15 ezer szegedi kérte az újfajta lomtalanítást

– A házhoz menő lomtalanítást igénybe vevő lakosok száma negyedévről negyedévre folyamatosan nőtt, ezáltal az elszállított lomhulladék mennyisége is. Március közepétől november közepéig 901 magánházból és 759 társasházból kérték a szolgáltatást, azaz nagyjából 15 ezer szegedi vette igénybe – mondta el Koltainé Farkas Gabriella, a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nkft. igazgatója, akit az idén bevezetett lomtalanítási rendszer tapasztalatairól kérdeztünk.

2018-tól  megszűnt a városrészenként általában évi két alkalommal tartott nagyszabású lomtalanítás, amikor az ott élők a közterültekre pakolhatták ki a feleslegessé vált holmijaikat. A március közepén elindult új rendszerben évente csak egyszer kérhető ingyen a lomtalanítás, viszont akkor jönnek a lomokért a hulladékgazdálkodási cég munkatársai, amikor az ingatlanhasználóknak és a közös képviselőknek megfelelő. A korábbi rendszer megszüntetését azzal indokolták, hogy az egyrészt vonzotta a lomizókat és guberálókat, akik gyakran széttúrták a kupacokat, átmenetileg szemétteleppé változtatva a környéket, másrészt olyanok is így igyekeztek megszabadulni lomjaiktól, akik nem fizettek hulladékszállítási díjat. Az új rendszerben csak olyanok kérhetik a házhoz menő ingyenes lomtalanítást, akik szerződésben állnak a céggel, és nincs díjhátralékuk.

– Többségében csak elismerést kapott társaságunk az új lomtalanítási rendszer bevezetésével kapcsolatban, hiszen az átadóknak nem kellett a guberálók után takarítaniuk, rendezettebbé vált a lomtalanítás. Kirívó esettel, problémákkal nem találkoztunk, bár olyan előfordult, hogy nem megfelelő lomot, például elektronikai hulladékot raktak ki a lakók. Ilyenkor azt az átadó jelenlétében lefényképeztük, és jegyzőkönyvet írattunk alá az átadóval, akinek kötelessége volt a közterületről eltávolítani az ott maradt, nem megfelelő anyagot – közölte a cégvezető.Hozzátette, jövőre is az új rendszer szerint szállítják el március 15. és november 15. között a lomokat a lakóktól.

Lapunkhoz ugyanakkor érkeztek olyan kritikák is, hogy az új rendszer túl körülményes, mert időpontot kell egyeztetni a szolgáltató mellett a lakókkal is, ami egy társasházban nem mindig egyszerű. Kaptunk olyan észrevételt is, hogy a lakókat nem is tájékoztatta a közös képviselő a lomtalanításról – bár ez nem a szolgáltató hibája. – Az sajnos nem állítható, hogy az új rendszerrel csökkent volna az utcára illegálisan kirakott lom és egyéb hulladék mennyisége, amely évről évre növekszik, jelenleg 5–8 ezer tonna évente, és amelynek az elszállítására csak az idei első fél évben 58 millió forintot költöttünk – mondta el Koltainé Farkas Gabriella.

Az új rendszerben idén összesen valamivel több mint 640 tonna lomot szállított el a szegediektől a hulladékgazdálkodási cég – tavaly a „nyílt" közterületi lomtalanítások alkalmával még 1200 tonna gyűlt össze.

Két év múlva a lomot is hasznosítják

A begyűjtött lomokból egyelőre keveset tudnak hasznosítani a hulladékgazdálkodásnál, így a többségét fölaprítják, összezúzzák, majd a Sándorfalvi úti lerakó szemétdombjára kerülnek. Egy pályázati forrásnak köszönhetően azonban a tervek szerint 2020 végére elkészül egy olyan üzem a telepen, amely képes a lomok hasznosítására is: kisebb részüket nyersanyagként, nagyobb részüket pedig tüzelőanyagként, abból energiát nyerve.

Forrás: https://www.delmagyar.hu