BPA-mentes – olvasható a felirat egyre több vizespalackon, cumisüvegen, gyerekjátékon, műanyag edényen és konzervdobozon. Ha valamit azzal hirdetnek, hogy mentes, az azt sugallja, hogy az összes többi, nem mentes hasonló termék rosszabb, esetleg veszélyes is lehet az egészségre. Akkor most mind meghalunk a műanyagtól?
Egyik legfontosabb megújuló természeti erőforrásunk a termőtalaj, hiszen az élővilág jelentős részének, közte az embernek is a tápanyagokban gazdag termőföld biztosítja az életben maradását. Ennek ellenére az elmúlt évtizedekben világszerte és sajnos idehaza is a talajok rohamos pusztulásának lehettünk tanúi. A képzés segítséget kíván nyújtani a természetben zajló folyamatok megértéséhez, ezen keresztül a biogazdálkodás praktikáinak megtanulásához.
Vajon akkor vagyunk környezettudatosabbak, ha a szennyes edényeinket kézzel, vagy ha mosogatógéppel mosogatjuk? A kérdés megválaszolása bonyolultabb, mint amilyennek tűnik. A mosogatógépek első generációinak energiahatékonysága és vízfogyasztása alapján egyértelmű, hogy a kézi mosogatás volt a nyertes, de úgy tűnik, a mai modern gépeknek köszönhetően fordul a kocka.
Akár tetszik, akár nem: tény, hogy akkor terheljük a legkevésbé a környezetünket, ha nagyrészt lemondunk a modern élet nyújtotta gépesített kényelemről, az ipari méretekben termelt élelmiszerekről, a világ másik feléről érkező háztartási termékekről. Sokaknak extrémnek tűnik, mégis pont ezt tette a New York-ban élő Beaven család! Colin, felesége és kétéves kislányuk 2007-ben komoly lépésre szánta el magát: elhatározták, hogy egy éven keresztül megpróbálnak a lehető legkevesebb környezeti hatással élni.
Leírhatná az adójából a költségek felét, aki a szerelőt választja vásárlás helyett.
Az elmúlt napok már-már őszbe hajló időjárása sokunkban aktivizálta a vezérhangyát, miszerint halaszthatatlanul itt az idő az aktuális ruhatárfrissítésre. A vásárlási szokásaink pedig sajnos azt mutatják, hogy még a legszínesebb, leggazdagabb ruhatárban is találunk évről-évre hiányt. Néhány fázós reggel, és máris hajlamosak vagyunk belekezdeni ruháink módszeres és sokszor meggondolatlan duzzasztásába, ezzel pedig – valljuk be − sokszor felesleges darabokat is beszerzünk. Jobb esetben utóbbiak „csak” évekig kallódnak a szekrényben, a legrosszabb forgatókönyv esetén azonban hamarosan textilhulladékká válnak.
Magyarországon évente 200 kilogramm élelmiszer hulladék képződik fejenként, amelynek jelentős része bevásárlásaink során keletkezik.
A legtöbb fogadalmat nehéz betartani, de a fenntarthatóbb élet megvalósítása könnyebb, mint gondolnánk! Kezdjük mindjárt azzal, hogy száműzzük a műanyagot – amennyire lehet – a háztartásból.