Vállalkozók

A pályán évtizedek óta nem játszottak már profi meccset, most egészen másra használják, és rászorulóknak is segítenek ezzel.

Tíz évig belülről figyelte egy fast fashion márka működését – előbb osztály-, majd áruházvezető volt, később tréningeket is vezetett. Nem azért váltott, mert megtudta, milyen komoly környezeti terhelése van a divatiparnak, de az élete úgy alakult, hogy ma már a ruhaszemét problémájával foglalkozik. Kovács-Kiss Krisztina és férje tavaly októberben hívták életre a használt ruhák gyűjtésével foglalkozó Sulizsák programot. Az ötlet Kriszti férjétől ered, de a program megálmodója és és megvalósítója ő lett. A Sulizsáknak az iskolai ruhagyűjtés mellett fontos része a környezeti nevelés is. Mengyán Eszter, a holyduck.hu szerkesztőjének interjúját olvashatjátok.

Idén június 7-én tartotta civil szervezetek, vállalatok, kormányzati szereplők, valamint a média részvételével az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelmet a középpontba állító konferenciáját a Tesco. A rendezvénynek ezúttal Varsó adott otthont, a résztvevők pedig arra keresték a választ, hogy együttműködésekkel és hatékony partnerkapcsolatok kialakításával hogyan csökkenthető az élelmiszer-pazarlás mértéke – a termelők, kereskedők és a vásárlók közös elköteleződésével.

A brit Greenpeace szerint minden évben mintegy 1,3 milliárd fekete műanyag tálcát használnak az emberek az Egyesült Királyságban, melyek legtöbbje hulladéklerakóba kerül – írja a Metro.

A valós idejű termelés, logisztika és készletezés áramvonalasíthatja a vállalatok ellátási láncát. Ez leginkább a romlandó termékeket kezelő ágazatoknak jó hír, mint például az élelmiszeripar. A dolgok internetén egymással csatlakozó okos gépek és szenzorok csökkenteni fogják az élelmiszerek kidobását. A technológia bérelhető, nem feltétlenül kell megvenni.

Egy 16 éves holland fiú 2011-ben Görögországban nyaralt, és amit ott látott örökre megváltoztatta az életét. Búvárkodás közben arra lett figyelmes, hogy ahelyett, hogy a színes élővilágban gyönyörködne, egyre-másra kerülgeti a nejlonzacskókat, melyekből szinte a halaknál is több volt. Ez volt az az életreszóló „élmény”, ami miatt minden esély megvan arra, hogy a még mindig csak 23 éves fiú egyszer elnyerje „az óceánok megmentője” címet.

Manapság mindenki törekszik az energiahatékonyságra, és amikor valaki kiszámolja a házával kapcsolatos költségeket, rájön, hogy az elektromos áram és fűtés után következő legnagyobb költség a szennyvízelvezetésé. Ezt lehet jelentős mértékben, akár 50 százalékkal csökkenteni a komposztálóvécével. Aminek másik nagy előnye, hogy nem romlik el, szemben egy vízöblítéses vécével.

Az EU betiltja az egyszer használatos műanyagvillákat. Hurrá! Örülünk a hírnek, aztán elmegyünk a bevásárlóközpontba és megvesszük az egyenként csomagolt szenegáli paradicsomot. A National Geographic külön lapszámot szentel a műanyagszemét problémájának. Hurrá! Aztán beledugják a lapot egy (állítólag környezetbarát) műanyagfóliába. Én meg elmegyek sétálni a kutyákkal, aztán műanyag zacskóba teszem a kutyaszart. Hát tényleg ennyire hülyék vagyunk?