Az osztrákok 74 %-a elkülönítetten gyűjti a biohulladékot

A szerves hulladék megfelelő ártalmatlanítására vonatkozó ismeretek hiánya vagy a külön szerves hulladékgyűjtő edény hiánya is oka annak, hogy évente mintegy 680 000 tonna biológiailag lebomló hulladék kerül a maradék hulladékok közé, ami ternikus hasznosításra, elégetésre kerül. A VOEB megbízásából 1000 fős mintán, 14 és 75 év közötti személy körében végzett reprezentatív felmérés során a megkérdezettek fele megerősítette, hogy saját háztartásában komposztálja a szerves hulladékot, a legtöbben Tirolban, Vorarlbergben, Stájerországban és Felső-Ausztriában.

Mit értünk „szerves hulladék” alatt?
A biohulladékok közé tartozik minden komposztálható kerti, zöld és konyhai hulladék, mint például a zöldség- és gyümölcshulladék, a növényi ételmaradék, a kenyérhulladék, a virág- és szobanövények, valamint a fű- és bokornyesedék. A hús, a csontok, az egyéb élelmiszerhulladék és a romlott ételek problémát okozhatnak a begyűjtés és az újrahasznosítás során. A begyűjtés régiónként eltérő, főként a különböző komposztáló létesítmények miatt. Célszerű megkérdezni az adott önkormányzatot, hogy az ilyen biohulladékot milyen mértékben kell a szerves hulladékgyűjtőbe gyűjteni.

Tirol és Vorarlberg példamutatóan működik
A legutóbbi felmérés szerint az osztrákok háromnegyede megerősítette, hogy szelektíven gyűjti a szerves hulladékot, mind a férfiak, mind a nők. Életkor szerint vannak különbségek: míg a 14-19 éveseknek csak 54 százaléka állítja, hogy szelektíven gyűjti a szerves hulladékot, addig a 70 év felettiek esetében ez az arány 82 százalék. Tirol és Vorarlberg 88 százalékkal a legjobb eredményt éri el, ezt követi Alsó-Ausztria és Burgenland (85%), valamint Stájerország (84%).

Az utolsó helyen Bécs áll, ahol a lakosság mindössze 40 százaléka szelektálja szerves hulladékát. Jüly: „Egy minden háztartásban vagy lakótelepen elhelyezett külön biohulladékgyűjtő edény jelentősen növelné a begyűjtési arányt. A lehető legegyszerűbbé kell tennünk az emberek számára a szerves hulladék szelektív gyűjtését. Ez már most is rendkívül jól működik a papír és az üveg esetében.”

64 százalék figyel oda az élelmiszerek gondos kezelésére - A válaszadók 64 százaléka megerősítette, hogy gondosan kezeli az élelmiszereket. Ez különösen fontos a karintiaiak számára, 73 százalékuk állította, hogy csak annyit vásárol, amennyire szüksége van. Salzburg 60 százalékkal a sereghajtó. Továbbá minden harmadik osztrák arra is ügyel, hogy csak regionális és szezonális élelmiszereket vásároljon, tízből körülbelül egy ember kerüli a hústermékeket, és újrafelhasználható edényeket használ az elvitelre. Tirol és Vorarlberg szintén az élen jár, ha a szerves hulladék saját háztartásban történő komposztálásáról van szó (64%), majd Stájerország (60%) és Felső-Ausztria (58%) következik.

Biohulladék gyűjtése és újrahasznosítása
Minden háztartás felelős a saját szerves hulladékának összegyűjtéséért. Gabriele Jüly: „A szerves hulladék gyűjtésének legjobb módja, ha egy fedeles előgyűjtőedényt használunk, amelyet hűvös, könnyen hozzáférhető helyen, például a mosogató alatt tárolunk. A kellemetlen szagok elkerülése érdekében a tartalmat 2-3 naponta ki kell üríteni.” A szerves hulladékot soha nem szabad a műanyag zacskóval együtt a szerves hulladékgyűjtőbe dobni.

A komposztálható zacskókat is lehetőleg kerülni kell, mivel azok lebomlása hosszabb időt vesz igénybe, és nem biztosítanak további tápanyagokat a komposzt számára. A szerves hulladékgyűjtő edényben összegyűjtött szerves hulladékot a komposztáló üzemekben hasznosítják újra, ahol kiváló minőségű komposztot állítanak elő. Ezt a mezőgazdaságban és a kertekben használják fel. Egyes régiókban a biohulladékot biogázüzemekben is hasznosítják. Ezek biogázt termelnek, amely hő- és villamosenergia-termelésre használható.

Értékes komposzt a mezőgazdaság számára
A biohulladékból előállított komposzt tartalmazza a növények növekedéséhez szükséges összes tápanyagot, és hozzájárul a humuszképződéshez. Ezek a stabil szerves vegyületek hosszú távon tárolják a tápanyagokat, nem oldódnak vízben, ezért nem szennyezik a talajvizet – ez egyértelmű előny a műtrágyákkal szemben. Ez azért kulcsfontosságú, mert az intenzív gazdálkodás miatt sok talaj szervesanyag-tartalma megfogyatkozott.

A komposztálás emellett energiahatékonyabb is, mint a vegyszeres műtrágyák előállítása. Jüly: „Minél több szerves hulladékot válogatnak szét, annál jobb a környezetnek. A szerves hulladék újrahasznosítása ugyanis jelentősen hozzájárul a talaj termékenységéhez és az erőforrások megőrzéséhez.”

Forrás: dontwasteit.hu