalanítás nincs, és a szelektív hulladékot is késve viszik el.

Magyarország orrára koppintottak

Közben az Európai Bizottság figyelmeztetést adott ki: ha nem változik Magyarországon a hulladékgazdálkodás, 2020-ra nem sikerül a háztartási hulladékok 50 százalékát újrahasznosítani. Márpedig ez a cél. A jelentés szerint a magyar háztartásokat alig ösztönzi valami arra, hogy részt vegyenek a szelektív hulladékgyűjtésben. Ezért a bizottság javaslata a következő:

• hatékonyabb szelektív hulladékgyűjtés,
• kiterjesztett gyártói felelősségi programok,
• gazdasági ösztönzők, például hulladéklerakási díj, hulladékégetési adó bevezetése,
• a hulladék összetételére és területi megoszlására vonatkozó, akár háztartásokra lebontott, pontosabb adatgyűjtés,
• kommunikációs kampány a szelektív hulladékgyűjtés ösztönzésére.

Magyarországon kívül még másik 14 tagállam kapott figyelmeztetést, amelyet a Világbank legfrissebb becslésével támasztottak alá: az évente keletkező hulladék mennyisége a jelenlegi évi 2 milliárd tonnáról 2050-re 3,4 milliárd tonnára nő.

Forrás: hvg.hu

Fotó: hvg.hu